Változó szokások a dohány- és nikotinfogyasztásban: az átmeneteket térképezte fel egy vizsgálat
A dohányzási ártalom mérséklésében egyre nagyobb figyelem irányul az úgynevezett kockázati kontinuum alacsonyabb végén elhelyezkedő füstmentes alternatívákra. Ezek népegészségügyi jelentőségének megítéléséhez viszont nem elég a toxikológiai profil ismerete, hanem a valós felhasználói útvonalakat is érteni kell – véli Marina Murphy, a Haypp* Csoport – amelynek fő profilja a nikotinpárnák, a dohánymentes snüssz és az e-cigaretták online értékesítése - tudományos ügyekért felelős igazgatója, aki látványos részletességgel mutatta be a való életbeli váltásokat a dohány- és a nikotinalternatívák között.
A TFNP-k (Tobacco-Free Nicotine Pouch, azaz dohánymentes nikotinpárna) nem tartalmaznak dohányt, és a bennük kimutatható toxikus vegyi anyagok szintje összevethető a leszokástámogatásban széles körben használt nikotinpótló termékekkel, így a legkevésbé káros kategóriába sorolhatók, megelőzve az e-cigarettákat is. Ugyanakkor az ártalomcsökkentési potenciáljuk kulcsa az, hogy a dohányzók valóban hajlandók-e ezeket használni a cigaretta helyett. A 8. No Smoke Summit-on bemutatott eredmények egy amerikai felmérés (n=1409) adatai alapján lépésről lépésre elemezték a fogyasztói pályákat a kockázati kontinuum (1. ábra) kontextusában. Ennek értelmében az e-cigaretták és a dohánymentes nikotinpárnáka nikotint égés nélkül juttatják a szervezetbe, ezáltal csökkentve a dohányzás okozta betegségekért felelős toxikus anyagoknak való kitettséget. Így a kontinuumon ezek a termékek jóval az éghető cigaretták alatt helyezkednek el kockázat szempontjából.
1. ábra: Nikotintartalmú termékek kockázati kontinuuma (Global State of Tobacco Harm Reduction)
A Haypp felmérésében azok vettek részt, akik napi, de legalább heti rendszerességgel használnak nikotinpárnát – esetükben tehát azt vizsgálták, hogy milyen fogyasztási előzmények, milyen váltások vezettek ahhoz, hogy végül az alacsonyabb kockázatú dohánymentes nikotinpárnát választották. Az eredményeket Murphy látványos ábrán szemléltette (2. ábra).
Az elemzésből kitűnik, hogy a nikotintartalmú termékeket használók több mint fele (51%) először a hagyományos cigarettát használta. Emellett jelentős arányban jelent meg első termékként a mártogatós/rágódohány (37%) is. Az e-cigaretta (3%), a snüssz (nikotin- és dohánytartalmú párna) (2%), valamint a hevített dohány (0,7%) jelentősen kisebb arányban szerepelt, mint első termék. Ez arra utalhat, hogy a nikotinhasználat jellemzően a hagyományos dohánytermékekkel kezdődik. .
2. ábra: A nikotintartalmú termékek dinamikus használati útvonala (Murphy, 2025)
A második nikotintartalmú termék esetében a felhasználói útvonalak már jelentősen diverzifikálódnak: sokan a mártogatós vagy rágódohány felé mozdulnak el, számottevőbb az e-cigarettára (19%), és a nikotinpárnákra (29%) való áttérés. A harmadik termékváltásnál már egyértelműen a dohánymentes nikotinpárna válik a leggyakrabban választott opcióvá, a felhasználók mintegy 39%-ánál. Ez a mintázat arra utal, hogy a nikotinos tasakok jellemzően nem belépési nikotinfogyasztási termékként jelennek meg, hanem fokozatosan, több termékváltáson keresztül kerülnek előtérbe.
Murphy előadásában érdekes részeredményeket is kiemelt. A vizsgált populációban például rendkívül ritka volt, hogy valaki e-cigarettáról károsabb alternatívára váltson, illetve a nőknél jellemzően rövidebb útvonal vezetett a kevésbé káros alternatívákig. A megkérdezettek körében a legfőbb ok, amiért a cigarettáról valami másra váltottak, az egészségügyi megfontolás volt – az alternatív termékeket kevésbé károsnak érzékelik –, a második leggyakoribb ok az alternatívák praktikussága, míg a harmadik leggyakoribb ok a leszokási szándék volt.
A dinamikus „térkép” egyik legfontosabb üzenete, hogy a kockázati kontinuumon való „lefelé haladás” nem lineáris folyamat, és jellemzően nem egyetlen ugrással történik meg. A felhasználók többsége fokozatos átmenetek során halad az alacsonyabb kockázatú termékek felé. A nikotinpárnára való áttérés leggyakrabban a mártogatós/rágó dohányról történik, valamivel ritkábban e-cigarettáról, és csak elvétve közvetlenül cigarettáról, vagyis az érintettek nem váltanak „azonnal” a legalacsonyabb kockázatú termékre.
A későbbi használati lépésekben – a negyedik és az ötödik körnél – a dohánymentes nikotinpárnadominanciája tovább erősödött, miközben a többi alternatíva fokozatosan a háttérbe szorult. A hatodik körben már csak minimális mértékű mozgás figyelhető meg a termékkategóriák között: a visszatérés a cigarettához rendkívül ritka, a hevített dohánytermékek pedig csupán marginális szerepet töltenek be. Ez a mintázat arra utal, hogy a dohánymentes nikotinpárna-használat sok felhasználó számára stabil végpontot jelenthet a nikotintermék-használati pályán.
A felmérésben látottakkal összefüggésben Fearon és Murphy egy szerkesztőségi közleményt is publikált arról, hogy miért nem célszerű nehezíteni az alacsonyabb kockázatú nikotintermékekhez való hozzáférést. Az érvelés középpontjában az ártalomcsökkentés áll, amely célja a dohányzással összefüggő betegségek előfordulásának mérséklése a kevésbé ártalmas alternatívákra való áttérés támogatásával azok körében, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a nikotinról.
A szerzők abból az alapvetésből indulnak ki, hogy a cigarettázás továbbra is világszerte a megelőzhető halálozás és megbetegedések vezető oka, amely jelentős mértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus tüdőbetegségek és a daganatos megbetegedések kialakulásához. Mivel világszerte több mint egymilliárd ember használ éghető dohánytermékeket, a szerzők szerint új stratégiára van szükség az egészségügyi teher csökkentéséhez. Éppen ezért, egyben vitatják is azokat a javaslatokat, amelyek az e-cigarettákhoz való hozzáférés korlátozását – például vénykötelessé tételét – szorgalmazzák.
Napjainkban számos nemzetközi példa van már arra, hogy nagy közegészségügyi intézmények is elismerik a relatív ártalomcsökkentés jelentőségét. Többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Új-Zélandon váltak a füstmentes alternatívák a leszokástámogatás eszközeivé. Ma már a Cochrane szisztematikus szakirodalmi áttekintése is alátámasztja ezt a gyakorlatot: az e-cigaretták akár hatékonyabban is növelik a leszokás esélyét, mint a hagyományos nikotinpótló terápiák.
Az általános korlátozások helyett Murphy és Fearon egy hibrid modellt javasolnak, amelyben a gyógyszerként engedélyezett termékek (például terápiás célra jóváhagyott e-cigaretták) együtt léteznek a fogyasztói piacon elérhető, alacsonyabb kockázatú termékekkel. Ezt olyan megoldásként mutatják be, amely megőrzi a hozzáférést a felnőtt dohányzók számára, miközben lehetőséget ad az egészségügyi szakembereknek arra, hogy strukturált leszokást támogató segítséget nyújtsanak azoknak, akik ezt igénylik.
Források:
Fearon IM, Murphy MA. Why We Need Greater, Not Less, Access to Reduced-Risk Nicotine Products. Cureus. 2025 Aug 19;17(8):e90452. doi: 10.7759/cureus.90452
Murphy, M. Mapping transitions in tobacco and nicotine product use – moving down the risk continuum. 8th Summit on Tobacco Harm Reduction OP18 előadás, SCHORE (online)
Haypp csoport: A Haypp Csoport egy nemzetközi ekereskedelmi vállalat, amely Európa több országában működik, és célja a füstmentes alternatívákon keresztül a dohányzás visszaszorítása, elsősorban nikotinpárnák és más ártalomcsökkentő termékek forgalmazásával. Fő profiljuk a nikotinpárnák, a dohánymentes snüssz és a vape termékek online értékesítése.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
