Hírek, cikkek

Új kutatási eredmények szerint a makrolidok kiegészítő adása krónikus asztmában javíthatja a tünetkontrollt és csökkentheti az exacerbációk számát.

Egy retrospektív elemzés szerint a tartós orális szteroidkezelésben részesülő asztmás felnőtteknél nő a szövődmények gyakorisága.

A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.

A nemzetközi ajánlások egyre inkább hangsúlyozzák a korai rizikófelmérést és antikoaguláció fontosságát az akut tüdőembólia kezelésében.

Az asztma, COPD, ILD és dohányzás világszerte növekvő terhet rónak az egészségügyre, főként az alacsonyabb jövedelmű régiókban.

A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.

Egy új hálózati metaanalízis szerint a COPD kezelésére alkalmazott hármas inhalációs kombinációk hatása és biztonságossága hasonló.

Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek az asztma kezelési lehetőségei; a monoklonális antitestek hatásosságát egy új áttekintés foglalja össze.

A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint az európai régióban – amely 53 országot, köztük Oroszországot és Közép-Ázsiát is magában foglalja – jelentős a látencia a tuberkolózis (TBC) diagnosztizálásában.

Az inhalációs treprosztinil lassította a vitálkapacitás csökkenését idiopátiás tüdőfibrózisban, de köhögés és kezelésmegszakítás gyakrabban jelentkezett.

A depemokimab hatásosan csökkentette a 2-es típusú gyulladással járó súlyos asztmaexacerbációk számát olyan 12 éves és idősebb személyeknél, akiknél az asztma standard kezeléssel nem volt megfelelően kontrollált.

A NHANES vizsgálata azt mutatja, hogy a COPD önálló rizikófaktora az oszteoporózisnak, és a nemek szerint eltérő mértékben befolyásolja ezt a kapcsolatot.

A COPD világszerte 400–600 millió embert érint, vezető halálok, és az innovatív, integrált kutatási szemlélet kulcsfontosságú a terápiás előrelépéshez.

Az AHA és az ACC új, multidiszciplináris irányelve korszerű iránymutatást nyújt az akut tüdőembólia felnőttkori ellátásának minden fő aspektusában.

A NIMBLE vizsgálat a depemokimabra történő áttérés hatásosságát és biztonságosságát értékelte súlyos asztmások körében, non-inferiority kísérleti elrendezéssel.

Az Európai Unióban engedélyezték az első, légúti gyulladásos betegségekben alkalmazható, ultrahosszú hatású biológiai terápiát, amelyet félévente adnak.

A súlyos asztma esetében szinte mindig jelen van a multimorbiditás, és különböző, jól elkülöníthető betegcsoportok figyelhetők meg, eltérő kimenetellel.

A Korányi Intézet új, 50–74 éves dohányosokat célzó programja a tüdő állapotának felmérését és a tüdőrák kockázatának mérséklését tűzte ki célul.

Egy új klinikai vizsgálat eredményei szerint a duloxetin jelentősen csökkenti a köhögés gyakoriságát és a köhögési reflex érzékenységét a terápiarezisztens krónikus köhögésben (RCC) szenvedő betegeknél.

A brenzokatib nem cysticus fibrosisos bronchiectasia (NCFB) kezelésére javallt olyan legalább 12 éves betegeknél, akiknél az előző 12 hónapban legalább két exacerbáció fordult elő.

Az innovatív onkológiai és immunológiai kezelések új tüdőtoxicitási kihívásokat vetnek fel, melyek multidiszciplináris ellátást igényelnek.

A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.

A pulmonális artériás hipertónia súlyos, gyógyíthatatlan betegségként globális egészségügyi problémát okoz, jelentős klinikai és ellátási egyenlőtlenségekkel.

Egy Kínában végzett fázis 2a klinikai vizsgálat szerint a JDB0131 nevű új hatóanyag hatékony és biztonságos alternatívát jelenthet a tuberkulózis kezelésében.

Közép-európai tüdőtranszplantációs központ létrehozására lenne szükség Magyarországon, közölte a belügyminiszter csütörtökön Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben.

Új, korszerű C-íves röntgenkészülékkel bővült a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikájának eszközparkja.

A kutatás célja volt feltérképezni az egyes ICS-típusok biztonsági profilját, ezzel támogatva az egyénre szabott gyógyszerválasztást a klinikai gyakorlatban.

A napokban közzétett jelentés szerint a légszennyezés továbbra is súlyosbítja az egészségügyi helyzetet, többek között a szívbetegségek, a demencia és a rák kockázatát növeli.

A kutatás pozitív eredményei jelentős következményekkel járnak a tüdőkárosodás jövőbeli kezelésére nézve, nemcsak a COVID-19 kontextusában, hanem potenciálisan más fertőző és nem fertőző okok esetén is.

A kutatás új utakat nyithat az asztma, valamint más gyulladásos betegségek, köztük a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kezelésében.

A brensocatib jelentősen csökkenti és késlelteti a tüdőexacerbációk előfordulását nem cisztás fibrózis okozta bronchiektáziában szenvedő betegeknél.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerésztudományi Kara és Egészségtudományi Kara közös Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpontjának vezetésével a közelmúltban nemzetközi kutatási program indult, amelynek célja egy mesterséges intelligencia (MI) alapú modell fejlesztése.

Az EGFR-mutált nem-kissejtes tüdőrák kezelésében új lehetőséget kínál a havonta egyszer adott szubkután amivantamab és napi lazertinib kombinációja, amely a PALOMA-2 vizsgálat szerint kiemelkedő hatékonyságot és jó tolerálhatóságot mutatott kezeletlen betegek körében.

Mindig van valamilyen kórokozó a környezetben vagy bennünk, ami arra vár, hogy szervezetünket megtámadja, ha a védekezés valamilyen okból gyengül.

A vilobelimab néven ismert monoklonális antitest célzottan a C5a komplementkomponens gátlására összpontosít, így csökkentve a gyulladást és javítva a betegek esélyeit.

A JARED projekt fő célja az európai tagállamok összekapcsolása és a közös fellépés fokozása a krónikus tüdőbetegségek európai visszaszorítása érdekében.

A tüdőbetegségek, köztük a tüdőrák kezelésében alkalmazható gyógyszerek fejlesztését szolgáló, korai fázisú klinikai kutatóegységet adtak át az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetben (OKPI).

Egy friss, több mint 20 ezer beteg bevonásával végzett kutatás új megvilágításba helyezi az eddigi kezelési gyakorlatot, és váratlan különbségekre hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében, különösen a perioperatív időszakban alkalmazott immunterápiás és célzott terápiás megközelítések terén. Az új protokollok javítják a betegségmentes és az általános túlélési esélyeket, miközben minimalizálják a mikrometasztatikus betegség kockázatát.

Egy innovatív injekciós terápia, a benralizumab, hatékonyabbnak bizonyult a hagyományos szteroidoknál.

A WHO statisztikái egyenesen aggasztóak: a tbc-fertőzések száma robbanásszerűen növekedett az elmúlt időszakban.

A módszer lehetővé teszi, hogy a vér oxigénnel telítődjön és megszabaduljon a szén-dioxidtól anélkül, hogy a tüdőnek dolgoznia kellene.

A kutatók azon dolgoznak, hogy jobban megértsék, hogyan lehet megelőzni, felismerni és kezelni a tüdőrákot. A tudósok különösen jelentős előrehaladást értek el a tüdőrák növekedését elősegítő különböző génmódosulatok azonosításában.

A légcsőszűkületek megoldása lehet egy innovatív eszköz, a légcsőtágító ballon dilatátor alkalmazása.

Egészen máshogy kell ma már tekintenünk a tüdőrákra, az érintettek kezelési esélyeire, mint 10 évvel ezelőtt – hangsúlyozza dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója és dr. Tamási Lilla igazgatóhelyettes, onkoteam vezető.

A korábbi módszerekkel a páciensek nem bírták volna el a műtéttel járó megterhelést, de ugrásszerűen fejlődött az endoszkópos technika Szolnokon is.

A szakemberhiány miatt korábban már más egészségügyi ellátásért is Székesfehérvárra kellett utazniuk.

Kína után előbb Európában, most pedig már az Amerikai Egyesült Államokban is azonosították a gyerekeket megbetegítő tüdőgyulladás-típust.