Csontritkulás és a demencia kockázata idősebb felnőttek körében: populációalapú kohorszvizsgálat

Egy több mint 176 ezer idős ember bevonásával készült kínai populációalapú kohorszvizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a csontritkulás nem csupán a törések, hanem a demencia kialakulásának is kockázati tényezője lehet. A tanulmány szerint a demencia kockázata csaknem kétszeresére nő azok körében, akiknél orvosilag igazolt osteoporosis áll fenn.

Demencia és osteoporosis – gyakori időskori betegségek új megvilágításban

A társadalmak öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul azokra az állapotokra, amelyek jelentős életminőség-romlással és egészségügyi terhekkel járnak. A demencia és az osteoporosis két ilyen kórkép, amelyek külön-külön is jelentős közegészségügyi kihívást jelentenek, azonban újabb kutatások szerint közöttük biológiai összefüggés is fennállhat.

A kínai adatbázis alapján készült nagymintás kohorszvizsgálat célja az volt, hogy tisztázza: vajon a csontritkulásban szenvedő idősek körében gyakrabban alakul-e ki demencia az utánkövetés során.

A kutatás részletei: nagymintás, valós populációból származó adatok

A kutatók 2018 és 2022 között 176.150, 65 év feletti, közösségben élő, kognitívan ép állapotú kínai személy egészségügyi adatait elemezték. A kiinduláskor minden résztvevőnél elvégezték az AD8 kognitív szűrővizsgálatot, így kizárták a már fennálló demenciát. Az osteoporosis diagnózisát, az osteoporotikus töréseket és a demencia előfordulását elektronikus betegnyilvántartások alapján azonosították.

A résztvevők közül 9605 főnél szerepelt orvosi dokumentációban osteoporosis, akik átlagosan idősebbek voltak, több társbetegséggel éltek, és nagyobb arányban voltak nők.

Az utánkövetési idő mediánja 2,2 év volt (maximum: 5,5 év), ezalatt 1367 demenciás esetet regisztráltak, köztük 617 Alzheimer-kóros esetet és 298 vaszkuláris dementiát.

Az eredmények: a csontritkulás jelentősen növeli a demencia kockázatát

Az adatok statisztikai elemzése során a kutatók multivariáns Cox-modellt alkalmaztak, amelyben kontrollálták az életkor, nem, életmód, BMI, vérnyomás, társbetegségek és egyéb tényezők hatását.

Az eredmények szerint:

• Az osteoporosisban szenvedők körében az összesített demencia kockázata 1,8-szorosára nőtt (HR: 1,80; 95% CI: 1,53–2,12).

• Az Alzheimer-kór kockázata 1,55-szörös (95% CI: 1,20–2,00), míg a vaszkuláris demenciáé 2,13-szoros volt (95% CI: 1,52–2,98).

• Az osteoporotikus törést szenvedett betegek kockázata különösen magas volt: 2,43-szoros emelkedést mutattak a kontrollcsoporthoz képest (95% CI: 1,83–3,23).

Egy további érdekes megfigyelés: azok a betegek, akik nem kaptak csontritkulás elleni gyógyszeres kezelést, még nagyobb demenciakockázattal éltek.

Mi állhat az összefüggés hátterében?

A kutatók több lehetséges mechanizmust is felsorakoztatnak, amelyek a csont- és agyműködés közötti kapcsolatot magyarázhatják:

• Ösztrogénhiány, krónikus gyulladás, D-vitaminhiány, oxidatív stressz – mindkét kórképben szerepet játszhatnak.

• A „csont-agy tengely” elmélet szerint a csontok endokrin szerepe révén befolyásolhatják az idegrendszer működését. Bizonyos csont-eredetű fehérjék, például a sclerostin vagy osteocalcin, átléphetik a vér-agy gátat, és közvetlenül befolyásolhatják a neuronális aktivitást.

• Törések esetén kialakuló gyulladásos és oxidatív folyamatok szintén fokozhatják az agyi degenerációt, különösen vaszkuláris dementiát eredményezve.

Klinikai következmények: új irány az idősgondozásban?

A tanulmány eredményei alapján a szerzők kiemelik: a csontritkulással élő időseket nemcsak ortopédiai, hanem neurológiai szempontból is fokozottan figyelemmel kell kísérni. Az osteoporosis korai felismerése, megfelelő kezelése és a törések megelőzése akár a demencia megelőzésében is szerepet játszhat.

Egy másik tanulság: a demenciakockázat szempontjából különösen veszélyeztetettek azok, akik alacsony iskolai végzettséggel vagy kezeletlen csontritkulással élnek.

A kutatás erősségei és korlátai

Erősségek:

• Nagy mintaszám, valós populációból származó adatok

• Kognitív szűrés a vizsgálat elején

• Elektronikus egészségügyi adatok sokoldalú elemzése

• Többszörös érzékenységvizsgálatok

Korlátok:

• Observációs jelleg – ok-okozati viszony nem bizonyítható

• BMD mérések hiánya (a diagnózis orvosi dokumentáción alapult)

• Az aluldiagnosztizált osteoporosis a kontrollcsoportban csökkentheti az asszociáció erősségét

• Rövid követési idő (maximum 5,5 év)

Összegzés

A tanulmány erős epidemiológiai bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a csontritkulás – különösen osteoporotikus törés esetén – megnöveli a demencia kockázatát az idősebb felnőtt populációban. Az eredmények azt sugallják, hogy a csontok és az agy működése szorosabban összefügg, mint korábban gondoltuk. Az osteoporosis időben történő felismerése, kezelése és a rendszeres kognitív szűrés integrálása az idősgondozásba hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez.