E-cigaretták megítélése: a közvélemény egyre veszélyesebbnek tartja a dohányzás füstmentes alternatíváit, de vajon helyesen?
Bár a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, mégis növekszik azok aránya, akik egyre ártalmasabbnak gondolják az e-cigarettákat. Ezzel szemben egyre valószínűbb, hogy az e-cigaretták hatékonyabb leszokástámogató eszközök lehetnének a hagyományos nikotinpótló terápiákkal összehasonlítva, így jelentős népegészségügyi fordulatot hozhatnak a dohányzásprevencióban leszoktató eszközként való széles körű elfogadásuk esetén. Ezért sem mindegy, milyen mértékben terjednek a tévhitek és téves információk a hiteles tájékoztatással szemben.
Katie East függőségkutatásokkal foglalkozó népegészségügyi szakemberként és egyetemi oktatóként, Hazel Cheesman pedig a brit Action on Smoking and Health (ASH) vezérigazgatójaként értékelte a társadalmi attitűdök és percepciók jelentőségét a dohányzási ártalom vonatkozásában, különös tekintettel az e-cigarettákra. Az E-Cigarette Summit UK előadóiként mindketten kiálltak a tudományos alapokon nyugvó, ugyanakkor valós életbeli helyzetekre reagáló szakmai szerepvállalás és döntéshozatal mellett. Mindkét előadó kutatómunkáját állami népegészségügyi szervek támogatják.
A tévhitek kialakulásához és fennmaradásához nagyban hozzájárult a gyakran túlzó, vagy oknyomozást mellőző híradás és médiatevékenység (pl. az EVALI „járvány”), valamint a zéró toleranciát hirdető kampányok és népegészségügyi intézkedések, illetve általánosságban a nikotin szerepének téves ismerete, a cigarettázás valamennyi ismert ártalmaival való azonosítása. East és munkatársai ezeket a tényezőket vizsgálták. Cheesman már az előadása elején hangsúlyozta, hogy az elmúlt 5 évben a dohányzásról leszokott felnőttek fele használt a leszokástámogatás során e-cigarettát – ami azt mutatja, hogy az e-cigaretta elősegíti a sikeres leszokást, de a felmérésekből az is látszik, hogy a füstmentes eszköz használata önmagában nem elég a cigarettázók arányának nagyságrendbeli csökkentéséhez; 2021 óta gyakorlatilag 13 százalékon stagnál a dohányzók aránya az Egyesült Királyságban.
Az Egyesült Királyság lakosságát rendszeresen nyomon követő Smoking Toolkit Study szerint 2021-től kezdődően jelentősen megugrott a dohányzó felnőttek körében annak a tévhitnek az elterjedése, mely szerint a nikotintartalmú folyadékokat porlasztó e-cigaretták ugyanannyira vagy még inkább ártalmasak, mint a hagyományos cigaretta. Az így vélekedők aránya 10 év leforgása alatt (2014-2024) 36 százalékról 68 százalékra nőtt – ismertette East a legfrissebb adatokat előadásában egy 25 512 főből álló mintán. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 10 dohányzó felnőttből 7 helytelenül ítéli meg a dohányzási ártalom mértékét a hagyományos cigarettát és a füstmentes alternatívákat összevetve. Cheesman az ASH által végzett rendszeres felmérések alapján szintén megerősítette ezeket a trendeket: mindössze a dohányzók 33 százaléka van tisztában azzal, hogy a füstmentes alternatívák káros anyag kibocsájtása alacsonyabb a cigarettával összehasonlítva.
Miért számítanak ezek a tévhitek? Kell-e ezeket helyreigazítani?
East és munkatársai a 2020-as évek elején is vizsgálták már a fenti jelenségeket. A dohányzó brit felnőttek körében csökken azok számra, akik kevésbé károsnak vélik, és mérsékelten, illetve jelentősen növekszik azoké, akik ugyanolyan károsnak vagy még károsabbnak tartják a cigaretta ezen füstmentes (Jackson, 2024). A tévhitek hasonlóképpen gyakoriak a nikotinra vonatkozóan is: a megkérdezettek 14%-a volt tisztában azzal, hogy a dohányzási ártalom csak egy része tulajdonítható a nikotinnak (ASH, 2022). Egy kisebb felmérés alapján pedig a dohányzó vagy e-cigarettát használók 62%-a tévesen a magasabb nikotinkoncentrációnak tulajdonította a jelentős egészségkárosító hatásokat (East et al., 2024).
Az ASH megváltozott hozzáállásokkal, percepciókkal foglalkozó eredményei szintén azt mutatják, hogy az ártalomcsökkentés és leszokástámogatás jelentős gátja alakult ki ezen a téren. Arra a kérdésre például, hogy miért nem váltanak e-cigarettára azok, akik cigarettáznak, a legtöbben (24% és 15%) azt válaszolták, hogy „Nem akarják az egyik függőséget a másikra cserélni”, illetve „Tartanak attól, hogy nem elég biztonságosak” – ezek olyan jelenségek, amelyekre lehet ártalomcsökkentő stratégiákat építeni, mondta Cheesman. East és munkatársai azt is vizsgálták, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az érintettek és a tévhitek eloszlatása érdekében ismeretterjesztő online kampányt indítottak számos közösségi oldalon.
A munkacsoport szerint prioritást kell élveznie annak, hogy a felnőtt dohányosok leszokjanak a cigarettáról, akár e-cigarettára történő váltással vagy azon keresztül.
Ezzel összefüggésben Cheesman felhívta arra a figyelmet, hogy a közéleti és szakpolitikai vita leginkább arra fókuszál jelenleg, hogy túl nagy mennyiségben jelentek meg az e-cigaretták – beleértve az illegális terjesztést is (amely esetén valóban nehéz azok relatív biztonságosságát felmérni), és ezzel összefüggésben a fiatalkorúak is jelentős veszélynek vannak kitéve. Az előadó elmondta, hogy a reklámtevékenységeket mindenképpen szigorítani kell emiatt, ugyanakkor az engedélyezési és minőség-ellenőrzési rendszereket, valamint az adóztatást oly módon kell fejleszteni, hogy az illegális piacok visszaszoruljanak: meg kell határozni a kockázatnak azt az elfogadható küszöbét, ami mellett a cigarettáról füstmentesre váltók számára elérhetőek a füstmentes alternatívák. Ahogy Cheesman fogalmazott: jelenleg is 6 millió cigarettázót lehetne rávenni az Egyesült Királyságban arra, hogy váltson kevésbé káros alternatívára.
East elmondta, hogy bár elsőre úgy tűnhet, a füstmentes alternatív nikotin- és dohánytartalmú eszközök valóságnál negatívabb megítélése alkalmas a használat megelőzésére, a bizonyítékok sokkal inkább azt támasztják alá, hogy ezek a téves felfogások egyaránt akadályozzák a kevésbé káros alternatívákra történő váltást és a dohányzásról való leszokást, valamint növelik a leszokás utáni visszaesés kockázatát is. Ezt támasztják alá azok az ASH felmérések is, melyek kimutatták, hogy a negatív megítélés mellett is mérsékelten emelkedik az e-cigarettát használok száma, de még mindig alacsony ahhoz képest, ahányan válthatnának a segítségével a jelentősen nagyobb egészségügyi kockázatokkal járó éghető cigarettáról.
Források:
East, K. (2024) Understanding & addressing harm perceptions, E-Cigarette Summit UK, https://vimeo.com/showcase/11618229/video/1036423386
East et al. (2022). Exposure to Negative News Stories About Vaping, and Harm Perceptions of Vaping, Among Youth in England, Canada, and the United States Before and After the Outbreak of E-cigarette or Vaping-Associated Lung Injury (‘EVALI’). Nicotine and Tobacco Research, 24(9), 1386-1395
East et al. (2024). Harm perceptions across vaping product features: An on-line cross-sectional survey of adults who smoke and/or vape in the United Kingdom. Addiction, 120(3), 524-538
East et al. (2024). Noticing education campaigns or public health messages about vaping among youth in the United States, Canada and England from 2018 to 2022, Health Education Research, 39(1), 12-28
East et al. (2025). Perceived Harm of Vaping Relative to Smoking and Associations With Subsequent Smoking and Vaping Behaviors Among Young Adults: Evidence From a UK Cohort Study. Nicotine and Tobacco Research, https://doi.org/10.1093/ntr/ntaf018
Jackson et al. (2024). Trends in Harm Perceptions of E-Cigarettes vs Cigarettes Among Adults Who Smoke in England, 2014-2023. JAMA Network Open, 7(2), e240582-e240582.
Cheesman, H (2024). What next for vaping in the UK? E-Cigarette Summit UK, https://vimeo.com/showcase/11618229/video/1039811185
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve