Növekvő globális teher: Alzheimer-kór és egyéb demenciák posztmenopauzában (1990–2021)
A GBD 2021 adatait feldolgozó elemzés szerint 2021-ben világszerte mintegy 35,05 millió posztmenopauzás (≥55 éves) nő élt Alzheimer-kórral és egyéb demenciákkal, és a betegségteher 1990 óta összességében emelkedett. A trendet döntően demográfiai erők – mindenekelőtt a népességnövekedés és az idősödés – hajtják, miközben az országok közötti egyenlőtlenségek is fokozódtak, és 2050-ig további növekedés valószínű.
A vizsgálat célja és adatforrása
A szerzők célja az volt, hogy feltérképezzék az Alzheimer-kór és egyéb demenciák (ADOD) globális trendjeit, az országok közötti egyenlőtlenségeket, a főbb – a GBD-ben elérhető – kockázati tényezőket, valamint 2050-ig előrejelzést adjanak a posztmenopauzás nők körében. Az elemzés a Global Burden of Disease (GBD) 2021 adatbázisára épült; posztmenopauzásnak a ≥55 éves nőket tekintették, az ADOD definíciója ICD–10 kódok alapján történt (F00–F03, G30, G31). A betegségterhet prevalencia, incidencia, mortalitás és DALY (disability-adjusted life years) szerint írták le, elsősorban életkor-standardizált rátákkal (ASR), továbbá joinpoint regresszióval becsülték az átlagos éves százalékos változást (AAPC). Dekompozíciós elemzéssel szétválasztották a változás fő hajtóerőit (népességnövekedés, öregedés, epidemiológiai változás). Az egyenlőtlenségeket WHO-ajánlás szerinti mutatókkal (SII – slope index of inequality; koncentrációs index) mérték, a 2050-ig szóló kimeneteket pedig Bayesian age–period–cohort (BAPC) modellel vetítették előre.
A 2021-es globális kép: magas esetszám, jelentős DALY-teher
2021-ben az ADOD becslések szerint 35,05 millió posztmenopauzás nőt érintett globálisan; az adott évben 5,96 millió új eset, 1,32 millió haláleset és 23,42 millió DALY társult a kórképhez ebben a populációban. Ugyanebben az évben a globális életkor-standardizált ráták 100 000 főre vetítve: prevalencia 4414,52, incidencia 751,18, mortalitás 164,29, DALY 2935,7 volt (mindegyikhez bizonytalansági tartományt adtak meg). A szerzők kiemelik, hogy 1990 és 2021 között nemcsak az abszolút esetszámok nőttek, hanem a standardizált ráták is enyhe, de összességében emelkedő trendet mutattak globálisan (AAPC: prevalencia 0,14; incidencia 0,10; mortalitás 0,02; DALY 0,05).
Regionális és országos eltérések: Kelet-Ázsia és Szubszaharai Afrika külön mintázatai
A regionális megoszlás alapján Kelet-Ázsiában volt a legmagasabb a teljes esetszám (prevalencia, incidencia, halálozás és DALY tekintetében), és itt mérték a prevalencia és incidencia legmagasabb életkor-standardizált rátáit is. Ezzel szemben Közép-Szubszaharai Afrikában a mortalitás és a DALY életkor-standardizált rátái voltak a legmagasabbak. A trendek időbeli alakulásában a szerzők hangsúlyozzák, hogy 1990–2021 között a teher a leggyorsabban 2019–2021 között emelkedett, és joinpoint elemzésükben ebben az időszakban a globális prevalencia- és incidencia-ráták éves növekedése is a legmarkánsabb volt.
Országszinten Kína emelkedik ki: 2021-ben itt volt a legnagyobb prevalencia-, incidencia-, halálozási és DALY-teher abszolút értékben, és az életkor-standardizált prevalencia- és incidencia-ráták is itt voltak a legmagasabbak, míg Afganisztánban mérték a mortalitás és DALY legmagasabb életkor-standardizált rátáit. A növekedés üteme is heterogén: a prevalencia és incidencia standardizált rátáinak legnagyobb emelkedését Kínában, míg a mortalitás és DALY ráták erős növekedését Bhutánban jelezték, az ellenirányú, jelentősebb csökkenések pedig többek között Dániában (prevalencia, incidencia) és Guamban (mortalitás, DALY) jelentek meg a szerzők összesítése szerint.
A növekedés hajtóerői és az egyenlőtlenségek alakulása
A dekompozíciós elemzés szerint a globális DALY-teher növekedésének legnagyobb részét a népességnövekedés adta (a közölt eredményekben ~80% körüli hozzájárulás), ezt követte az idősödés (~17%), miközben az „epidemiológiai változás” hozzájárulása globálisan kisebb volt. A szerzők ezt úgy értelmezik, hogy a posztmenopauzás nők körében a teljes tehernövekedést – még kedvezőbb ellátási/prevenciós környezetben is – matematikailag dominálhatja a demográfiai „lendület”.
Az országok közötti, SDI-hez (sociodemographic index) kötött egyenlőtlenségek a vizsgált időszakban romlottak: a DALY-terhelés SII mutatója 1990-ben 1275,06 volt, 2021-re 1697,71-re nőtt, és a koncentrációs index is emelkedett (1990: 0,04; 2021: 0,05), ami a szerzők szerint a teher egyre inkább a magasabb SDI-jű országok felé koncentrálódó mintázatát jelzi. A tanulmány ugyanakkor regionális kivételeket is megemlít: Kelet- és Dél-Ázsiában bizonyos egyenlőtlenségi mintázatok a szerzők leírása alapján inkább az alacsonyabb SDI-jű országok nagyobb terhével társultak, míg Nyugat-Európában és Közép-Ázsiában a magasabb SDI-jű országok felé billent a teher.
Kockázati tényezők és előrejelzés 2050-ig
A GBD-ben elérhető kockázati tényezők közül a szerzők három, ADOD-hoz köthető tényező DALY-attribúcióját elemezték: magas éhomi plazmaglükóz, magas BMI és dohányzás. 2021-ben globálisan az ADOD DALY-k 14,46%-át tulajdonították magas éhomi plazmaglükóznak, 7,87%-át magas BMI-nek, és 1,76%-át dohányzásnak; vezető tényezőként a magas éhomi plazmaglükózt azonosították. A szerzők azt is jelzik, hogy a metabolikus kockázatokhoz (magas éhomi glükóz, magas BMI) köthető hozzájárulás 1990 és 2021 között emelkedett.
A BAPC-alapú prognózis szerint 2022 és 2050 között mind az életkor-standardizált ráták, mind az esetszámok növekedése várható. 2050-re a globális előrejelzett életkor-standardizált ráták 100 000 főre vetítve: prevalencia 6067,51, incidencia 1052,37, mortalitás 186,15, DALY 3602,34, miközben az abszolút esetszámok is érdemben emelkednek (prevalencia: 125,51 millió, incidencia: 21,56 millió, halálozás: 4,43 millió, DALY: 77,61 millió – mindegyikhez hiteltartományt közöltek). A szerzők megjegyzik, hogy érzékenységi vizsgálatként ARIMA-modellt is futtattak, amely a rátákra visszafogottabb képet adott, ugyanakkor az abszolút esetszám-növekedés mindkét megközelítésben konzisztensnek bizonyult.
Korlátok a szerzők megfogalmazásában
A tanulmány korlátai között szerepel, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban az epidemiológiai becslések részben környező országok adataiból származó modellezésre támaszkodhatnak, ami pontatlanságot vihet a becslésekbe. A GBD-adatbázisban az ADOD altípusai (pl. vaszkuláris demencia, Lewy-testes demencia) nem különülnek el, ezért altípus-specifikus teherbecslésre nem volt lehetőség. A kockázati tényezők köre is hiányos: a szerzők szerint a 14 módosítható rizikóból csak háromra állt rendelkezésre megfelelő adat, továbbá a COVID–19 pandémia hosszú távú kognitív/neurológiai következményei a vizsgálat időzítése miatt még nem voltak teljes körűen számszerűsíthetők.
Ge J, Ge J, Bao M, et al. Epidemiological trends and cross-country inequalities in the global burden of Alzheimer’s disease and other dementias in postmenopausal women from 1990 to 2021. Ageing Research Reviews. 2026;117:103069. doi:10.1016/j.arr.2026.103069.
