Genetikai alapú kutatások igazolják, hogy a bélmikrobiom egyes részei immunválaszok révén befolyásolhatják a demenciakockázatot.
A plazma p-tau217 szintje előre jelezheti a későbbi kognitív hanyatlást, de rutinszerű használata tünetmenteseknél még nem javasolt.
A GBD 2021 adatai szerint az 55 év feletti nők körében világszerte nőtt az Alzheimer és demencia gyakorisága, főként demográfiai tényezők miatt.
A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.
A legújabb CTT metaanalízis szerint a sztatinok mellékhatásai ritkák, és jótékony hatásuk messze felülmúlja az esetleges nemkívánatos események kockázatát.
Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.
A Case Western Reserve University kutatói összefüggést találtak a bélbaktériumok glikogéntermelése és az ALS, illetve FTD kialakulása között.
Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.
A vaszkuláris kognitív zavarok a VaMCI-tól a VaD-ig terjednek, gyakoriak, és rizikófaktoraik kezelése kulcsfontosságú a megelőzésben és lassításban.
Az Alzheimer-kór korai patológiájával szemben jelenleg főként tüneti kezelések elérhetők; a tanulmány az innovatív terápiás irányokat is áttekinti.
Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.
Egy új kutatás szerint a gyulladásos fehérjék segíthetik a demencia kockázatának előrejelzését, és heterogén szerepet játszanak a demencia patofiziológiájában.
Egy új kutatás szerint a herpes zoster elleni oltás lassíthatja az időskori biológiai öregedést, nemcsak a fertőzést előzi meg.
A demenciával élők esetében a központi idegrendszerre ható gyógyszerek indokolatlan alkalmazása továbbra is jelentős kockázatot jelent az ellátásban.
A legújabb kutatások szerint a GLP-1-receptor-agonisták nemcsak kardiometabolikus, hanem jelentős neuroprotektív hatással is bírhatnak diabéteszes betegeknél.
A magas vérnyomás közvetlenül gyorsítja az Alzheimer-kór kóros folyamatait. A szinergikus menedzsment lehet a kulcs a megelőzésben és a terápiában egyaránt.
Egereken és drosophilákon végzett vizsgálatok szerint az arginin szájon át adva koncentrációfüggően csökkentheti az amyloid aggregációt és a neuroinflammációt.
Ez a tanulmány a csontritkulás és a demencia kialakulásának kockázata közötti lehetséges összefüggést vizsgálta az idősek körében.
Egy új, nagymintás vizsgálat szerint a cukorbetegség és depresszió együttese növeli a demencia kockázatát idősebb felnőttek körében.
A demencia hazánkban egyre súlyosabb népegészségügyi és gazdasági kihívás, amely az egészségügyet rendszerszintű megoldásra kényszeríti.
Egy egyszerű vérvizsgálat, amely középkorúaknál méri a vérlemezke-aktivitást, segíthet évtizedekkel előre azonosítani az Alzheimer-kór kockázatát, lehetővé téve a megelőző terápia alkalmazását.
Az Alzheimer-kór korai felismerése egy lépéssel közelebb került az Utrechti Egyetem kutatói által kifejlesztett új mérési módszernek köszönhetően.
Az alacsony koleszterinszint csökkentheti a demencia kockázatát – derült ki egy, a Bristoli Egyetem által vezetett, több mint egymillió résztvevővel végzett új tanulmányból.
Az eredmények alátámasztják a gabapentinnel kezelt felnőtt betegek szoros monitorozásának szükségességét a potenciális kognitív hanyatlás felmérése érdekében.
A tudósok felfedeztek egy meglepő, cukorral kapcsolatos mechanizmust az agysejtekben, amely átalakíthatja az Alzheimer-kór és más demenciák elleni küzdelmet.
Becslések szerint 25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban.
A demencia időben történő diagnosztizálása létfontosságú, mégis évek telhetnek el a tünetek megjelenése és a hivatalos diagnózis között.
Egy új kutatás rámutat, hogy az időskori demenciás esetek csaknem fele az időben kezelt érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás megelőzésével elkerülhető lenne.
Egy új kutatás a metabolikus szindróma különböző összetevői és a fiatalkori demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.
A monoklonális antitest hatásmechanizmusának alapja a béta-amiloid plakkok mennyiségének csökkentése.
Egy új kutatás szerint az antiretrovirális hatóanyagok jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban, ezért ez intenzív kutatási terület.
A kutatók 24.107 idős ember – az átlagéletkor 71,8 év volt – egészségügyi adatait vizsgálták meg egy 18 éves időintervallum során.
A legújabb kutatások szerint a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, mint az Ozempic, jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A mesterséges intelligencia a gyógyászat számos területén hozhat jelentős előrelépést.
A világ 27 vezető demenciával foglalkozó szakértője által jegyzett Lancet Bizottság idei jelentése további két kockázati tényezővel bővíti a kört.
Az Egyesült Királyság tudósai 1,6 millió, emberi agyról készült felvételhez kaptak hozzáférést, ezek segítségével a demenciát nagyon korán felismerő mesterséges intelligenciát lehet kifejleszteni.
A vérvizsgálat 90 százalékos pontossággal tudja azonosítani az Alzheimer-kórt a memóriaproblémákkal küzdő betegeknél.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) engedélyezte az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló Leqembi forgalomba hozatalát.
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást, az MTA egyik Lendület kutatócsoportja most kiderítheti, hogyan.
Többek között laborvizsgálatra, melanómaszűrésre, látás- és hallásvizsgálatra, boka-kar index és légzésfunkció-mérésre, demenciaszűrésre lehet jelentkezni.
Az érintett vírusok 80 százaléka képes átjutni a vér-agy gáton, vagyis képesek közvetlen hatást gyakorolni az agy egészségére.
A nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin (HDL-C) emelkedett szintje a bármely okból kialakuló demencia fokozott kockázatával jár a The Lancet Regional Health: Western Pacific című online kiadványban közzétett tanulmány szerint.
A 2020-as mérések szerint közel 200 ezren hunytak el mentális és viselkedési zavarok miatt.
A tanulmány alátámasztja a D-vitamin szerepét az agy egészségének megőrzésében, különösen a demencia kockázatának csökkentésében.
Hangya Balázs és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő kutatócsoportja meglepő eredményre jutott a figyelem, a tanulás és az éberség szabályozásának kulcsfontosságú idegsejtjeinek működésével kapcsolatban.
Nagyobb valószínűséggel lesz súlyosabb lefolyású a Covid-19 betegség azoknál az embereknél, akiknek szervezetében jelen van egy demenciakockázatot növelő génmutáció - állapították meg brit szakemberek.
A holland legfelsőbb bíróság kedden engedélyezte az eutanáziát a súlyos demenciában szenvedők számára is.
Amerikai kutatók kifejlesztettek egy olyan molekulát, amely elősegíti az idegsejteket körülvevő mielinhüvely újjáépülését, és ez által javíthatja különböző idegrendszeri betegségekben, például szklerózis multiplexben szenvedő betegek állapotát.
A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának - ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban.