Hírek, cikkek

Ez az elemzés azt vizsgálta, hogy a dupilumab közepes dózisú ICS-hez adva miként befolyásolja a 2-es típusú gyulladással járó asztma kontrollját.

Két III. fázisú, nemzetközi vizsgálatban az IL-33-gátló tozorakimab COPD-ben a standard terápia mellett csökkentette-e az exacerbációk gyakoriságát.

A GBD 2023 tanulmány 204 országban értékelte a passzív dohányzás gyakoriságát, valamint az ebből eredő egészségi következményeket 1990–2023 között.

A közlemény áttekinti a COPD gyulladásos endotípusait, sejtes átprogramozódását és új terápiás stratégiák molekuláris hátterét.

Ez az áttekintés az asztma és a COPD biológiai terápiáinak immunológiai hátterét, vizsgálati eredményeit és a betegkiválasztás lehetséges biomarkereit vizsgálja.

Egy szisztematikus áttekintés és hálózati metaanalízis vizsgálta a stabil COPD inhalációs terápiák életminőségre és biztonságosságra gyakorolt hatását.

A tünetmentes tuberkulózisos esetek felismerése alapvető jelentőségű a közösségi szűrővizsgálatok hatékonysága szempontjából.

A cikk összefoglalja az asztma kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokat és a terápiák fejlődését a laboratóriumtól a klinikumig.

A hármas inhalációs kezelés korai bevezetése közepes–súlyos COPD-ben kedvező lehet, de enyhébb esetekben rutinszerű alkalmazása még nem bizonyított.

A tanulmány a COPD modern kezelési stratégiáit elemzi, hangsúlyozva a biomarker-alapú betegkiválasztást, biológiai terápiákat és intervenciókat.

Egy bostoni kohorszvizsgálat összehasonlította az asztma fellángolásait a biológiai terápiák 2015-ös elterjedése előtt és után.

Egy retrospektív, multicentrikus vizsgálat értékelte, hogy az antikoaguláns kezelés késése miként befolyásolja az akut tüdőembólia 30 napos halálozását.

Ez a cikk a tuberkulózis gyógyszerérzékeny és rezisztens formáinak modern kezeléseit, vizsgálati terápiáit és klinikai bevezetésének kihívásait elemzi.

A koppenhágai 17 éves vizsgálat igazolja, hogy extrém hőség jelentősen fokozza a légzőszervi kockázatokat, különösen időseknél és férfiaknál.

A bronchiectasiában és NTM tüdőbetegségben az aspiráció felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel a légúti károsodás megelőzése érdekében.

A depemokimab félévenkénti szubkután adása érdemben mérsékelte a súlyos eozinofil asztma fellángolásait, de más klinikai mutatókban nem hozott javulást.

Egy nagy amerikai vizsgálat igazolta, hogy a COPD önmagában, a dohányzástól függetlenül is jelentős, stádiumfüggő életévtartam-csökkenéssel jár.

A PASSAGE vizsgálat szerint a tezepelumab 1 éves terápiája jelentősen, 70%-kal mérsékelte a súlyos asztma-rosszabbodások gyakoriságát, kedvező biztonságossággal.

Új kutatási eredmények szerint a makrolidok kiegészítő adása krónikus asztmában javíthatja a tünetkontrollt és csökkentheti az exacerbációk számát.

Egy retrospektív elemzés szerint a tartós orális szteroidkezelésben részesülő asztmás felnőtteknél nő a szövődmények gyakorisága.

A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.

A nemzetközi ajánlások egyre inkább hangsúlyozzák a korai rizikófelmérést és antikoaguláció fontosságát az akut tüdőembólia kezelésében.

Az asztma, COPD, ILD és dohányzás világszerte növekvő terhet rónak az egészségügyre, főként az alacsonyabb jövedelmű régiókban.

A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.

Egy új hálózati metaanalízis szerint a COPD kezelésére alkalmazott hármas inhalációs kombinációk hatása és biztonságossága hasonló.

Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint az európai régióban – amely 53 országot, köztük Oroszországot és Közép-Ázsiát is magában foglalja – jelentős a látencia a tuberkolózis (TBC) diagnosztizálásában.

Az inhalációs treprosztinil lassította a vitálkapacitás csökkenését idiopátiás tüdőfibrózisban, de köhögés és kezelésmegszakítás gyakrabban jelentkezett.

A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.

A NHANES vizsgálata azt mutatja, hogy a COPD önálló rizikófaktora az oszteoporózisnak, és a nemek szerint eltérő mértékben befolyásolja ezt a kapcsolatot.

A COPD világszerte 400–600 millió embert érint, vezető halálok, és az innovatív, integrált kutatási szemlélet kulcsfontosságú a terápiás előrelépéshez.

Az AHA és az ACC új, multidiszciplináris irányelve korszerű iránymutatást nyújt az akut tüdőembólia felnőttkori ellátásának minden fő aspektusában.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.

Az Európai Unióban engedélyezték az első, légúti gyulladásos betegségekben alkalmazható, ultrahosszú hatású biológiai terápiát, amelyet félévente adnak.

A súlyos asztma esetében szinte mindig jelen van a multimorbiditás, és különböző, jól elkülöníthető betegcsoportok figyelhetők meg, eltérő kimenetellel.

A Korányi Intézet új, 50–74 éves dohányosokat célzó programja a tüdő állapotának felmérését és a tüdőrák kockázatának mérséklését tűzte ki célul.

Egy új klinikai vizsgálat eredményei szerint a duloxetin jelentősen csökkenti a köhögés gyakoriságát és a köhögési reflex érzékenységét a terápiarezisztens krónikus köhögésben (RCC) szenvedő betegeknél.

A brenzokatib nem cysticus fibrosisos bronchiectasia (NCFB) kezelésére javallt olyan legalább 12 éves betegeknél, akiknél az előző 12 hónapban legalább két exacerbáció fordult elő.

Az innovatív onkológiai és immunológiai kezelések új tüdőtoxicitási kihívásokat vetnek fel, melyek multidiszciplináris ellátást igényelnek.

A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.

A pulmonális artériás hipertónia súlyos, gyógyíthatatlan betegségként globális egészségügyi problémát okoz, jelentős klinikai és ellátási egyenlőtlenségekkel.

Egy Kínában végzett fázis 2a klinikai vizsgálat szerint a JDB0131 nevű új hatóanyag hatékony és biztonságos alternatívát jelenthet a tuberkulózis kezelésében.

Közép-európai tüdőtranszplantációs központ létrehozására lenne szükség Magyarországon, közölte a belügyminiszter csütörtökön Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben.

Új, korszerű C-íves röntgenkészülékkel bővült a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikájának eszközparkja.

A kutatás célja volt feltérképezni az egyes ICS-típusok biztonsági profilját, ezzel támogatva az egyénre szabott gyógyszerválasztást a klinikai gyakorlatban.

A napokban közzétett jelentés szerint a légszennyezés továbbra is súlyosbítja az egészségügyi helyzetet, többek között a szívbetegségek, a demencia és a rák kockázatát növeli.

A kutatás pozitív eredményei jelentős következményekkel járnak a tüdőkárosodás jövőbeli kezelésére nézve, nemcsak a COVID-19 kontextusában, hanem potenciálisan más fertőző és nem fertőző okok esetén is.

A kutatás új utakat nyithat az asztma, valamint más gyulladásos betegségek, köztük a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kezelésében.