Korai kezdetű demencia: több ismert kockázati tényező erősebben befolyásolja, mint a késői kezdetű formát
A 65 éves kor előtt kialakuló demencia ritka, de az öt nagy közösségi kohorsz összevont elemzése alapján kockázati profilja több ponton körvonalazható, és több ismert tényező erősebb összefüggést mutat vele, mint a késői kezdetű demenciával. A vizsgálat szerint a diabetes, a depresszió, az aktuális dohányzás, az alacsonyabb iskolai végzettség, az obesitas, a fizikai inaktivitás és a túlzott alkoholfogyasztás egyaránt magasabb korai demenciakockázattal társult.
A vizsgálat kerete
A The Lancet Healthy Longevity folyóiratban közölt prospektív kohorszvizsgálat azt értékelte, hogy a késői kezdetű demenciából ismert rizikótényezők milyen kapcsolatot mutatnak a 65 éves kor előtt induló demenciával, és ezek az összefüggések mennyiben térnek el a késői kezdetű esetekhez viszonyítva. Az elemzés az UK Biobank, az ARIC, a Framingham Heart Study, a MESA és a Whitehall II harmonizált adatbázisára épült.
A végső analitikus mintába 544 442 résztvevő került, a medián utánkövetési idő 13,7 év volt. A megfigyelés során 807 korai kezdetű és 14 253 késői kezdetű incident demenciaesetet azonosítottak.
Módszertan
A primer végpont a demencia volt; korai kezdetűnek a 65 év előtt, késői kezdetűnek a 65 év után fellépő eseteket tekintették. A demenciaazonosítás a kohorszok saját protokolljai szerint történt, klinikai értékelések és adminisztratív kódok felhasználásával.
A modellekben a nem, a rassz/etnicitás, az iskolázottság, a hypertonia, a diabetes, az obesitas, a hypercholesterinaemia, a depresszió, a dohányzás, a fizikai inaktivitás és a túlzott alkoholfogyasztás szerepelt. Az összefüggéseket életkortengelyű, időfüggő együtthatókat alkalmazó Cox-regresszióval becsülték, ami lehetővé tette a korai és a késői kezdetű demenciára számolt hazardráták formális összevetését.
Fő eredmények
A nyers incidencia korai kezdetű demenciában 1,97/10 000 személyév, késői kezdetű demenciában 41,17/10 000 személyév volt. Férfiaknál a korai kezdetű demencia incidenciája 2,34, nőknél 1,66/10 000 személyévnek adódott.
A teljesen korrigált modellben a női nem a férfiakhoz képest alacsonyabb korai demenciakockázattal társult, a hazardráta 0,70 volt. A fekete résztvevők körében a fehérekhez képest magasabb kockázat mutatkozott, míg az ázsiai, hispán és egyéb kategóriákban nem volt egyértelmű eltérés.
Az alacsonyabb iskolázottság magasabb hazardrátával járt: a legalább részben középfokú végzettség 1,44-es, az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettség 1,99-es hazardrátával társult a posztszekunder végzettséghez képest. A klinikai és életmódi tényezők közül a diabetes és a depresszió mutatta a legerősebb összefüggést, előbbi 2,45-ös, utóbbi 2,73-as hazardrátával.
Az aktuális dohányzás 1,86-os hazardrátával társult, míg a korábbi dohányzás nem mutatott érdemi többletkockázatot. A fizikai inaktivitás 1,33-as, a túlzott alkoholfogyasztás 1,22-es, az obesitas pedig 1,24-es hazardrátával járt együtt.
Korai és késői kezdet összehasonlítása
A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy több tényező erősebben társult a korai kezdetű, mint a késői kezdetű demenciához. Ez igaz volt a női nem védő hatására, továbbá az alacsonyabb iskolázottság, a diabetes, az obesitas, a depresszió és az aktuális dohányzás esetében.
A hypertonia és a hypercholesterinaemia esetében a korai kezdetű demenciára becsült hatások pozitív irányúak voltak, de nem értek el statisztikai szignifikanciát. A szerzők szerint e tényezők és a demencia kapcsolata összetettebb lehet, és az életkor szerint rétegzett elemzések eredményeit feltáró jelleggel kell értelmezni.
Az érzékenységi vizsgálatok összességében megerősítették a fő megállapításokat. A depresszióhoz kapcsolódó becslések ugyanakkor gyengültek az UK Biobank kizárásakor, illetve 10 éves lag periódus alkalmazásakor, ami összhangban állhat azzal, hogy a depresszió a demencia kockázati tényezője és korai tünete is lehet.
A korai kezdet definíciójának 60 és 80 év közötti módosításakor az összefüggések többsége fokozatosan gyengült. A UK Biobank altípus-elemzése szerint a frontotemporalis demencia aránya magasabb volt a korai kezdetű esetek között, míg az Alzheimer-kór aránya alacsonyabbnak bizonyult; összességében a vizsgált kockázati tényezők erősebb kapcsolatot mutattak a vascularis demenciával, mint az Alzheimer-kórral.
Giorgio K, Stephen JJ, Mansolf M, et al. Risk factors for early-onset and late-onset dementia: a prospective cohort study. Lancet Healthy Longev. 2026;7:100831. Published online April 2, 2026.
