Füstmentes jövő (I): Egy életem, egy halálom

A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik. Annak ellenére, hogy a dohányzás egészségkárosító hatását mára jól dokumentált, széles körben elérhető bizonyítékok támasztják alá, a fogyasztói magatartás alig, vagy csak átmenetileg változik a megelőzést célzó stratégiák hatására. Így dohányzó férfiként alsó hangon 16 évvel, nőként pedig legalább 19 évvel rövidül az élet. A betegségben eltöltött életévek számának az emelkedéséről nem is beszélve.

A társadalmi jelenséget a különböző szereplők a tudás-tudatlanság-tudatosság tengelyeken próbálják kiegyensúlyozni. Már ha beszélhetünk ilyen értelemben egyensúlyról, hiszen a fogyasztói magatartás mögött a nikotin magas függőségi potenciálja áll. A dohányzás – ma már ismerten – számos súlyos megbetegedéshez vezet; mind a krónikus betegségek (COPD, szív-érrendszeri betegségek, illetve reprodukciós zavarok), mind pedig a rosszindulatú daganatok kialakulásában fontos etiológiai szerepe van. A tüdőrák okozta halálozás vonatkozásában például elmondható, hogy az esetek 85-90%-a dohányzás következménye.

Magyarországon több, mint 2 millió ember dohányzik, ami jelentős népegészségügyi kérdéseket vet fel, amikor a dohányzással kapcsolatos lakossági tájékoztatásról, a megelőzésről és a dohánytermékek forgalmazásának szabályozásáról kell beszélnünk. A leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés fontosságát jelzi az is, hogy a korai, azaz 65. életév előtt bekövetkezett halálozások közel harmadát a dohányzás okozza. Bár a számadatok és a számok mögött megbújó valós életek minőségromlása megdöbbentő, a helyzet sokkal árnyaltabb, mint gondolnánk.

Népegészségügyi szempontból, és az egyéni életek vonatkozásában egyaránt elmondható, hogy az elsődleges népegészségügyi cél a teljes ártalomcsökkentés, ami a gyakorlatban a rá sem szokás támogatását és a füstmentes élet- és közterek biztosítását jelenti. Ez a megelőzés első szintje. Ennek eszközei elsősorban az egészségnevelés és a társadalmi célú kampányok.

A megelőzés második szintjét a leszokástámogatás jelenti. A dohányosok körében minden esetben a teljes leszokással érhető el a legmagasabb fokú ártalomcsökkentés. A dohányzásról való leszokás azonban sokkal nagyobb kihívást jelent, mint azt sokan gondolnánk.

A felmérések szerint a dohányosok többsége (55%) egyáltalán nem kíván leszokni, míg azok, akik szeretnének leszokni, gyakran visszaszoknak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a dohányosoknak csak 5%-a képes önállóan hosszabb időre letenni a cigarettát. Ez az arány 8%-ra emelkedik a nikotinpótló termékek, gyógyszeres terápia és egészségügyi szakember bevonásával. Ez alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi leszokást bátorító intézkedések hatásfokát tekintve szükség van további, harmadlagos stratégiákra is. Így el is érkeztünk a relatív ártalomcsökkentés kérdéséhez, azaz azon felnőtt dohányzó lakosság kérdéséhez, akik valamilyen okból nem szoknak le. Ezen felnőtt dohányosok vonatkozásában is felmerül az ártalomcsökkentés szükségessége. Mivel a hosszú távon jelentkező megbetegedések többségét elsősorban nem maga a nikotinfogyasztás, hanem a dohányfüst összetevői okozzák, megjelentek az alternatív nikotinkibocsátó rendszerek, melyek – ha átveszik a hagyományos cigaretták helyét – működési mechanizmusuk alapján csökkenthetik a dohányzás során keletkező káros anyagok mennyiségét, amelynek következményeként – ha nem is egyenes arányban, de – mérséklődhet a dohányzás okozta egészségkárosodás mértéke a cigarettázással összehasonlítva.

Számos különféle technológiai megoldás létezik. Ezek közé a füstmentes technológiák közé tartozik az elektromos cigaretta és a hevítéses technológia. A két technológiai megoldás egészen másképp működik. A hevítéses technológia is a füst nélküli technológiák egyik csoportja, de nem e-cigaretta. A fő különbség, hogy az e-cigaretta esetében folyadékot, míg a hevítéses technológiánál valódi dohányt hevítenek. Az e-cigarettákon belül megkülönböztetnek úgynevezett nyitott, illetve zárt rendszerű verziót. Nyitott rendszer esetén a fogyasztó maga tudja összeállítani az e-cigarettájához a folyadékot, míg zárt rendszernél erre nincs lehetőség. A hevítéses technológiák jelenleg létező formái a zárt rendszerűnek nevezhetőek, ugyanis a fogyasztónak ezeknél a technológiáknál már nem kell (és nem is lehet) semmit összeállítania a használathoz.

Persze az új technológiák megjelenése mindig új kérdésekkel jár, hiszen a hosszú távú élettani, kórélettani hatások ilyenkor még ismeretlenek. Összehasonlító tanulmányok alapján, egy 6 hónapos periódus vizsgálata mellett, számos biomarker (HDL-C, WBC, FEV1%pred, COHb, össz NNAL) szintje statisztikailag szignifikáns mértékben javult azoknál a dohányosoknál, akik a hagyományos cigarettáról a dohányhevítő technológiára váltottak. A füstmentes technológiák képesek lehetnek a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedések kockázatának csökkentésére bár a felszabaduló káros anyagok mennyiségének csökkenése és a káros egészségügyi hatás mérséklődése sajnos nem azonos arányú. Fontos azonban tudni, hogy ezek a füstmentes technológiák sem lehetnek kockázatmentesek, hiszen amellett, hogy hosszú távú hatásuk még nem ismert, ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást.

Egészségügyi szereplőként az egyik legnagyobb felelősség a tudásátadás, mert senkitől sem várható el, hogy kedvező egészségmagatartást alakítson ki a szükséges ismeretek megszerzése nélkül. Nincs ez másképpen a dohányzáshoz való viszonyulás kérdésében sem. Kollektív felelősségünk meggyőződni arról, hogy a felhalmozott tudás és a rendelkezésre álló eszközök minden szintje megismerhető és elérhető legyen az egészségmegőrzés vonatkozásában. Ehhez azonban reális, egyénre szabható megoldásokat kell kialakítani. Az elsődleges cél továbbra is a megelőzés, azaz a rá sem szokás és a leszokás támogatása, hiszen a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja. A cél az ártalomcsökkentés, a jövőkép pedig füstmentes.

 

Felhasznált irodalom:
Ludicke, F. et al. (2019) Effects of Switching to a Heat-Not-Burn Tobacco Product on Biologically Relevant Biomarkers to Assess a Candidate Modified Risk Tobacco Product: A Randomized Trial. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention. DOI: 10.1158/1055-9965.EPI-18-0915
Tran, T.C. et al. (2019) Biological and Functional Changes in Healthy Adult Smokers Who Are Continuously Abstinent From Smoking for One Year: Protocol for a Prospective, Observational, Multicenter Cohort Study. JMIR Res Protoc 2019;8(6):e12138. DOI: 10.2196/12138
NICE Közegészségügyi Útmutató; Dohányzás: A dohányzás káros hatásainak a csökkentését megcélzó megközelítések (2013)

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

 

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek