A krónikus, 3 hónapon túli fájdalom és a demencia kapcsolata változó; 2 év felett a kapcsolat részben független a depressziótól is.
Friss amerikai kohorszvizsgálatok szerint az ischaemiás stroke súlyossága szoros összefüggésben áll a későbbi kognitív hanyatlás mértékével.
Egy nagyszabású koreai kohorszvizsgálat szerint a herpes zoster vakcina 50 év felett mérsékelt memóriavédelmet nyújt, de hatása idővel csökken.
A korai, 65 év alatti demencia kockázatát több életmódbeli és egészségi tényező növeli, mint például a diabetes, depresszió, elhízás vagy dohányzás.
A nagyobb antigéntartalmú influenza vakcinák nemcsak a fertőzés ellen nyújthatnak erősebb védelmet, hanem összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-demencia alacsonyabb kockázatával is – derül ki egy nagyszabású amerikai adatbázison végzett elemzésből, amely új megvilágításba helyezi az immunizáció lehetséges neuroprotektív hatásait.
A GBD 2021 adatai szerint az 55 év feletti nők körében világszerte nőtt az Alzheimer és demencia gyakorisága, főként demográfiai tényezők miatt.
Az Alzheimer-kór nanomedicina területe ígéretes, hiszen célzott és multifunkcionális nanorendszerek új lehetőségeket nyithatnak a diagnózisban és kezelésben.
A lecanemab Alzheimer-ellenes hatását egy belga kutatócsoport az antitest Fc-részéhez kötötte, amely mikrogliák aktiválásával elősegíti az amyloidplakkok eltávolítását.
A 2026-os összefoglaló kiemeli, hogy a magas vérnyomás önálló kockázati tényezőként gyorsítja az Alzheimer-kór kialakulását és lefolyását.
Genetikai alapú kutatások igazolják, hogy a bélmikrobiom egyes részei immunválaszok révén befolyásolhatják a demenciakockázatot.
A plazma p-tau217 szintje előre jelezheti a későbbi kognitív hanyatlást, de rutinszerű használata tünetmenteseknél még nem javasolt.
A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.
A legújabb CTT metaanalízis szerint a sztatinok mellékhatásai ritkák, és jótékony hatásuk messze felülmúlja az esetleges nemkívánatos események kockázatát.
Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.
A Case Western Reserve University kutatói összefüggést találtak a bélbaktériumok glikogéntermelése és az ALS, illetve FTD kialakulása között.
Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.
A vaszkuláris kognitív zavarok a VaMCI-tól a VaD-ig terjednek, gyakoriak, és rizikófaktoraik kezelése kulcsfontosságú a megelőzésben és lassításban.
Az Alzheimer-kór korai patológiájával szemben jelenleg főként tüneti kezelések elérhetők; a tanulmány az innovatív terápiás irányokat is áttekinti.
Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.
Egy új kutatás szerint a gyulladásos fehérjék segíthetik a demencia kockázatának előrejelzését, és heterogén szerepet játszanak a demencia patofiziológiájában.
Egy új kutatás szerint a herpes zoster elleni oltás lassíthatja az időskori biológiai öregedést, nemcsak a fertőzést előzi meg.
A demenciával élők esetében a központi idegrendszerre ható gyógyszerek indokolatlan alkalmazása továbbra is jelentős kockázatot jelent az ellátásban.
A legújabb kutatások szerint a GLP-1-receptor-agonisták nemcsak kardiometabolikus, hanem jelentős neuroprotektív hatással is bírhatnak diabéteszes betegeknél.
A magas vérnyomás közvetlenül gyorsítja az Alzheimer-kór kóros folyamatait. A szinergikus menedzsment lehet a kulcs a megelőzésben és a terápiában egyaránt.
Egereken és drosophilákon végzett vizsgálatok szerint az arginin szájon át adva koncentrációfüggően csökkentheti az amyloid aggregációt és a neuroinflammációt.
Ez a tanulmány a csontritkulás és a demencia kialakulásának kockázata közötti lehetséges összefüggést vizsgálta az idősek körében.
Egy új, nagymintás vizsgálat szerint a cukorbetegség és depresszió együttese növeli a demencia kockázatát idősebb felnőttek körében.
A demencia hazánkban egyre súlyosabb népegészségügyi és gazdasági kihívás, amely az egészségügyet rendszerszintű megoldásra kényszeríti.
Egy egyszerű vérvizsgálat, amely középkorúaknál méri a vérlemezke-aktivitást, segíthet évtizedekkel előre azonosítani az Alzheimer-kór kockázatát, lehetővé téve a megelőző terápia alkalmazását.
Az Alzheimer-kór korai felismerése egy lépéssel közelebb került az Utrechti Egyetem kutatói által kifejlesztett új mérési módszernek köszönhetően.
Az alacsony koleszterinszint csökkentheti a demencia kockázatát – derült ki egy, a Bristoli Egyetem által vezetett, több mint egymillió résztvevővel végzett új tanulmányból.
Az eredmények alátámasztják a gabapentinnel kezelt felnőtt betegek szoros monitorozásának szükségességét a potenciális kognitív hanyatlás felmérése érdekében.
A tudósok felfedeztek egy meglepő, cukorral kapcsolatos mechanizmust az agysejtekben, amely átalakíthatja az Alzheimer-kór és más demenciák elleni küzdelmet.
Becslések szerint 25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban.
A demencia időben történő diagnosztizálása létfontosságú, mégis évek telhetnek el a tünetek megjelenése és a hivatalos diagnózis között.
Egy új kutatás rámutat, hogy az időskori demenciás esetek csaknem fele az időben kezelt érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás megelőzésével elkerülhető lenne.
Egy új kutatás a metabolikus szindróma különböző összetevői és a fiatalkori demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.
A monoklonális antitest hatásmechanizmusának alapja a béta-amiloid plakkok mennyiségének csökkentése.
Egy új kutatás szerint az antiretrovirális hatóanyagok jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban, ezért ez intenzív kutatási terület.
A kutatók 24.107 idős ember – az átlagéletkor 71,8 év volt – egészségügyi adatait vizsgálták meg egy 18 éves időintervallum során.
A legújabb kutatások szerint a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, mint az Ozempic, jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A mesterséges intelligencia a gyógyászat számos területén hozhat jelentős előrelépést.
A világ 27 vezető demenciával foglalkozó szakértője által jegyzett Lancet Bizottság idei jelentése további két kockázati tényezővel bővíti a kört.
Az Egyesült Királyság tudósai 1,6 millió, emberi agyról készült felvételhez kaptak hozzáférést, ezek segítségével a demenciát nagyon korán felismerő mesterséges intelligenciát lehet kifejleszteni.
A vérvizsgálat 90 százalékos pontossággal tudja azonosítani az Alzheimer-kórt a memóriaproblémákkal küzdő betegeknél.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) engedélyezte az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló Leqembi forgalomba hozatalát.
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást, az MTA egyik Lendület kutatócsoportja most kiderítheti, hogyan.
Többek között laborvizsgálatra, melanómaszűrésre, látás- és hallásvizsgálatra, boka-kar index és légzésfunkció-mérésre, demenciaszűrésre lehet jelentkezni.
Az érintett vírusok 80 százaléka képes átjutni a vér-agy gáton, vagyis képesek közvetlen hatást gyakorolni az agy egészségére.