E-cigaretták hatásai: a jó tudományos evidenciák lelke a körültekintő módszertan
Az elmúlt néhány évben kiértékelt és publikált, különböző típusú és módszertanú vizsgálatok következtetései konzisztensen azt jelzik, hogy a cigaretta füstmentes alternatívái, így például az e-cigaretták segítik a dohányzásról való leszokást az e-cigarettára váltással. Randomizált, kontrollált vizsgálatok, populációs szintű felmérések, fogyasztói viselkedést vizsgáló környezettanulmányok és gazdasági tanulmányok is alátámasztják ezt a jelenséget.
A nyár elején megtartott US E-Cigarette Summit 2025 több előadója is foglalkozott a különböző típusú bizonyítékok kiértékelésének kérdéseivel és a bizonyítékszintézissel ebben a témában. Jelen cikkünk Ken Warner népegészségügyi szakember, az amerikai Tisztifőorvos által kiadott, dohányzásról szóló jelentés egyik senior szerzője; Sharon Cox a University College London dohányzást és alkoholfogyasztást kutató munkacsoportjának tagja, illetve Steve Cook a University of Michigan Népegészségügyi Intézetének kutatója előadásait szemlézi.
A legkülönbözőbb bizonyítékok is egybehangzóak
Az e-cigaretta megítélését heves viták és nagy véleménykülönbségek jellemzik – ennek ellenére a bizonyítékok szélesebb köre támasztja alá az e-cigaretták leszokásban játszott szerepét a hagyományos módszerekhez képest – mutatott rá Warner az előadása elején. Ez azt jelenti, hogy míg a nikotinpótló terápiák (NRT) vagy a gyógyszeres leszokástámogatás hatékonyságát jellemzően maximum kétféle vizsgálat támasztja alá, addig az e-cigarettáknál ugyanezt – éppen azok vitatott jellege miatt – már 4-6 féle, módszertanban akár teljesen eltérő megközelítésben is tárgyalják a szakemberek. Warner 4 féle bizonyítéktípust emelt ki a leszokás vonatkozásában:
- az RCT típusú vizsgálatokat;
- a populáció-szintű felméréseket;
- a piaci és fogyasztói magatartások változásait vizsgáló kutatások, valamint
- a gazdasági tanulmányok eredményeit.
Az RCT vizsgálatok bizonyítékszintézisét az elérhető legkorszerűbb módon az élő Cochrane Review összegzi, mely jelenleg 88 tanulmány feldolgozásával, köztük 47 RCT vizsgálat eredményeivel támasztja alá, hogy az e-cigarettát használók 8-10%-a sikeresen le tud szokni a dohányzásról e-cigarettára váltás mellett (szemben az NRT-t használók 6%-os sikerrátájával). A Cochrane Review, melyről korábban külön cikkben beszámoltunk, ezt magas bizonyossággal állítja.
Warner emellett elismeri, hogy az RCT vizsgálatoknak is megvannak a maguk korlátai (pl. a relapszus jelenségét a vizsgálati időszakot követően nem mutatja), ugyanakkor a módszer arany standard jellege sem vitatható – ma az egyik legjobb eljárás a leszokástámogatási módszerek összehasonlítására.
A populáció-szintű felmérések világszerte igazolják, hogy az e-cigaretták megjelenésével jelentősen csökkent a hagyományos cigarettafogyasztás, és a 1990-es évektől látott tendenciát a változás üteme 2014-től jelentősen meghaladta (lásd például Meza et al., 2023). Warner emellett kiemelte, hogy a tendencia mellett egy korspecifikus inverz kapcsolat is látható: minél idősebb egy dohányos, annál kisebb a valószínűsége, hogy vált valamely füstmentes alternatívára (a 65 év felettiek körében gyakorlatilag stagnálás látható), míg a fiatalabb felnőtt dohányzók körében jelentős a váltásra való hajlandóság (például a 18-24 éves korcsoportban 19,2%-os prevalenciáról 4,9%-ra, a 25-39 éves korcsoportban 22,4%-ról 11,4%-ra csökkent a cigarettafogyasztás az Egyesült Államokban). A felmérések fő korlátja természetesen, hogy a korreláció nem jelent egy az egyben ok-okozati összefüggést – ismerte el Warner.
Ami a piaci körülményeket és gazdasági vizsgálatokat illeti, jól látható, hogy az amerikai piacon egyre nagyobb ütemben zsugorodik a cigaretta részesedése: 2000 és 2015 között átlagosan -3,4%-kal csökkentek az eladások, ezt követően, 2015 és 2021 között -5,1%-os, majd pedig 2021 és 2023 között már -8,6%-os csökkentés látható ezen a téren az amerikai piacon. Ezzel párhuzamosan a gazdasági vizsgálatok szerint az e-cigaretták helyettesítő termékként jelentek meg, éppen ezért akár jó szándékú intézkedések is járhatnak nem kívánt hatással, emlékeztette Warner a hallgatóságot: az e-cigaretták ízesítésének korlátozása és túlzott adóztatása mellett például mindkét esetben látható, hogy megugrott. Friedman et al., 2024 és ).).Saffer et al., 2020).).
Trianguláció a bizonyítékok értékelésében
Cox előadásának felvezető gondolata az volt, hogy bár a vonatkozó tanulmányok megismételhetősége fontos minőségbeli szempont, az adatforrások triangulációja erősebb evidenciákat szolgáltat. Míg a replikáció során azonos módszertan mellett ellenőrizhető, hogy egybehangzó eredmények születnek-e (így megtartva a módszertan potenciális hibáit is), addig a trianguláció lényege, hogy különböző módszertan, adatforrások, illetve megközelítések segítségével vizsgálják ugyanazt a hipotézist vagy kutatási kérdést. Ennek köszönhetően a módszertani torzítások részben kiszűrhetővé válnak, és konvergencia esetén erősebb validitással bírnak a végkövetkeztetések (lásd Shahab et al., 2022). Ennek azért is fontos tudatában lenni, mert az e-cigaretták szerinte ún. replikációs csapdában vannak – véli Cox, aki szerint szintén fontos megteremteni az egyensúlyt a korlátozó szabályozások célzott és nem kívánt hatásai között.
Cox emellett beszélt arról is, hogy ma még nagy kihívást jelent az új paradigma, vagyis az e-cigaretták leszokástámogató eszközként történő felhasználása a megszokott ellátórendszeri sajátosságok mellett, melynek részben az erőforráshiány, másfelől pedig az ismerethiány is része. Cox is alátámasztotta, hogy egyre több bizonyíték van az e-cigaretták leszokásban játszott szerepére vonatkozóan, de továbbra is vannak hiányosságok, különösen az egymástól jelentősen különböző érintett populációk tekintetében.
A „rossz” tudomány kedvezőtlen intézkedésekhez vezet
Cook arról számolt be, hogy az e-cigaretták egészségügyi hatásaira vonatkozó epidemiológiai bizonyítékok túlnyomórészt jelentős módszertani limitációkat tartalmazó keresztmetszeti vizsgálatokon alapulnak. A jogos aggodalmak ellenére ezek a vizsgálatok (különösen nagyságukat nézve) nagyon is relevánsak a dohányzással kapcsolatos tudományos kutatásokban, de az adatok feldolgozásánál és értelmezésnél kritikusan, körültekintően kell eljárni. Példának a PATH tanulmány 7. hullámában gyűjtött adatokra alapozva teszi fel a kérdést: van-e a szájban alkalmazandó nikotinpárna és a COPD kockázat közti kapcsolat? Bár ez kórélettanilag egy szinte értelmetlen felvetés, a demonstratív keresztmetszeti „vizsgálat” szignifikáns összefüggést mutat ki, amint azt a dohányzáskutatásban szokásos (életkor 40 felett, túlsúly, egyéb éghető dohánytermékek, stb) paraméterekre igazítjuk – mondja Cook, aki szerint a túl korai keresztmetszeti vizsgálatokat többek között ezért is fenntartásokkal kell kezelni, és el kell gondolkodni azon, hogy az e-cigaretták korai megítélését mennyiben befolyásolhatták ilyen „elhamarkodott” modellek.
Maradva a példánál (lásd Rodu et al., 2025 , illetve Cook et al., 2024): az e-cigaretták 2010 körül jelentek meg az Egyesült Államokban, és a vizsgálat első hullámának adatait 2013-2014-ben gyűjtötték; így kb. 3 év maximum expozíciót mérhetett a korai keresztmetszeti vizsgálat – a COPD pedig egy progresszív betegség, amely hosszantartó, magas toxicitású expozíciót igényel. Nem valószínű tehát, hogy a rövid távú e-cigaretta használat növelte a vizsgált mintán a COPD kockázatát. Ráadásul a COPD kimenetelek egy jelentős részét (77%) még az e-cigaretták megjelenése előtt rögzítették, a résztvevők 80%-a pedig a COPD diagnózisát követően váltott e-cigarettára.
Az e-cigaretta használat és az egészségügyi hatások közötti összefüggést vizsgáló keresztmetszeti vizsgálatokat ezért Cook szerint nagy óvatossággal kell értelmezni, kivéve, ha azok figyelembe vették a vizsgált jelenségek időbeliségét és az eredményeket befolyásoló társtényezőket (pl. korábbi cigarettafogyasztás). Emellett az előadó hangsúlyozta, hogy a jelenleg elérhető metaanalízisek a témában még többnyire 2018 előtt – tehát az e-cigarettákra nézve korai fázisban – gyűjtött adatokra épülnek. Cook egyébként társszerzője annak a jó gyakorlatokat összegyűjtő publikációnak, amely a dohány- és alternatív nikotintartalmú termékeknek való kitettség vizsgálatában irányelvként szolgálhatnak az ilyen jellegű „rossz” tudományos eredmények elkerülése érdekében. Ezek közt szerepel a tudományos megalapozottság és időbeliség mellett a Cox által is bemutatott triangulációs megközelítés.
E három előadás összefüggésében is elmondható, hogy a nullára nem csökkenthető tudományos bizonytalanság mellett a különböző típusú vizsgálatok együttes értékelése alapos bizonyítékot szolgáltat annak igazolására, hogy az e-cigaretta elősegíti a cigarettáról való leszokást az e-cigarettára váltás mellett, a korai vizsgálatokra alapozott félelmeket pedig a legújabb evidenciák tükrében felül kell vizsgálni a szakmai és tudományos közösségekben.
Az előadások megtekinthetőek az US E-cigarette Summit 2025 videóarchívumában.
Források:
Warner, K. (2025) Four completely different kinds of evidence that vaping increases adult smoking cessation. E-Cigarette Summit 2025 USA (online) https://vimeo.com/showcase/11745596/video/1086135244
Cox, S. (2025) Strengthening the Evidence: Triangulation, replication, and the role of e-cigarettes in smoking cessation. E-Cigarette Summit 2025 USA (online) https://vimeo.com/showcase/11745596/video/1086134765
Cook, S. (2025) The Past is Prologue: Why bad health effects research leads to bad policy decisions. E-Cigarette Summit 2025 USA (online) https://vimeo.com/showcase/11745596/video/1086134412
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
