2050-re 67 százalékkal nőhet az új daganatos esetek száma világszerte
2024-ben világszerte 20,6 millió új daganatos megbetegedést és 9,8 millió daganatos halálesetet becsültek. A GLOBOCAN elemzése szerint a demográfiai változások önmagukban 34,4 millióra emelhetik az új esetek számát 2050-re, miközben az ellátáshoz és a korai felismeréshez való hozzáférés egyenlőtlenségei továbbra is meghatározzák a túlélést.
A globális teher nagysága
Az International Agency for Research on Cancer (IARC) GLOBOCAN 2024-es becslései 186 országra és 34 daganattípusra terjednek ki. A vizsgált évben 20,6 millió új rosszindulatú daganat fordult elő világszerte; a nem melanomás bőrdaganatok nélkül ez 19,5 millió esetet jelentett. A daganatos halálozás becsült száma 9,8 millió volt, nem melanomás bőrdaganatok nélkül 9,7 millió.
A becslések szerint 75 éves koráig a férfiak 21,4%-ánál, a nők 18,5%-ánál alakul ki daganat. A daganatos halálozás kumulatív kockázata férfiaknál 11,0%, nőknél 7,6%: ez megközelítőleg minden kilencedik férfi, illetve minden tizenkettedik nő daganatos halálát jelenti.
A betegségteher földrajzi eloszlása nem követi arányosan a népesség megoszlását. Ázsiában történt az új esetek 50,7%-a és a halálesetek 56,5%-a, miközben a régió a világ népességének 58,8%-át adja. Európa a globális népesség 9,2%-ával az új esetek 21,0%-át és a daganatos halálozás 20,0%-át képviselte. Afrikában és Ázsiában a mortalitás részaránya aránytalanul nagyobb az incidencia részarányánál, ami részben az eltérő daganatprofilra, részben az alacsonyabb túlélésre utal.
A tüdőrák maradt vezető helyen
A tüdőrák volt 2024-ben a világ leggyakoribb és legtöbb halált okozó rosszindulatú daganata. Becsült 2 637 005 új esete az összes új daganat 12,8%-át, 1 861 839 halálesete pedig az összes daganatos halál 19,1%-át tette ki.
Az incidencia szerinti rangsorban a tüdőrákot az emlőrák (2,43 millió eset; 11,8%), a colorectalis carcinoma (2,04 millió; 9,9%), a prosztatarák (1,55 millió; 7,5%) és a gyomorrák (980 ezer; 4,7%) követte. A halálozási rangsorban a tüdőrák után a colorectalis carcinoma állt 917 895 halálesettel (9,4%), majd a májrák 732 489-cel (7,5%), az emlőrák 693 660-nal (7,1%) és a gyomorrák 641 554-gyel (6,6%).
Férfiaknál a tüdőrák vezette mind az incidencia-, mind a mortalitási listát. Nőknél az emlőrák volt az első mindkét mutató szerint, ezt a tüdő-, majd a colorectalis daganatok követték. A tüdőrák incidenciája globálisan megközelítőleg kétszeres volt férfiaknál a nőkéhez viszonyítva, ugyanakkor a nemek közötti különbség régiónként jelentősen eltért.
A közlemény magyar vonatkozású megállapítása különösen figyelemre méltó: a férfiak tüdőrák-incidenciája Magyarországon volt a legmagasabb a világon. A földrajzi mintázatokat elsősorban a dohányjárvány eltérő időbeli lefutása, a dohányzási expozíció intenzitása és időtartama, a fogyasztott cigarettatípusok, valamint az inhaláció mértéke alakítja.
Emlőrák és ellátási egyenlőtlenségek
Az emlőrák 2024-ben 2,4 millió új esettel a második leggyakoribb daganat, 694 ezer halálesettel pedig a negyedik vezető daganatos halálok volt. A női populációban 164 országban ez jelentette a leggyakrabban diagnosztizált daganatot, és 122 országban a vezető daganatos halálokot.
A magas és nagyon magas humán fejlettségi indexű (HDI) országokban az emlőrák korra standardizált incidenciája lényegesen magasabb volt, mint az alacsony és közepes HDI-jű országokban: 54,1, illetve 33,6/100 000. Ezzel szemben a halálozási arány az alacsonyabb fejlettségű országokban volt magasabb: 14,7 versus 11,7/100 000. Ez a különbség a szerzők értelmezése szerint a megfelelő időben történő diagnózishoz és a hatékony kezeléshez való hozzáférés tartós egyenlőtlenségeit tükrözi.
A fejlettebb régiókban az emlőrák-mortalitás az 1990-es évek óta számottevően csökkent, ami a korai felismerés és a terápiás előrelépések – köztük az endokrin kezelés, a kemoterápia és a HER2-célzott terápia – együttes hatásával magyarázható. Ezzel párhuzamosan számos gyors társadalmi-gazdasági átalakuláson áteső országban emelkedik az incidencia, amelyhez a reproduktív mintázatok változása, a túlsúly gyakoribbá válása, a csökkenő fizikai aktivitás és a nagyobb alkoholfogyasztás is hozzájárulhat.
Fejlettség és daganatprofil
A daganatok előfordulása és következményei szorosan összefüggnek a társadalmi-gazdasági fejlettséggel. Az összes daganat kumulatív incidenciakockázata férfiaknál az alacsony HDI-jű országok mintegy 11%-os értékéről a nagyon magas HDI-jű országok 30% feletti szintjére emelkedett; nőknél az értékek hozzávetőlegesen 12% és 25% között alakultak.
A halálozási különbségek ugyanakkor jóval kisebbek. A férfiak körében az élettartamra vetített daganatos halálozási kockázat az alacsonyabb fejlettségű országokban mintegy 8%, a magasabb fejlettségű országokban körülbelül 12% volt; nőknél a négy HDI-kategóriában viszonylag szűk, 7–8%-os tartományban maradt.
A fejlettebb országokban a legtöbb daganat incidenciája magasabb, de egyes daganatok mintázata ettől eltér. A cervixcarcinoma és az ajak-szájüregi daganatok incidenciája nagyobb az alacsonyabb fejlettségű országokban. Prosztatarákban a magasabb fejlettségű országok incidenciaaránya több mint háromszoros volt, miközben a halálozási arányok közel azonosak maradtak. Az emlőráknál viszont a kisebb incidencia mellett magasabb mortalitás jelentkezett az alacsonyabb fejlettségű országokban.
A 2050-ig várható növekedés
A népesség-előrejelzéseken alapuló, változatlan incidencia- és mortalitási rátát feltételező számítás szerint 2050-re 34,4 millió új daganatos eset várható. Ez 67%-os növekedést jelent 2024-hez viszonyítva, és a legnagyobb arányú emelkedés az alacsonyabb HDI-jű országokban prognosztizálható.
A szerzők szerint a globális különbségek miatt ország- és régióspecifikus daganatkontroll-stratégiák szükségesek. A primer prevenció szerepe központi: ide tartozik a dohányzás visszaszorítása, a fertőzések megelőzése, az alkoholfogyasztás és a többlettesttömeg csökkentése, valamint a fizikai aktivitás növelése. Becslésük alapján a daganatos halálozás közel fele elvileg elkerülhető lenne: 33% primer prevencióval, további 15% korai felismeréssel és a kezeléshez való hozzáférés javításával.
Forrás: Sung H, Filho AM, Laversanne M, et al. Global cancer statistics 2024: GLOBOCAN estimates of incidence and mortality worldwide for 34 cancers in 186 countries. CA Cancer J Clin. 2026;e70090. doi:10.3322/caac.70090.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
