A legrosszabb, ha a dohányzók a cigarettánál maradnak
Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést az konferenciasorozat keretein belül. Ezúttal az ártalomcsökkentés, mint a hagyományos dohányzás-megelőzési stratégiák lehetséges kiegészítő eleme volt a téma, amit a tudományosan bevizsgált füstmentes alternatív eszközök vonatkozásában értékeltek a résztvevők.
A beszélgetés moderátora Sukhi Hayer, a BBC korábbi újságírója volt, aki Markus Nordlundot a vállalat Globális egészségügyi stratégiáért és tudományos kezdeményezésekért felelős szakértőjét, Gizelle Bakert a Nemzetközi tudományos kapcsolatokért felelős alelnökét és Peter Harper onkológus szakorvost látta vendégül. A hibrid eseményen az online közvetítéssel párhuzamosan, személyesen is lehetőség volt betekinteni az elmúlt időszakok kutatási projektjeibe és eredményeibe.
Nordlund bevezetésképpen a jelenlévőknek és a nézőknek összefoglalta az égés melléktermékeként keletkező füst egészségre gyakorolt negatív hatásait. Mint mondta, a dohány égése során ismerten több, mint 6000 vegyület keletkezik, köztük számos szénalapú szilárd anyag, melyek közül több mint 100 igazoltan káros vagy potenciálisan káros az emberi szervezet számára. Ezt követően elmondta, hogy nagy különbség van a szilárd anyagokat tartalmazó aeroszol (pl. füst) és a folyadákalapú, fázisváltozással keletkező aeroszolok között. A dohányhevítő rendszer éppen ezt a lehetőséget kihasználva állít előszilárd részecskéktől mentes aeroszolt.
Az ártalomcsökkentés elmélete és gyakorlata Japán példáján keresztül
Baker, epidemiológusként és biostatisztikusként mutatta be a populációszintű ártalomcsökkentés általános formuláját (1. ábra). Ahogyan az az egyenletből is látható, az elmélet szerint a dohányzás okozta népegészségügyi teher csökkentésének egyik kulcseleme az egyéni kockázat mérséklése. A másik tényező pedig a fogyasztói szokások jelentőségére hívja fel a figyelmet. Mint Baker elmondta, hiába érhetők el potenciálisan kevésbé káros alternatívák, ha ezekről az érintettek nem rendelkeznek elég ismerettel, vagy ha nem kapnak támogatást abban, hogy a cigarettáról végleg leszokjanak.
- ábra: A sikeres ártalomcsökkentés érdekében biztosítani kell a csökkentett kockázatú (füstmentes) alternatív eszközök elérhetőségét a le nem szokó, dohányzó felnőttek számára
Baker bíztató példaként a Japánban látható trendeket ismertette, ahol a dohányhevítő rendszerek (HTP) legkorábban váltak elérhetővé, és ahol azok megjelenése óta az eladott cigarettamennyiség drasztikusan csökkent (2. ábra). Megjegyzendő, hogy Japánban az új, füstmentes termékek megjelenésével a teljes dohányfogyasztás nem emelkedett, hanem továbbra is csökkenő tendencia látható, úgy, hogy a cigarettafogyasztás 44%-kal csökkent 5 év alatt. Ilyen mértékű csökkenést a hagyományos dohányzást korlátozó intézkedések nem értek el korábban – mondta Baker.
A japán egészségügyi minisztérium nemzeti felmérése alapján1 ebben az időszakban 36,2%-kal csökkent a cigarettát használók száma a 20 év feletti populációban, ami arra enged következtetni, hogy a kettős felhasználók aránya viszonylag alacsony, a többség valóban változtatott a dohányzási szokásain. Ezzel párhuzamosan Japánban 2017-től szignifikánsan csökkent a COPD és az iszkémiás szívbetegség miatti hospitalizáció is. Bár jelenleg közvetlen ok-okozati kapcsolat még nem azonosítható – mondta Baker – a valós életbeli adatok minden esetre biztatóak a jövőre nézve.
- ábra: Különböző dohánytermékek eladásának alakulása Japánban (milliárd szál)
Harper a dohányzási ártalom klinikai aspektusai felől közelítette meg a kérdéskört. Praxisában évtizedek óta kezel tüdő-, húgyhólyag és vesedaganatos betegeket, akik betegségének hátterében a dohányzás általában egyértelmű etiológiai tényezőként azonosítható. Harper először a WHO adatai alapján ismertette a globális dohányzási prevalencia alakulását az elmúlt két évtizedben. Mint elmondta, a 2000-es évek elején a világ lakosságának mintegy 32,7%-a dohányzott, ez az arány 2025-re előrevetítve várhatóan 20,4%-ra csökkenhet, jelenleg 22,3% körüli a prevalencia. A férfiaknál a dohányzás kockázata viszont jelenleg is többszöröse a nőknél látottaknak. Ha viszont a dohányzók számának alakulását nézzük, sokkal szomorúbb képet kapunk: férfiak körében alig látható javulás, és bár a nők körében valamivel kedvezőbb a helyzet, összességében stagnálás tapasztalható (3. ábra).
- ábra: 15 évnél idősebb dohányzók száma globálisan (WHO, 2021)
Harper szerint kijelenthető, hogy a nagykönyvben megírt összes módszerrel próbálkoztunk annak érdekében, hogy a betegek és a lakosság leszokjon a dohányzásról: megemeltük az adókat, leszokástámogató klinikákat nyitottunk, korlátoztuk a reklámlehetőségeket, kampányoltunk az egészségmegőrzés érdekében. Ennek ellenére mégis több, mint 1 milliárdan folyamatosan dohányoznak, ami 80 millió fő tüdődaganatos megbetegedéséhez és 64 millió fő tüdőrák okozta halálozásához vezet – csak egy dohányzás okozta betegséget említve.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden család és minden baráti kör érintett lesz a társadalomban. Éppen ezért Harper fontosnak tartja, hogy a le nem szokó populáció számára az ártalomcsökkentés is egy elérhető alternatíva legyen. Harper emellett kiemelte, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy nincs kockázatmentes megoldás, de a kevesebb karcinogén szervezetbe juttatása potenciálisan csökkenti a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásának kockázatát, ezt nehéz vitatni. Ezzel egyetértésben Baker is hangsúlyozta, hogy a legrosszabb kimenetel, ha a dohányzó populáció továbbra is cigarettát szív.
Továbbra is egyértelmű tehát, hogy a dohányzáshoz köthető betegségek megelőzésének legjobb módja, ha rá sem szokunk a dohányzásra, dohányzás esetén pedig a mielőbbi végleges leszokás javasolt minden dohány- és nikotintartalmú termékről. Az alternatív dohánytermékek csak azon felnőtt dohányzók esetén jelenthet ártalomcsökkentő megoldást, akik valamilyen okból nem szoknak le a dohányzásról.
*Az Open Science tudományos esemény a Philip Morris International szervezésében történt.
Felhasznált források:
PMI Live from the Cube. An open conversation on the science behind smoke-free alternatives [online] https://www.pmiscience.com/en/news-events/open-science/open-science-june-2022/
1 The National Health and Nutrition Survey (NHNS) Japan, 2019 https://www.nibiohn.go.jp/eiken/kenkounippon21/download_files/eiyouchousa/2019.pdf
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
