Egészségügyi átalakítási irányokat ismertetett bizottsági meghallgatásán Hegedűs Zsolt
Parlamenti bizottsági meghallgatásán Hegedűs Zsolt az egészségügyi ellátórendszer tervezett átalakításának főbb elemeit ismertette, külön kitérve a betegközpontú működésre, a minőségmérésre, a népegészségügyi szemlélet erősítésére és az alapellátás fejlesztésére. A nyilvánosságra került információk alapján a tervek az intézményi működést, a betegjogok érvényesülését és az ellátás finanszírozási-logikai kereteit egyaránt érinthetik.
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt tartott meghallgatásán Hegedűs Zsolt arról beszélt, hogy az egészségügy működésében olyan szerkezeti változásokra van szükség, amelyek egyszerre javítják az átláthatóságot, a szakmai számonkérhetőséget és a betegellátás minőségét. A tudósítások szerint előadásában az ellátórendszer problémáit részben tartós szerkezeti, részben finanszírozási és szervezési hiányosságokkal hozta összefüggésbe.
A meghallgatáson hangsúlyos elemként jelent meg a humánerőforrás kérdése, valamint az a megközelítés, hogy az ellátás eredményességének megítélése nem korlátozódhat kizárólag adminisztratív vagy teljesítményvolumen-alapú mutatókra. Az ismertetett elképzelések alapján nagyobb szerepet kaphatnak azok a visszajelzések is, amelyek a beteg tapasztalatait, az ellátáshoz való hozzáférést és az életminőség alakulását tükrözik.
A tervek között szerepel egy olyan betegvisszajelzési rendszer kialakítása, amely anonim értékelést is lehetővé tenne, és az intézmények számára érdemi feldolgozási kötelezettséget írhatna elő. Ezzel összefüggésben egy, a jelenlegitől elkülönülő betegjogi mechanizmus létrehozásának szándéka is elhangzott.
Az intézményi minőségbiztosítás területén a beszámolók egy, a minisztériumtól független egészségügyi minőségi hatóság felállításának tervét említik. A meghallgatáson ismertetett koncepció szerint ennek feladata a szolgáltatások minőségének értékelése és javításának ösztönzése lenne, összekapcsolva az ellátási eredmények és a finanszírozási szempontrendszer átgondolásával.
A szervezeti elképzelések között külön népegészségügyi és alapellátási államtitkárság létrehozása is szerepel. A nyilvánosan ismertetett célok szerint a népegészségügyi terület elsősorban a megelőzésre és a lakossági egészségkommunikációra, az alapellátás fejlesztése pedig a krónikus betegségek gondozására és a prevenció erősítésére helyezné a hangsúlyt.
A meghallgatáson hosszabb távú népegészségügyi célkitűzések is elhangzottak, köztük a születéskor várható élettartam emelésére irányuló törekvés. Ugyanebben az összefüggésben szóba került az elkerülhető halálozás csökkentése, a kórházi fertőzések visszaszorítása, valamint az egészségbiztosítás intézményi kereteinek módosítása is.
A tudósítások szerint Hegedűs Zsolt bejelentette azt is, hogy Karikó Katalint felkérte a tárca mellett működő tanácsadó testületben való részvételre, amit a Nobel-díjas kutató elfogadott. A nyilvánosságra került információk alapján az ismertetett elképzelések között nemzetközi egészségügyi szervezési tapasztalatok figyelembevétele is szerepel.
A bizottsági meghallgatáson elhangzottak egyelőre tervezett szakpolitikai irányokat rajzolnak ki. Az ismertetett elemek gyakorlati jelentősége a későbbi kormányzati döntések, jogszabályi változtatások és végrehajtási részletek ismeretében lesz pontosabban megítélhető.
Telex
24.hu
