Friss Cochrane Review eredmények szerint az e-cigaretták hatékonyabbak lehetnek a leszokásban, mint a hagyományos módszerek.
A füstmentes alternatívák megítélése fordulóponthoz ért: tudományos érvek és szabályozási viták a 7. Summit on Tobacco Harm Reduction konferencián.
Tudományos bizonyítékok alapján megalapozott-e az ízesített e-cigarettáktól való félelem?
A tudományos bizonytalanság a bizonyítékalapú gondolkodás szerves része; megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos bizonyíték azonban csak hosszú idő és sokak munkája által válik elérhetővé. Nem volt ez másképpen a dohányzási ártalom tragikus felismerésekor, ahogy jó eséllyel nincs ez másképpen – bár sokak szerint ebben az esetben már nem tragikus kicsengéssel – a dohányzás füstmentes alternatíváinak egészségre gyakorolt hatásaival sem.
Ron Borland elmélete szerint a hagyományos cigaretta füstmentes alternatíváinak megjelenésével megkezdődött a dohányzás végjátéka.
A fiatal felnőttek körében látványos változások, az idősebb korcsoportoknál stagnálás látható a dohányzási szokásokban.
Bates szerint az ártalomcsökkentésben a realizmus fontosabb az idealizmusnál. A 2024-es E-Cigarette Summiton 5 javaslattal segíti a dohányzás elleni hatékony fellépést.
Javíthatnak-e a hagyományos cigaretta füstmentes alternatívái a helyzeten?
A Brit Fogászati Társaság nemrég publikált keresztmetszeti összehasonlító vizsgálatának módszerei, eredményei, következtetései.
A júniusban tartott éves kongresszus egyik témája az e-cigaretták dohányzásról való leszokásban játszott szerepe volt. Bizonyítékok, potenciális előnyök, példák.
A fogágyproblémák és a dohányzás kapcsolata már évtizedek óta ismert tény, melyet számos tanulmány bizonyít, de laikus megfigyelések alapján is egyértelmű az összefüggés.
Többek között tovább erősödött annak bizonyossága, hogy szakmailag kontrollált keretek közt az e-cigaretta a leszokástámogató programok hatékonyabb eszköze lehet, mint a hagyományos nikotinpótló terápiák. A Cochrane Intézet ún. „élő” szakirodalmi áttekintésének legfrissebb verziója a témában 2023. júliusáig megjelent 88 tanulmány (n=27 235 dohányos) eredményeit összegzi.
E-cigaretta: néhol zéró tolerancia jellemzi, néhol a leszokástámogatói programok része. Milyen okok állhatnak az országok gyökeresen eltérő intézkedései mögött?
Az ambiciózus stratégia mögött az elmúlt évtizedek és a cigaretta füstmentes alternatíváiként megjelent eszközök tapasztalatai állnak.
A napjainkban elérhető tudományos bizonyítékok ellenére sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzási ártalomcsökkentés korszerű lehetőségeivel.
A Nature-ben közölt tanulmány egy korábbi toxikológiai vizsgálatot ismételt meg, további vizsgálatokkal kiegészítve.
Olasz kutatók 24 hetes utánkövetéssel vizsgálták a cigaretta füstmentes alternatívával való helyettesítésének hatását.
A hatodik No Smoke Summit-on bemutatásra kerültek a legfrissebb horvát és német népegészségügyi adatok és stratégiák.
A füstmentes alternatíva mellett csökkenhet bizonyos betegségek kialakulásának kockázata.
A dohányzók jelentős hányada krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. A füstmentes eszközök ártalomcsökkentéssel járó alternatívát jelenthetnek.
Milyen tényezők befolyásolják a füstmentes eszközöket kipróbáló dohányzó felnőtteket?
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az elektronikus cigaretták használata hatékonyabb a leszokástámogatásban, mint a hagyományos nikotinpótló módszerek.
Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait.
Április elején tizedik alkalommal került megrendezésre az Open Science tudományos konferencia sorozat, mely a kutatás-fejlesztés eredményeit ismerteti.
Karl Fagerström, a nikotin- és dohányzáskutató tudományos társaság alapító tagja a svéd tapasztalatokról és a füstmentes termékekben rejlő potenciálról tartott előadást Madridban, 2023. február 23-án.
A közelmúltban a 10. évfordulóját ünnepelte az elektronikus, füstmentes alternatívák és a dohányzási ártalomcsökkentés lehetőségeire fókuszáló E-cigarette Summit konferenciasorozat. A szervezők ezúttal is hangsúlyozták: a Summit célja a nemzetközi helyzet aktuális értékelése mellett a párbeszéd kialakítása és támogatása a szakmai, illetve piaci szereplők, döntéshozók között.
Tévhitek a füstmentes technológiákról.
A füstmentes dohányhevítő rendszer (HTP) először 2014-ben, Japánban vált elérhetővé. 2020-ban az amerikai FDA „módosított kockázatú dohányterméknek” minősítette.
Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést az konferenciasorozat keretein belül. Ezúttal az ártalomcsökkentés, mint a hagyományos dohányzás-megelőzési stratégiák lehetséges kiegészítő eleme volt a téma, amit a tudományosan bevizsgált füstmentes alternatív eszközök vonatkozásában értékeltek a résztvevők.
A "US E-cigarette Summit" hibrid konferencia keretein belül a dohányzási szokások alakulásával és a leszokással kapcsolatos újabb vizsgálati eredmények is bemutatásra kerültek.
A European Medical Journal kardiológia aloldalán megjelenő interjú a dohányzás okozta ártalom csökkentésének kiegészítő lehetőségeit tárgyalja.
Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést.
Az Open Science tudományos nyílt platformon ezúttal három kiemelkedő tudós értékelte a füstmentes dohánytechnológiák kapcsán az aeroszol vizsgálatok lehetőségeit és korlátait.
A panelbeszélgetés során görög, svéd és lengyel szakértők osztották meg tapasztalataikat és alkottak véleményt az új típusú dohánytechnológiák, népegészségügyi vonatkozásairól.
Az alternatív technológiákhoz való viszonyulás egyik központi témája a füstmentes társadalom víziója. Egyes szereplők az ártalomcsökkentés érdekében eszközként tekintenek az alternatív nikotinbeviteli eszközökre, mások a dohányzási ártalom körüli vitában nem engednek elutasító álláspontjukból, mivel az új technológiák nikotintartalmuk okán a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan függőséget okoznak.
Egyre több független vizsgálat, fejlesztés és valós életbeli adat teszi lehetővé a füstmentes technológiák fogyasztókra gyakorolt hatásainak megértését.
Az őszi konferenciaszezonban több platformon szakemberek értékelték és vitatták a dohányzás okozta betegségteher és az alternatív füstmentes technológiák jelenlegi helyzetét. A kialakult párbeszéd központi kérdése, hogy az új füstmentes alternatívák jelentik-e az „arany középutat”, amely mentén hosszú távon akár a dohányzás okozta egészségügyi kockázat is szignifikánsan mérséklődhet.
Az elmúlt években számos, az új generációs alternatív füstmentes technológia, így például a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott, a különböző erősségű orvosi bizonyítékok folyamatosan gyűlnek. Egy friss tanulmány a hevített dohány fogyasztásakor a szív-érrendszeri működésben jelentkező ártalomcsökkentés mértékét vizsgálta a cigaretta okozta ártalmakkal való összehasonlításban.
A dohányhevítő rendszerek az elmúlt pár évben komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés témaköreiben. A vitatott kérdés nem más, minthogy hozzájárulhat-e a dohányhevítő rendszer a dohányzási ártalom és a következményes betegségteher csökkentéséhez?
Az alternatív füstmentes technológiák az elmúlt pár évben jelentős, világszerte megfigyelhető változásokat indítottak a dohányzási szokásokban. A kezdetben laborkörülmények között és állatmodelleken vizsgált új technológia egészségre gyakorolt hatásai mára egyre több klinikai vizsgálat és valós életből vett adat alapján is nyomon követhetők. A kutatási kérdés nem kevesebb, minthogy alkalmasak lehetnek-e ezek az alternatív nikotinbeviteli eszközök a dohányzási ártalom és a következményes morbiditás csökkentésére?
Témák: a szenvedélybetegség fogalma, a függőség súlyossága, a dohányzásról való leszokás támogatásának lehetőségei.
A februárban megtartott Open Science virtuális konferencián bemutatásra kerültek a füstmentes dohányhevítő rendszerekkel kapcsolatos legfrissebb vizsgálati eredmények. A klinikai farmakológiai kutatások jelenlegi állását, és a populációszintű ártalomcsökkentés lehetőségeit Andrea Costantini ismertette.
Az ártalomcsökkentési stratégiákat a dohányzás területén világszerte nagy vita övezi, miközben az orvostudomány egyéb területein már teljesen magától értetődő az ártalomcsökkentés koncepciójának alkalmazása a különböző terápiák során.
Mi a különbség a füst és a pára között? Utóbbi hogyan képződik a dohányból? Miért kevésbé káros az egyik, mint a másik az emberi szervezetre? Kutatók adtak tudományos magyarázatot ezekre a kérdésekre, beszámolva a saját és a tőlük független kutatóintézetek vizsgálati eredményeiről, valamint megválaszolva az érdeklődők kérdéseit is az első Open Science konferencián.
A dohányzás szabályozására irányuló számos törekvés ellenére a dohányzás okozta megbetegedések következtében minden évben nyolc millióan halnak korai halált. Évtizedek óta ismerjük a dohányzás káros hatásait, ennek ellenére azonban világszerte 1 milliárd ember dohányzik és a dohányosok száma továbbra is növekszik. Az Európai Unió területén a dohányzás a rák okozta halálozás leginkább megelőzhető oka: a rák okozta halálozások 27%-a köthető a dohányzáshoz. Ha teljes mértékben meg tudnánk szüntetni a dohányzást, a tüdőrákos megbetegedések akár 90%-át is képesek lehetnénk elkerülni.
Lehet-e aktív szerepe a tudományos és orvosi közösségnek a dohányzás visszaszorítását célzó stratégiák kialakításában?- tette fel a kérdést Prof. David Khayat onkológus professzor, a francia Nemzeti Rákintézet korábbi vezetője, az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság) korábbi elnökségi tagja.
A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik. Annak ellenére, hogy a dohányzás egészségkárosító hatását mára jól dokumentált, széles körben elérhető bizonyítékok támasztják alá, a fogyasztói magatartás alig, vagy csak átmenetileg változik a megelőzést célzó stratégiák hatására. Így dohányzó férfiként alsó hangon 16 évvel, nőként pedig legalább 19 évvel rövidül az élet. A betegségben eltöltött életévek számának az emelkedéséről nem is beszélve.
Valószínűleg nincs a világon még egy olyan ellentmondásos fogyasztói termékpaletta, mint a dohányiparban. Az ember történetében és a modern társadalomban sem ismeretlenek a legális „drogok” – alkohol, kávé, csokoládé, dohány… Ezek képesek lehetnek egyénenként változó módon befolyásolni az éberségi szintünket, teljesítőképességünket és tudatállapotunkat is. A gyorsan elérhető „tuningolásnak” vagy élvezetnek azonban ára van. Olykor egészen nagy.
Magát a dohányt, bár sokan azt mondják, hogy „az ízéért” fogyasztják, valójában a dohányzást a nikotin élettani hatásai miatt élik meg kellemesnek. Kinek ne esne jól egy kis dopamin? Pláne egy olyan világban, ahol a folyamatos teljesítményigény nagy stresszel is jár! Ha pedig a stresszoldás ilyen egyszerűen és gyorsan elérhető, akkor hajlamosak vagyunk a járulékos ártalmakkal mit sem törődni.
