Cigaretta vs. dohányhevítő rendszer: a koszorúérrendszerre, a szívizomműködésre és az általános szív-érrendszeri státuszra gyakorolt hatás vizsgálata
Az elmúlt években számos, az új generációs alternatív füstmentes technológia, így például a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott, a különböző erősségű orvosi bizonyítékok folyamatosan gyűlnek. Egy friss tanulmány a hevített dohány fogyasztásakor a szív-érrendszeri működésben jelentkező ártalomcsökkentés mértékét vizsgálta a cigaretta okozta ártalmakkal való összehasonlításban.
A dohányzási ártalom az egyik legjelentősebb kockázati tényező a szív-érrendszeri megbetegedések kialakulásában, ugyanakkor egyben olyan életmódbeli tényező is, amely potenciálisan megváltoztatható, befolyásolható. A dohányzás igazoltan rontja az artériák rugalmasságát, a szívizom állapotát, az ereket bélelő endothel védőfunkcióit, többek között azáltal, hogy fokozza a keringési rendszert alkotó szövetek oxidatív stressznek való kitettségét és a véralvadásban résztvevő vérlemezkék aktiválódását.
Erre való tekintettel Ikonomidis és munkatársai akut és krónikus kontextusban vizsgálták a dohányhevítéses technológiával működő dohánytöltetek és a cigaretta kórélettani hatásait a szívizomfunkció, a szívkoszorúerek és az artériák keringési paramétereinek mérésével, valamint a fogyasztás hatására kialakuló oxidatív stressz és vérlemezke aktiválódáson keresztül.
Az akut fázisban egyetlen cigaretta vagy hevített dohánytöltet elszívását követően vizsgálták a szívérrendszeri paraméterek és biomarkerek alakulását, míg a krónikus fázisban az egyébként cigarettát szívók a vizsgálat egy hónapos időtartamára hevített dohánytechnológia alkalmazására váltottak (intervenció, n=50). A nulladik napon és az egy hónappal később mért eredményeiket egy 25 főből álló, cigarettát szívó kontrollcsoporttal hasonlították össze. A vizsgálatba összesen 75 főt vontak be.
A vizsgált populáció egyes jellemzői
A vizsgálatban részt vevők dohányzási szokásaira az alábbiak voltak jellemzők:
- átlagosan napi 27 ± 9 szál cigarettát szívtak el;
- dohányzási előzményeik alapján 38 ± 18 volt a pack-year* indexük.
A külső kontrollcsoport dohányzási szokásaira az alábbiak voltak jellemzők:
- átlagosan napi 26 ± 8 szál cigarettát szívtak el;
- dohányzási előzményeik alapján 37 ± 19 volt a pack-year* indexük.
*Pack year: a hosszantartó dohányzási ártalom mérésére használt arányszám, ami naponta elszívott csomag cigaretta és a dohányzással töltött évek számából adódik.
Az intervenciós csoportba tartozó résztvevők közül mindössze 3-an jelentették, hogy a hevített dohány fogyasztása mellett cigarettát is szívtak a vizsgálat során (<5 szál/nap), 47 résztvevő kizárólag hevített dohányt fogyasztott a vizsgált időszakban. A fogyasztási átlag 17 ± 6 dohánytöltet/nap volt.
Ártalomcsökkentésre utaló különbségek
A vizsgálat eredményei az Európiai Kardiológiai Társaság kongresszusán kerültek bemutatásra azzal a konklúzióval, hogy a dohányhevítő technológiák a cigarettához képest kevésbé káros hatással vannak a szív-érrendszer működésére, mérsékelt vérlemezke aktiválódással és oxidatív stresszel járnak.
Az akut fázisban igazolódott, hogy a hevített dohány kevésbé befolyásolja negatívan az artériák rugalmasságát, és nem okoz nagyobb oxidatív stresszt, vérlemezke aktivációt vagy CO expozíciót, mint a viszonyítási alapként használt cigaretta.
A krónikus fázis (intervenció) során a különböző dohányzási metódusok közti váltás (1 hónap hevített dohány fogyasztás) mellett javult az endothel funkció, a CRF értéke, az artériás compliance és a szívizom munkája is. Emellett csökkent az oxidatív stressz és a vérlemezke-aktiváció, valamint a CO expozíció mértéke.
Az artériák rugalmassága akut és krónikus dohányzás mellett is romlást mutatott, a funkcióromlása mértéke viszont a dohányhevítő rendszer használata mellett kisebb volt, mint cigaretta fogyasztásakor.
Ikonomidis és munkatársai korábbi vizsgálataiban a malondialdehid (MDA) és a fehérjekarbonil koncentráció a dohányzók körében emelkedett szintet mutatott, ami a leszokástámogató programok keretein belül alkalmazott nikotinhelyettesítő terápia vagy varenicline adására, illetve elektronikus cigaretta használata mellett mérséklődött. Az újabb vizsgálatban a hevített dohánytechnológia használatakor, szemben a cigaretta elszívásával, az MDA szint akutan nem emelkedett. A krónikus fázis eredményei alapján pedig a dohányhevítő rendszerre történő váltás hatására csökkent az MDA és a fehérjekarbonil koncentráció is.
A vérlemezke aktiváció az érelmeszesedés és a trombotikus szövődmények kialakulásának kockázatát növeli. A fokozott aktiváció a cigarettát szívók körében igazolt tény. Az akut fázis során a dohányhevítő technológia nem okozott szignifikáns emelkedést a vérlemezke aktivációban, míg cigaretta mellett szignifikáns TxB2 emelkedés volt kimutatható. Ezzel összhangban a krónikus fázis eredményei alapján a TxB2 szint jelentősen csökkent hevített dohány egy hónapos fogyasztása mellett, szemben a cigarettát fogyasztó kontrollcsoporttal, ahol nem történt kedvező változás.
Az endothel működésének – barrier funkció, érátmérő, értónus és a vérnyomás szabályozása, immunológiai és gyulladásos folyamatokban való részvétel, a vér folyékonyságának fenntartása – vizsgálata egy kiemelkedő végpontja a dohányzás okozta kórélettani állapotoknak. A véráramlás okozta tágulás mértéke (FMD) és a koszorúerek váráramlási tartaléka (CFR) olyan paraméterek, amelyek a mikrocirkuláció állapotát tükrözik vissza, diagnosztikus és prognosztikus értékük elismert.
Korábban nem álltak rendelkezésre következetes adatok a dohányhevítő technológia endothel funkcióra gyakorolt hatásáról. Egyrészt vannak eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a hevített dohány fogyasztása is rontja az FMD-t, de kisebb mértékben, mint a cigaretta. Másrészt állatmodellekben végzett vizsgálatok alapján a dohányhevítő rendszer használata azonos mértékben rongálja az endothel funkciót, mint a cigaretta. Ikonomidis és munkatársai azt találták, hogy a cigarettáról a dohányhevítő rendszerre történő váltás után egy hónappal az FMD értéke jelentősen megemelkedett, ami így összhangban van azokkal a frissebb kutatási eredményekkel, melyek szerint az FMD alternatív dohánytechnológiára (pl. e-cigarettára) történő váltás esetén javul. Az FMD érték javulása korrelált az malondialdehid MDA szint csökkenésével, mely alapján feltételezhető, hogy a javuló endothel funkciónak köszönhetően az oxidatív stressz is mérséklődött. Emellett a CFR érték is szignifikáns javulást mutatott egy hónap után, ami jelentős szív-érrendszeri rizikócsökkentésnek felelhet meg.
A bal kamrai funkció és az artériák működése közti kapcsolat vizsgálatakor látható volt, hogy a dohányhevítő rendszerre történő váltás után egy hónappal javult a GLS és mérséklődött a szívizommunka index (GWI), kisebb lett az elveszett szívizommunka (GWW), összességében növekedett a szívizommunka hatékonysága. Érdekes módon, már egy hónap után mérhető volt a bal kamrai utóterhelés mérséklődése is, ami csökkenő szisztémás vérnyomáshoz és magasabb TAC értékhez vezetett. Utóbbi igazolja, hogy az artériák vérnyomás-szabályozó funkciója is szignifikánsan javult.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a vizsgálati eredmények a cigarettázás és a dohányhevítő technológia használatának összehasonlítását mutatják be. A dohányzás ártalmainak legteljesebb csökkentése kizárólag a dohány és nikotintermékektől való teljes tartózkodással érhető el.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Összefoglaló: dr. Fekete Émi
Forrás:
Ikonomidis , I. et al. (2021): Differential effects of heat-not-burn and conventional cigarettes on coronary flow, myocardial and vascular function. Scientific reports, 2021, Jún. [Nature online]: https://www.nature.com/articles/s41598-021-91245-9
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
FDA állásfoglalás >>
Az alábbi linken megtekinthető az FDA állásfoglalása a téma kapcsán. Ez a magyarországi szabályozást nem érinti.
