Szakmapolitika rovat – további cikkek

Rendszerszintű beavatkozásra van szükség az egészségügy reformjához

A magyar egészségügyi rendszer problémái az elmúlt években fokozatosan mélyültek, ugyanakkor 2026-ra egyértelműen politikai prioritássá váltak.

hirdetés

A választási kampány során a betegellátás minősége, a hozzáférési egyenlőtlenségek és az egészségügyi dolgozók helyzete egyaránt meghatározó kérdéssé lépett elő, amelyre a politikai szereplők – eltérő hangsúlyokkal – programokat építettek.

A rendszer állapota: adatokkal igazolt feszültségek

A jelenlegi helyzetet több, egymással összefüggő indikátor jellemzi. A várólisták hossza tovább növekedett: a nagy műtéti beavatkozások esetében a várakozók száma 30 ezer fő felett stabilizálódott. Ez a tendencia a kapacitások korlátozottságát és az ellátásszervezés hiányosságait egyaránt tükrözi.

A humánerőforrás-helyzet továbbra is kritikus. A szakdolgozói hiány nagyságrendje eléri a több tízezres szintet, miközben az alapellátásban több mint ezer betöltetlen praxis jelzi az utánpótlás tartós elégtelenségét. Az ellátórendszer működése így egyre inkább az erőforrások újraelosztásán és a túlterhelésen alapul.

A Tisza Párt egészségpolitikai fókuszai

A Tisza Párt programjában az egészségügy kiemelt területként jelenik meg, és több ponton is strukturális reformot irányoz elő.

A program egyik hangsúlyos eleme a finanszírozás újragondolása, amely a GDP-arányos egészségügyi kiadások növelését célozza. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer átláthatóságának javítása és az erőforrások hatékonyabb allokációja is megjelenik célkitűzésként.

A Tisza Párt egészségügyi programjának főbb célkitűzései

  • 2030-ra az állami egészségügyi finanszírozás a GDP 7 százalékára nő, – jelenleg 4,7-4,9 százalék körüli. Minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrás biztosítanak az állami egészségügyi ellátórendszernek.
  • Minden régióban fejlesztenek egy korszerű, jól felszerelt, központi kórházat, megerősítik a vidéki, kisebb intézményeket is és megőriznek minden már meglévő kórházat.
  • Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg, és az egészségügyi miniszternek vétójoga lesz a kormányban.
  • Célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel csökkentik a szakorvos- és ápolóhiányt; kapacitásbővítést és intelligens betegirányítást vezetnek be.
  • 2027 végére a várólisták legfeljebb 6 hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és 2 hónaposak a járóbeteg-ellátásban.
  • Cél, hogy 2035-re a magyarok várható élettartama elérje a 80 évet; visszaszorítják a dohányzást és az alkoholfogyasztást, és támogatják az egészséges táplálkozást és a mozgást.
  • Betiltják az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámját, figyelmeztető címkéket vezetnek be, és rendet tesznek az iskolai közétkeztetésben; korosztályos egészségfejlesztő programokat indítanak.
  • Öt évente ingyenes egészségügyi állapotfelmérést biztosítanak a középkorúaknak; mobil szűrőbuszokkal és digitális eszközökkel ösztönözzük a részvételt, hogy a ciklus végére a részvételi arányok elérjék az EU-s átlagot.
  • Cél, hogy legalább 10 százalékkal csökkenjen a daganatos megbetegedések száma legalább és az 5 éven túli tünetmentességek aránya is jelentősen növekedjen.
  • 2027-re minden régióban biztosítják a mentők 15 perces kiérkezést; lecserélik az elhasználódott mentőautókat, megújítják a mentőhelikopter flottát, és csökkentik a sürgősségi osztályok túlterheltségét.
  • Az egészségügyre vonatkozó minőségi adatokat és mutatókat átláthatóan, rendszeresen, érthetően publikálják; önálló egészségügyi minisztériumot hoznak létre, és megerősítik a szakma autonómiáját.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

economx

Ajánlott cikkek