Az Open Science tudományos nyílt platformon ezúttal három kiemelkedő tudós értékelte a füstmentes dohánytechnológiák kapcsán az aeroszol vizsgálatok lehetőségeit és korlátait.
A panelbeszélgetés során görög, svéd és lengyel szakértők osztották meg tapasztalataikat és alkottak véleményt az új típusú dohánytechnológiák, népegészségügyi vonatkozásairól.
Az alternatív technológiákhoz való viszonyulás egyik központi témája a füstmentes társadalom víziója. Egyes szereplők az ártalomcsökkentés érdekében eszközként tekintenek az alternatív nikotinbeviteli eszközökre, mások a dohányzási ártalom körüli vitában nem engednek elutasító álláspontjukból, mivel az új technológiák nikotintartalmuk okán a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan függőséget okoznak.
Egyre több független vizsgálat, fejlesztés és valós életbeli adat teszi lehetővé a füstmentes technológiák fogyasztókra gyakorolt hatásainak megértését.
Az őszi konferenciaszezonban több platformon szakemberek értékelték és vitatták a dohányzás okozta betegségteher és az alternatív füstmentes technológiák jelenlegi helyzetét. A kialakult párbeszéd központi kérdése, hogy az új füstmentes alternatívák jelentik-e az „arany középutat”, amely mentén hosszú távon akár a dohányzás okozta egészségügyi kockázat is szignifikánsan mérséklődhet.
Az elmúlt években számos, az új generációs alternatív füstmentes technológia, így például a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott, a különböző erősségű orvosi bizonyítékok folyamatosan gyűlnek. Egy friss tanulmány a hevített dohány fogyasztásakor a szív-érrendszeri működésben jelentkező ártalomcsökkentés mértékét vizsgálta a cigaretta okozta ártalmakkal való összehasonlításban.
A dohányhevítő rendszerek az elmúlt pár évben komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés témaköreiben. A vitatott kérdés nem más, minthogy hozzájárulhat-e a dohányhevítő rendszer a dohányzási ártalom és a következményes betegségteher csökkentéséhez?
Az alternatív füstmentes technológiák az elmúlt pár évben jelentős, világszerte megfigyelhető változásokat indítottak a dohányzási szokásokban. A kezdetben laborkörülmények között és állatmodelleken vizsgált új technológia egészségre gyakorolt hatásai mára egyre több klinikai vizsgálat és valós életből vett adat alapján is nyomon követhetők. A kutatási kérdés nem kevesebb, minthogy alkalmasak lehetnek-e ezek az alternatív nikotinbeviteli eszközök a dohányzási ártalom és a következményes morbiditás csökkentésére?
Témák: a szenvedélybetegség fogalma, a függőség súlyossága, a dohányzásról való leszokás támogatásának lehetőségei.
A februárban megtartott Open Science virtuális konferencián bemutatásra kerültek a füstmentes dohányhevítő rendszerekkel kapcsolatos legfrissebb vizsgálati eredmények. A klinikai farmakológiai kutatások jelenlegi állását, és a populációszintű ártalomcsökkentés lehetőségeit Andrea Costantini ismertette.
Az ártalomcsökkentési stratégiákat a dohányzás területén világszerte nagy vita övezi, miközben az orvostudomány egyéb területein már teljesen magától értetődő az ártalomcsökkentés koncepciójának alkalmazása a különböző terápiák során.
Mi a különbség a füst és a pára között? Utóbbi hogyan képződik a dohányból? Miért kevésbé káros az egyik, mint a másik az emberi szervezetre? Kutatók adtak tudományos magyarázatot ezekre a kérdésekre, beszámolva a saját és a tőlük független kutatóintézetek vizsgálati eredményeiről, valamint megválaszolva az érdeklődők kérdéseit is az első Open Science konferencián.
A dohányzás szabályozására irányuló számos törekvés ellenére a dohányzás okozta megbetegedések következtében minden évben nyolc millióan halnak korai halált. Évtizedek óta ismerjük a dohányzás káros hatásait, ennek ellenére azonban világszerte 1 milliárd ember dohányzik és a dohányosok száma továbbra is növekszik. Az Európai Unió területén a dohányzás a rák okozta halálozás leginkább megelőzhető oka: a rák okozta halálozások 27%-a köthető a dohányzáshoz. Ha teljes mértékben meg tudnánk szüntetni a dohányzást, a tüdőrákos megbetegedések akár 90%-át is képesek lehetnénk elkerülni.
Lehet-e aktív szerepe a tudományos és orvosi közösségnek a dohányzás visszaszorítását célzó stratégiák kialakításában?- tette fel a kérdést Prof. David Khayat onkológus professzor, a francia Nemzeti Rákintézet korábbi vezetője, az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság) korábbi elnökségi tagja.
A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik. Annak ellenére, hogy a dohányzás egészségkárosító hatását mára jól dokumentált, széles körben elérhető bizonyítékok támasztják alá, a fogyasztói magatartás alig, vagy csak átmenetileg változik a megelőzést célzó stratégiák hatására. Így dohányzó férfiként alsó hangon 16 évvel, nőként pedig legalább 19 évvel rövidül az élet. A betegségben eltöltött életévek számának az emelkedéséről nem is beszélve.
Valószínűleg nincs a világon még egy olyan ellentmondásos fogyasztói termékpaletta, mint a dohányiparban. Az ember történetében és a modern társadalomban sem ismeretlenek a legális „drogok” – alkohol, kávé, csokoládé, dohány… Ezek képesek lehetnek egyénenként változó módon befolyásolni az éberségi szintünket, teljesítőképességünket és tudatállapotunkat is. A gyorsan elérhető „tuningolásnak” vagy élvezetnek azonban ára van. Olykor egészen nagy.
Magát a dohányt, bár sokan azt mondják, hogy „az ízéért” fogyasztják, valójában a dohányzást a nikotin élettani hatásai miatt élik meg kellemesnek. Kinek ne esne jól egy kis dopamin? Pláne egy olyan világban, ahol a folyamatos teljesítményigény nagy stresszel is jár! Ha pedig a stresszoldás ilyen egyszerűen és gyorsan elérhető, akkor hajlamosak vagyunk a járulékos ártalmakkal mit sem törődni.
