Március elején a Dohányzás Visszaszorításának és az Ártalmak Csökkentésének Nemzetközi Szövetsége (SCOHRE) képviselői által meghívott előadók vettek részt az idei Pánhellén Közegészségügyi Konferencián. A szekciókat Anastasia Barbouni, a Nyugat Attikai Egyetem Népegészségügyi iskolájának professzora és Ignatios Ikonomidis, az Athéni Nemzeti és Kapodistriai Egyetem kardiológia professzora, egyben a SCOHRE elnöke tartották. Vendégeik a dohányzás okozta betegségteher és a megelőzés vonatkozásában a közegészségügyi szabályozás lehetőségeiről, különböző nézőpontok egyeztetéséről beszéltek különböző nemzeti kontextusban.

Középpontban a füstmentes technológia szabályozása

Dimitri Richter, az Euroclinic Hospital osztályvezető kardiológusa, a SCOHRE alapító tagja az amerikai hatóságok gyakorlatával összehasonlítva ismertette az Európai Unió tagállamaiban jelenleg érvényes irányelveket és heterogén stratégiákat. Richter elmondta, hogy vannak országok, ahol a hatóságok a füstmentes technológiákkal kapcsolatos kommunikációban engedélyezték a cigarettához viszonyított relatív ártalomcsökkentés üzenetének közvetítését – így ezekre a termékekre Olaszországban, Portugáliában, Cipruson és Bulgáriában például eltérő szabályozás vonatkozik. Emellett a norvég hatóságok is arra a következtetésre jutottak, hogy a füstmentes alternatívák kiszorítása a dohányzásról leszokni nem kívánó populációt a magasabb károsanyag-kitettséggel járó cigaretta felé terelné vissza.

Richter elmondta, hogy az Egyesült Államokban már évek óta elvárás, hogy az új dohánytermékek vizsgálatokkal igazoltan alacsonyabb mennyiségben tartalmazzanak káros összetevőket, mint a hagyományos dohánytermékek. Megjegyzendő, hogy az FDA (Amerikai Egyesült Államok Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala) különbséget tesz az új termékekkel kapcsolatos állítások között is: míg az ismert káros anyagnak való kitettség csökkenése a füstmentes technológiáknál jól vizsgálható (relatív ártalomcsökkentés), addig az a felfogás, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát is csökkenti, csak hosszú évek tapasztalatai és kutatásai alapján válhat majd igazolhatóvá vagy megdönthetővé – hangsúlyozta Richter is.

Égető téma a leszokástámogatásban

A füstmentes technológiák létjogosultsága a leszokástámogatásban szakmailag erősen vitatott témává vált az elmúlt években. Vannak európai országok, ahol jelenleg is a zéró tolerancia elve érvényesül, függetlenül a dohánytermék adottságaitól, de előfordulnak olyan stratégiák is, ahol az új típusú dohánytechnológiák ártalomcsökkentő célzattal – megfelelő tudományos alátámasztottság esetén - orvosi ajánlást kaphatnak.

Karl Fagerström professzor, klinikai pszichológus, a Society for Research on Nicotine and Tobacco alapítót tagja, mint a svéd leszokástámogató programok egyik kiemelkedő szakembere, az ártalomcsökkentés lehetőségeiről a snüssz példáján keresztül számolt be. Véleménye szerint a függőséget okozó nikotin a dohányzási ártalom kisebb részét teszi ki, valós népegészségügyi problémát elsősorban a dohány égéstermékeinek szervezetre gyakorolt káros hatásai jelentenek.

Svédország korábban az ún. végjáték stratégiát tűzte ki célul, melynek lényege, hogy a dohányzási prevalencia 5% alá csökkenjen. Ezt a célt egy alternatív dohánytermék, a snüssz megjelenésével párhuzamosan érték el, ami mellett a cigaretta fogyasztása jelentősen háttérbe szorult. A snüssz az 1970-es évek óta érhető el az országban, és a 2010-es évek elején már látszott az alternatív megközelítés népegészségügyi hatása: Svédországban a dohányzás okozta halálozási ráta a legtöbb betegségcsoportban jóval alacsonyabb az EU-s átlagnál – ismertette az eredményeket Fagerström. Érdekesség viszont, hogy ez a kedvező kimenetel főként a férfiaknál volt megfigyelhető, a nőknél nem történt jelentősebb változás, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a snüssz nem népszerű a nők körében. Igaz, ezzel párhuzamosan mindkét nemnél drámaian csökkent a tüdőrák incidenciája.

Richter és Fagerström az Egyesült Királyságban tapasztalt eredményeket is ismertette, ahol az intervenció részét képezi a hagyományos dohánytermékeknél kevesebb káros anyag kitettséggel járóalternatívák felajánlása. Az Egyesült Királyságban – a svéd tapasztalatokhoz hasonlóan – mostanra kimutathatóvá vált, hogy a füstmentes technológia használatának elterjedése mellett csökken a cigarettát fogyasztók aránya.

Fagerström hangsúlyozta továbbá, hogy a relatív ártalomcsökkentést jelentő módszerek integrálása a leszokástámogatásban nem igényel többleterőforrás-bevonást az ellátórendszer részéről.

Azonban fontos tudni, hogy ezen új típusú technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ugyanúgy tartalmaznak nikotint, amely függőséget okozó anyag, így a dohányzáshoz köthető ártalmak csökkentésének legjobb módja továbbra is egyértelműen az, ha rá sem szokunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztására. Dohányzás esetén pedig az azonnali leszokás javasolt. A dohányzás minden formája káros. Az alternatív füstmentes technológiákról történő tájékozódás csak azon felnőtt dohányosok esetében jöhetnek szóba, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a hagyományos dohánytermékek fogyasztásáról.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kapcsolódó hasznos anyagok:

Egyes, a füstmentes alternatívák szerepét a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésében elismerő egészségügyi szervezetek álláspontjai >>

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat hevített dohánytermékekkel kapcsolatos állásfoglalása >>

A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve

FDA állásfoglalás >>
Az alábbi linken megtekinthető az FDA állásfoglalása a téma kapcsán. Ez a magyarországi szabályozást nem érinti.