A neurológiai betegségekkel kapcsolatos legújabb kutatási eredmények

A fogyást elősegítő gyógyszerek csökkenthetik az Alzheimer-kór kockázatát

Két új tanulmány szerint a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek jelentősen csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát. Az egyik kutatás, amelyet a Floridai Egyetem tudósai végeztek, 90 000, 50 év feletti 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személy adatait elemezte, és megállapította, hogy azoknál, akik GLP-1 agonistákat szedtek, 33%-kal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata más gyógyszereket szedőkhöz képest.

Egy másik, az írországi Galway Egyetem által végzett metaanalízis 26 klinikai vizsgálat adatait értékelte, összesen 160 000 résztvevővel, és hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy a GLP-1 gyógyszerek szedése szignifikánsan csökkenti a demencia kockázatát. A kutatók feltételezik, hogy ezek a gyógyszerek csökkenthetik az agyi gyulladást és elősegíthetik új agysejtek képződését, bár a pontos mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak. 

Már engedélyezett daganatellenes gyógyszer lehet a Parkinson-kóros betegek új reménye

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az Aplp1 és Lag3 fehérjék kölcsönhatásának gyógyszeres célzása jelentősen lassíthatja a Parkinson-kór és más neurodegeneratív betegségek progresszióját. Világszerte több mint 8,5 millió embert érint a Parkinson-kór, amely az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség. A betegség a dopamintermelő neuronok pusztulása miatt alakul ki, amit a kóros alfa-szinuklein fehérje lerakódása, az úgynevezett Lewy-testek okoznak, amelyek sejtről sejtre terjedve károsítják az agyműködést.

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Lag3 fehérje kötődik az alfa-szinukleinhez és elősegíti annak terjedését az idegsejtekben. Az új eredmények szerint az Aplp1 fehérje szintén szerepet játszik ebben a folyamatban, és együttes jelenlétük jelentősen fokozza az alfa-szinuklein felvételét.

Az Aplp1 és Lag3 együttes hiánya az egérmodellekben 90%-kal csökkentette a kóros alfa-szinuklein sejtfelvételét. A nivolumab/relatlimab melanoma elleni gyógyszer, amely Lag3 elleni antitestet tartalmaz, szintén gátolta az Aplp1 és Lag3 kölcsönhatását, jelentősen akadályozva a betegséghez kapcsolódó fehérjecsomók kialakulását. A következő lépés az antitest tesztelése Parkinson- és Alzheimer-kóros egérmodelleken, mivel a Lag3 fehérje potenciális célpont lehet mindkét betegség kezelésében.

Élő emberi agyszöveteken keresik a demenciák elleni hatóanyagot

A HCEMM Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja, amit Lamsa Karri vezet, olyan élő emberi idegszövettel dolgozik, amelyet egészségügyi okból agyműtéten átesett páciensek ajánlanak fel számukra. A kutatók a műtét folyamán keletkező apró, egészséges sejtekből álló mintákat használnak arra, hogy feltérképezzék az emberi idegrendszer egyedi sajátosságait, amelyek csak az emberi fajra jellemzők.

A következő lépést az jelenti - folytatták -, ha bepillantást nyerünk abba, hogyan változik a sejtek működését szabályozó gének viselkedése, hogyan "hangosodnak fel" és "csendesülnek el" az élő idegsejt működése közben; "mintha járó motor belsejébe pillantanánk be". A gének aktivitása terén az emberi idegsejtek jelentősebben különböznek a rágcsálók idegsejtjeitől, mint amennyi ebből "a felszínen látható": a patkányidegsejtekhez képest az emberi idegsejtekben mintegy kétszer annyi gén aktív.

A mesterséges intelligencia 94%-os pontossággal mutatta ki fülzsírból a Parkinson-kórt

Egy új kutatás egy olyan módszert javasol a Parkinson-kór diagnosztizálására, amely a hallójárat váladékában található illékony szerves vegyületeket elemzi.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a bőr által kiválasztott olajos anyag, a faggyú változásai segíthetnek a Parkinson-kóros emberek azonosításában. Pontosabban, a Parkinson-kóros emberek faggyújának jellegzetes szaga lehet, mivel a faggyú által kibocsátott illékony szerves vegyületek (VOC-k) megváltoznak a betegség előrehaladása – beleértve a neurodegenerációt, a szisztémás gyulladást és az oxidatív stresszt – miatt. Amikor azonban a bőrön lévő faggyú környezeti tényezőknek, például a légszennyezésnek és a páratartalomnak van kitéve, összetétele megváltozhat, ami megbízhatatlan vizsgálati közeggé teszi. A hallójáratban lévő bőr azonban távol marad az elemektől. Ezért Hao Dong, Danhua Zhu és kollégái a Parkinson-kór szűrésére irányuló erőfeszítéseiket a fülzsírra akarták összpontosítani, amely többnyire faggyúból áll, és könnyen mintavételezhető.

A fülzsírban található, Parkinson-kórral összefüggésbe hozható potenciális VOC-k azonosítása érdekében a kutatók 209 ember (közülük 108-nál Parkinson-kórt diagnosztizáltak) hallójáratából vett mintát. A gyűjtött váladékokat gázkromatográfiás és tömegspektrometriás technikákkal elemezték. A Parkinson-kóros emberek fülzsírjában talált VOC-k közül négy szignifikánsan különbözött a betegségben nem szenvedő emberek fülzsírjától. Arra a következtetésre jutottak, hogy ez a négy VOC, köztük az etil-benzol, a 4-etil-toluol, a pentanol és a 2-pentadecil-1,3-dioxolán, a Parkinson-kór potenciális biomarkerei.

Dong, Zhu és kollégái ezután egy mesterséges intelligenciával működő szaglórendszert (AIO) képeztek ki a fülzsír VOC-adataikkal. Az így létrejövő AIO-alapú szűrőmodell 94%-os pontossággal kategorizálta a Parkinson-kóros és nem Parkinson-kóros emberek fülzsírmintáit. A kutatók szerint az AIO-rendszer első vonalbeli szűrőeszközként használható a Parkinson-kór korai felismerésében, és utat nyithat a korai orvosi beavatkozásnak, ezáltal javítva a betegellátást.

A metabolikus szindróma összefügg a fiatalkori demencia fokozott kockázatával

A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az elhízás, a magas vérnyomás és a metabolikus szindrómát alkotó egyéb kockázati tényezők a fiatalkori demencia fokozott kockázatával járnak. A fiatalkori demenciát 65 éves kor előtt diagnosztizálják. A tanulmány nem bizonyítja, hogy a metabolikus szindróma fiatalkori demenciát okozna, csak összefüggést mutatott ki.

A metabolikus szindróma meghatározása szerint a hasi zsírtöbblet, valamint a következő kockázati tényezők közül kettő vagy több: magas vérnyomás, magas vércukorszint, a normálnál magasabb trigliceridek, amelyek a vérben található zsírok egy fajtája, és alacsony nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin vagy „jó” koleszterin szint.

A tanulmányhoz a kutatók áttekintették a dél-koreai nemzeti egészségbiztosítási adatokat, hogy csaknem kétmillió, 40 és 60 év közötti embert azonosítottak, akiknél megmérték a derékbőséget, a vérnyomást, a vércukorszintet, a triglicerid- és a koleszterinszintet. Az összes résztvevő 25%-ának volt metabolikus szindrómája.

Egy átlagosan nyolcéves utánkövetési időszak alatt 8921 embernél, azaz az összes résztvevő 0,45%-ánál alakult ki demencia. A metabolikus szindrómában szenvedőknél az előfordulási arány 0,86 eset/1000 személyév volt, szemben a metabolikus szindrómában nem szenvedők 0,49 esetével. A személyévek mind a vizsgálatban részt vevők számát, mind pedig azt az időt jelentik, amelyet az egyes személyek a vizsgálatban töltenek.

Az életkor, az iskolai végzettség és az egészségügyi tényezők – például a fizikai aktivitás szintje, a depresszió és a stroke – figyelembevétele után a kutatók azt találták, hogy a metabolikus szindróma a demencia 24%-kal magasabb kockázatával járt. Ha a demencia bizonyos típusait vizsgáljuk, az Alzheimer-kór kockázata 12%-kal, a vaszkuláris demencia kockázata 21%-kal nőtt.

A kutatás eredményei szerint a metabolikus szindróma minden összetevője összefüggésbe hozható a demencia megnövekedett kockázatával, amely kumulatív volt. Azoknál az embereknél, akik mind az öt összetevővel rendelkeztek, 70%-kal nőtt a demencia kockázata.