Egy hosszú távú tanulmány összefüggést igazolt az érrendszer állapota és a későbbi demenciakockázat között
Egy új kutatás rámutat, hogy az időskori demenciás esetek csaknem fele az időben kezelt érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás megelőzésével elkerülhető lenne.
A Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Intézet által végzett kutatás szerint a 80 éves kor előtt kialakuló demencia potenciálisan megelőzhető a gyakori érrendszeri kockázati tényezők korai kezelésével. Az eredmények arra utalnak, hogy a demenciás esetek akár 44%-a is érrendszeri kockázati tényezőknek, különösen a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek vagy a dohányzásnak tulajdonítható.
Miközben a demencia előfordulása világszerte folyamatosan emelkedik, a megelőzésére vagy progressziójára irányuló erőfeszítéseket továbbra is korlátozza a demencia eredetének hiányos ismerete. A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás gyakran szerepet játszó kockázati tényezők, valószínűleg az arterioszklerotikus agyi kisérbetegségen (CSVD) keresztül fejtik ki hatásukat.
A CSVD (szív- és érrendszeri degeneráció) egy gyűjtőfogalom, amely az agy kis ereinek károsodásából eredő különféle állapotokat jelöl. Az agy kis ereinek szűkülete, megkeményedése vagy elzáródása oxigénhiányt okozhat az agysejtekben, ami károsíthatja a közeli agysejteket.
Az elemzések több mint 12.000 felnőtt 33 éves utánkövetéses vizsgálatán alapultak, ahol a résztvevők életkora a vaszkuláris kockázat mérésekor 45 és 74 év között volt. A demencia előfordulását standardizált klinikai felmérésekkel, proxy interjúkkal és orvosi feljegyzésekkel követték nyomon.
A 45–54 éves korban mért érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező résztvevők körében az időskori demenciás esetek 21,8%-a ezen kockázatoknak volt tulajdonítható. Ez az arány 55–64 éves korban 26,4%-ra, 65–74 éves korban pedig 44,0%-ra nőtt.
Az alcsoportelemzések magasabb kockázatot mutattak ki az APOE ε4 gént nem hordozóknál (akár 61,4% a 65–74 éveseknél), a fekete bőrű résztvevőknél (akár 52,9%) és a nőknél (akár 51,3%). Az APOE ε4 gént nem hordozók olyan egyének, akiknél hiányzik az Alzheimer-kór legerősebb ismert kockázati tényezőjének számító génvariáns. Ebben az alacsonyabb genetikai kockázatú csoportban a módosítható érrendszeri állapotok, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás nagyobb arányban álltak a demencia hátterében.
A szerzők arra a következtetésre jutottak: „Az eredmények arra utalnak, hogy az ideális érrendszeri egészség fenntartása idősebb korban jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát.”