A dopamintermelő neuronok öregedése a Parkinson-kór fő jellemzője.
A világon az első között fogadott be a kormány a társadalombiztosításba egy olyan gyógyszert, amellyel a diabétesz szövődményeként kialakult szívelégtelenség is kezelhető.
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára.
Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy a Parkinson-kór hátterében álló alfa-synuclein a bélrendszerből jut el az agyba, ahol Lewy-testeket alkotva az agysejtek pusztulásához vezet. A Johns Hopkins kutatói most létrehoztak egy olyan mesterséges enzimet, amely megállítja az alfa-synuclein terjedését, és ez által a Parkinson-kór új gyógymódjának eszköze lehet.
Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.
Jelenleg több mint 500 gyógyszer fejlesztése van folyamatban különböző neurológiai betegségek kezelésére. A neurológiai zavarok közé több mint 1000 olyan betegség tartozik, amelyek az agyat és az idegrendszert érintik, és ezek a betegségek mintegy 100 millió embert érintenek az Egyesült Államokban, ami a lakosság közel egyharmada.
Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően - számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.
1990 és 2015 között a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma megduplázódott, mára eléri a 6 milliót. A népesség öregedése miatt ez a szám 2040-re ismét meg fog duplázódni, amihez hozzájárul az iparosodás terjedésének fokozódása és a várható élettartam növekedése.
Az emberiség történetének nagy részében a Parkinson-kór ritka betegségnek számított, de a demográfiai változások és az iparosodás káros hatásainak következtében egyre valószínűbb egy globális Parkinson-kór pandémia kialakulása.
Kutatók azonosítottak egy olyan molekulát, amely fontos szerepet játszik a Parkinson-kór kialakulásában. A felfedezés új terápiás lehetőségek kifejlesztésében nyújthat támpontot, illetve a korai diagnózis és a prevenció terén is áttörést hozhat.
Svéd és amerikai kutatók újszerű összefüggést fedeztek fel a gasztrointesztinális gyulladás, ezen belül is a vakbélgyulladás és az vakbél eltávolítása, illetve a Parkinson-kór eredete között.
Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás bizonyos fokú védelmet nyújthat az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen - írta a ScienceDaily.com online tudományos portál.
Egy alacsony dózisú növényvédőszer és a lektin nevű proteinek kombinációja parkinsonismust válthat ki azt követően, hogy a toxin a gasztrointesztinális traktusból eljut az agyba.
Egy új kutatás eredményei szerint a kalcium túl magas szintje hozzájárulhat az olyan toxikus lerakódások kialakulásához, amelyek a Parkinson-kór fő jellemzői.
Aktívabb az ember álmában, mint eddig vélték: még az egészséges emberek izmai is sokat mozognak - állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói.
Amerikai kutatók kísérleti azt igazolják, hogy az immunrendszer működését gátló gyógyszereket szedő betegeknél kisebb a Parkinson-kór kialakulásának a valószínűsége.
Parkinson-kórban szenvedő betegeknél bizonyos T-sejtek megtámadják és megölik a középagy dopamintermelő idegsejtjeit. Az erről készült német tanulmány a Cell c. szakfolyóiratban jelent meg.
A Debreceni Egyetem kutatóinak részvételével dolgoztak ki új technológiát az anyarozs gombaparazita egyik vegyületének az eddiginél hatékonyabb kinyerésére. A speciális hatóanyagot migrénes fájdalomcsillapító hatású készítmények alapanyagaként használja a gyógyszeripar.
A sclerosis multiplex és a Parkinson-kór diagnosztikájában, terápiájában alkalmazott legújabb eljárásokról tanácskoztak hazai és külföldi neurológusok Debrecenben.
Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI).
Neurológiai betegségekre, például Alzheimer- vagy Parkinson-kórra is utalhat a szagláscsökkenés, amely akár tumorok vagy különféle endokrinológiai elváltozások első jeleként is megjelenhet – hívta fel a figyelmet Dr. Krasznai Magda.
A tübingeni egyetem kutatói azonosítottak egy olyan proteint, amely fontos szerepet játszik a sejtek energiaegyensúlyában. Ennek a proteinnek a hiányában az energiaegyensúly felborul, ami sejthalálhoz és a Parkinson-kór kialakulásához vezet.
A 2-es típusú diabéteszre adott gyógyszerrel állították meg a Parkinson-kór előrehaladását brit kutatók egy kísérletben - írja a BBC hírportálja.
Egy új kutatás szerint az Alzheimer-kór, Parkinson és más neurodegeneratív betegségek kórosan működő agysejtekkel lehetnek összefüggésben, amelyek toxikus proteineket termelnek, és ez által megbetegítik a környező sejteket.
A University of Leicester kutatói szerint a Parkinson-kór bizonyos formáiban szenvedő betegeknél előnyös lehet egy daganatellenes gyógyszer alkalmazása.
Engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség az Ongentys forgalomba hozatalát. Az új készítmény hatóanyaga az opikapon, adjuváns kezelésre javallott a levodopa/DOPA dekarboxiláz (DDC) gátlókat tartalmazó készítmények mellett a Parkinson-kóros és az említett kombinációkra nem stabilizálódó dózis-végi (end-of-dose) motoros fluktuációkat mutató betegeknél.
