Az övsömör elleni vakcina az Alzheimer-kór és a memóriazavarok későbbi megjelenésével társult
Egy több mint egymillió főt felölelő dél-koreai kohorszvizsgálat szerint az élő, attenuált herpes zoster vakcina alkalmazása 50 év felett alacsonyabb memóriazavar- és Alzheimer-kór-kockázattal járt együtt. Az abszolút előny ugyanakkor mérsékelt maradt, és az összefüggés hat év után fokozatosan elhalványult.
Országos kohorsz, hosszú követéssel
A tanulmány három országos dél-koreai adatbázis összekapcsolásával vizsgálta az élő zosteroltás és a kognitív kimenetelek kapcsolatát. A biztosítói és ellátási adatok, az oltási nyilvántartás, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok adatainak összefésülésével 2 519 582, legalább 50 éves személyből álló kiinduló populáció jött létre. A vizsgálatból kizárták azokat, akiknél a kezdőidőpont előtt már igazoltak memóriazavart vagy egyéb kognitív rendellenességet, továbbá azokat is, akiknél hiányoztak a szükséges alapadatok.
Az expozíciót a 2012 és 2021 között beadott, legalább egy dózis élő, attenuált övsömörvakcina jelentette; Dél-Koreában ez egyadagos oltási sémában használatos. A primer végpont a memóriazavarok és az Alzheimer-kór incidenciája volt, kizárólag a vakcinációt követő 30 napon túl jelentkező eseteket beszámítva. Az átfedési súlyozás után 1 041 964 fős elemzési populáció alakult ki, benne 520 906 oltott és 521 058 oltatlan résztvevővel.
Kisebb relatív kockázat, szerény abszolút nyereség
A súlyozott kohorszban az átlagéletkor megközelítette a 62 évet, a férfiak aránya 46,1% volt. Az igazított Cox-modellek szerint az élő zosteroltás a memóriazavarok alacsonyabb kockázatával társult, az igazított hazardráta 0,88 volt (95% CI 0,87–0,90), míg Alzheimer-kór esetében még markánsabb összefüggést észleltek, 0,75-ös igazított hazardrátával (95% CI 0,71–0,78). A szerzők számítása szerint egy memóriazavaros eset elkerüléséhez vagy késleltetéséhez 1294, egy Alzheimer-kóros esethez 2547 személy vakcinálása társult.
A relatív mutatók mellett restricted mean survival time elemzést is végeztek 10 éves időtávon. Eszerint az oltott résztvevőknél a memóriazavaroktól mentes idő átlagosan 15,48 nappal, az Alzheimer-kórtól mentes idő 11,34 nappal volt hosszabb, mint az oltatlan csoportban. A közlemény értelmezése szerint ez arra utal, hogy az oltás lehetséges előnye inkább a tünetes kognitív hanyatlás kezdetének enyhe eltolódásában, nem pedig a teljes megelőzésben ragadható meg.
Idővel gyengülő összefüggés
Az időbeli elemzés alapján a kedvező asszociáció nem maradt azonos erősségű a teljes követés során. Memóriazavarok esetében a legerősebb kockázatcsökkenés az oltást követő első négy évben mutatkozott: az első évben 0,90, az 1–2. évben 0,81, a 2–4. évben 0,86 volt az igazított hazardráta. Hat év után az összefüggés fokozatosan a nullhatás felé közelített.
Alzheimer-kórnál hasonló időbeli mintázat rajzolódott ki. A legerősebb összefüggés a 2–4. évben jelent meg (aHR 0,70; 95% CI 0,65–0,76), majd a 4–6. évben is fennmaradt, de gyengébb formában (aHR 0,81; 95% CI 0,73–0,89). Hat évnél hosszabb időtávon már nem igazolódott statisztikailag szignifikáns kapcsolat.
Életmódbeli tényezők mellett kisebb volt a hatás
A rétegzett elemzések szerint a dohányzás és az alkoholfogyasztás mérsékelhette az oltáshoz társuló kedvező asszociációt. Memóriazavarok tekintetében dohányosoknál és nem dohányzóknál egyaránt kimutatható maradt az összefüggés, Alzheimer-kór esetében azonban a dohányosok körében gyengébbnek mutatkozott a kapcsolat, mint a nem dohányzóknál. Hasonlóan, az alkoholfogyasztók körében mind a memóriazavarok, mind az Alzheimer-kór esetében kisebb mértékű kockázatcsökkenést észleltek, mint a nem ivóknál.
A nemek szerinti elemzés memóriazavarok esetén nem jelzett érdemi eltérést. Alzheimer-kórban a kedvező összefüggés kifejezettebb volt férfiaknál, mint nőknél. Erősebb asszociációt találtak továbbá a 60 év felettiek, a vidéken élők és az alacsonyabb háztartási jövedelmű résztvevők alcsoportjában.
Feltételezett mechanizmusok, óvatos értelmezéssel
A szerzők több lehetséges magyarázatot is felvetnek a megfigyelt kapcsolatra. Értelmezésük szerint az övsömör megelőzése révén csökkenhet a varicella zoster vírus reaktivációjához társuló neuroinflammáció és vasculopathia, emellett szóba kerülnek a vakcináció esetleges, a célzott fertőzésmegelőzésen túli immunmoduláló hatásai is. A tanulmány azonban megfigyeléses jellegű, így oksági kapcsolatot nem bizonyít.
A negatív kontrollkimenetek elemzése nem mutatott érdemi összefüggést sem neuromuscularis junkció betegségeivel, sem önártalommal, alopeciával vagy appendicitisszel. Ez a szerzők szerint mérsékli, de nem zárja ki a reziduális konfúzió és az egészséges oltott (healthy vaccinee) effektus lehetőségét. A közlemény ezért az eredményeket feltáró jellegűnek tekinti, és nem tartja őket közvetlen klinikai következtetések alapjának.
Az eredmények értelmezésének korlátai
A tanulmány több fontos megszorítást is részletez. Nem álltak rendelkezésre adatok egyes, a kognitív hanyatlást befolyásoló tényezőkről, így például a foglalkozási komplexitásról vagy a társas aktivitásról, továbbá a memóriazavarok és a demencia felismerése a rutinellátásban késhetett vagy elmaradhatott. A 2012 előtti adatbázis-információk hiánya miatt bizonyos kiindulási állapotok besorolása is hiányos lehetett.
A hosszabb távú, nyolc éven túli időfüggő becslések kisebb esetszámokon alapultak, ezért fokozott körültekintéssel értelmezendők. A vizsgálat kizárólag dél-koreai populációban zajlott, ami korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát más oltási gyakorlatot követő vagy eltérő etnikai összetételű országokra. A rekombináns adjuvált zosteroltás hosszú távú kognitív hatásairól pedig a tanulmány szerint egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő követéses adat.
Oh J, Lee K, Yeo D, et al. Herpes zoster vaccination and cognitive disorders in older adults. Alzheimer’s & Dementia. 2026;22:e71410. doi:10.1002/alz.71410
