A szélsőséges hőmérséklet hatása a légzőszervi eredetű halálozásra és hospitalizációra: általános és ok-specifikus összefüggések
A hőség nemcsak a légzőszervi kórházi felvételek, hanem a halálos kimenetelű események kockázatát is számottevően emeli – erre utal a Koppenhága térségében végzett, 17 évet felölelő elemzés. A legmagasabb hőmérsékleti expozíció különösen az idősebbek és a férfiak körében járt kedvezőtlen légzőszervi kimenetelekkel.
Mérsékelt éghajlaton is kimutatható kockázat
A szélsőséges hőmérsékletek egészségkárosító hatásáról számos adat áll rendelkezésre, a légzőszervi morbiditásról és különösen a halálos kimenetelű kórházi kezelésekről azonban kevesebb bizonyíték született. Dán kutatók ezért azt vizsgálták, hogyan függ össze a hő- és hidegexpozíció a légzőszervi halálozással, a fekvőbeteg-ellátást igénylő eseményekkel, valamint az olyan hospitalizációkkal, amelyeket a felvételt követő 28 napon belüli halál követett.
Az elemzés Nagy-Koppenhága nyolc önkormányzatának 30 éves vagy idősebb lakóira terjedt ki 2002 és 2018 között. A vizsgálati térség tengerparti, mérsékelt klímájú terület: a napi átlaghőmérséklet 9,0 °C volt, az 1. és 99. percentilis rendre –5,7 °C, illetve 21,7 °C. A halálozási és betegregiszterek, valamint a nagy felbontású éghajlati újraelemzési adatok összekapcsolásával összesen 162 665 légzőszervi fekvőbeteg-felvételt, 23 600 halálos légzőszervi hospitalizációt és 16 610 légzőszervi halálesetet azonosítottak.
A kimeneteleket valamennyi légzőszervi betegség, akut alsó légúti fertőzés és krónikus obstruktív tüdőbetegség szerint is elemezték. Légzőszervi betegségnek az ICD–10 J00–J99, akut alsó légúti fertőzésnek a J09–J18 és J20–J22, COPD-nek a J40–J44 kódok megfelelő diagnózisokat tekintették. Az ismételt, az előző elbocsátást követő 28 napon belüli, azonos ok miatti felvételeket kizárták, hogy egy ellátási epizód ne torzítsa felfelé az esetszámot.
A hőhatás egy héten belül jelentkezett
Az extrém hőséget a vizsgálati időszakban mért napi átlaghőmérséklet 99. percentilise, 21,7 °C jelentette; referenciaértékként a napi átlaghőmérséklet 75. percentilisét, 14,8 °C-ot alkalmazták. A hőexpozíció hatása elsősorban az aznapi és az azt követő hét nap kumulatív időablakában mutatkozott meg.
Ebben az időablakban az összes légzőszervi fekvőbeteg-felvétel relatív kockázata 1,07 volt (95%-os konfidenciaintervallum [KI]: 1,01–1,14). A kapcsolat kifejezettebbnek bizonyult a súlyosabb kimenetelek esetében: a 28 napon belüli halállal végződő légzőszervi hospitalizáció relatív kockázata 1,25-re (95%-os KI: 1,08–1,43) emelkedett. Az akut alsó légúti fertőzés miatti halálos hospitalizáció esetében a relatív kockázat 1,34 volt (95%-os KI: 1,09–1,65).
A légzőszervi halálozás hővel összefüggő kockázata meghaladta a hospitalizációs kockázat növekedését. Az összes légzőszervi betegséghez társuló halálozás relatív kockázata 1,35-nek (95%-os KI: 1,14–1,59), a COPD-halálozásé 1,48-nak (95%-os KI: 1,17–1,86) adódott. A szerzők szerint az eredmények arra utalnak, hogy a hőterhelés a súlyos vagy előrehaladott légzőszervi betegségben szenvedők korlátozott fiziológiai tartalékait különösen megterhelheti.
A hőexpozíció felgyorsíthatja az állapotromlást, illetve a hőszabályozás és a homeosztázis fenntartásának elégtelenségéhez vezethet. A társuló szív- és érrendszeri betegség vagy veseműködési zavar szintén hozzájárulhat a halálos kórházi kimenetelekhez.
A hideg késleltetve növelte a felvételeket
Az extrém hideg küszöbe a napi átlaghőmérséklet 1. percentilise, –5,7 °C volt; ennek referenciaértékéül a 25. percentilis, 3,9 °C szolgált. A hideg hatása elhúzódóbbnak bizonyult: a 0–21 napos kumulatív expozíció növelte a légzőszervi fekvőbeteg-felvételek kockázatát. Az összes légzőszervi betegség esetén a relatív kockázat 1,11 (95%-os KI: 1,02–1,21), akut alsó légúti fertőzésben 1,15 (95%-os KI: 1,03–1,30), COPD-ben pedig 1,30 (95%-os KI: 1,08–1,55) volt.
A hideg és a halálos hospitalizáció közötti összefüggés iránya kedvezőtlen volt, de a rögzített referenciaérték mellett nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét. A hőmérséklet–kockázat összefüggés a légzőszervi halálozás és a halálos hospitalizáció esetén nemlineárisnak mutatkozott; a minimális kockázathoz társuló hőmérsékleti tartomány 12,6–16,6 °C között volt.
Sérülékenyebb betegcsoportok
A rétegzett elemzésekben a hőséghez társuló légzőszervi halálozás, hospitalizáció és halálos hospitalizáció kockázata jellemzően férfiaknál és a legalább 75 éveseknél volt a legnagyobb. A halálos légzőszervi hospitalizáció relatív kockázata férfiaknál 1,37 (95%-os KI: 1,12–1,67), az idősebbeknél 1,34 (95%-os KI: 1,13–1,60) volt. A nem és az életkor szerinti különbségek formális statisztikai tesztje ugyanakkor nem igazolt szignifikáns eltérést.
A jövedelem szerinti eredmények nem rajzoltak ki következetes mintázatot. Magasabb jövedelműeknél szignifikáns összefüggések jelentek meg a hőexpozíció és a COPD-vel kapcsolatos halálozás, hospitalizáció, illetve halálos hospitalizáció között, de a csoportkülönbségek nem voltak szignifikánsak; ezért az értelmezés óvatosságot igényel.
A tanulmány erőssége a hosszú követési idő, az egyéni szintű országos regiszteradatok összekapcsolása és a halálos hospitalizáció önálló vizsgálata. Ugyanakkor az eredmények más éghajlatú, eltérő lakossági összetételű vagy más egészségügyi rendszerrel működő régiókra nem vihetők át közvetlenül. Az egyetlen hőmérsékleti rácspont használata korlátozhatta a városon belüli expozíciókülönbségek megragadását, és a modell nem tartalmazott légszennyezettségi mutatókat.
Forrás: Bergmann M, Zhang Y, Tuffier S, et al. Extreme Temperatures and Risk of Respiratory Mortality and Hospitalization: Overall and Cause-Specific Associations in Copenhagen, Denmark. Archivos de Bronconeumología. 2026. doi:10.1016/j.arbres.2026.06.011.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
