Folsavval javítható a globális kognitív teljesítmény CSVD-hez társuló kognitív károsodásban

Vizsgálati háttér

Az agyi kisérbetegséghez társuló kognitív károsodás a vaszkuláris kognitív zavarok leggyakoribb megjelenési formái közé tartozik, ezért a korai beavatkozás klinikai jelentősége kiemelt. A közlemény szerzői abból indultak ki, hogy a folsav a homocisztein-anyagcserében betöltött szerepe révén kedvezően befolyásolhatja a neurovaszkuláris károsodást, miközben e betegcsoportban korábban nem állt rendelkezésre kifejezetten randomizált, kontrollált vizsgálati bizonyíték alacsony dózisú, monoterápiás alkalmazásról.

A tanulmány célja ezért annak tisztázása volt, hogy a folsavpótlás javítja-e a kognitív funkciót CSVD-hez társuló kognitív károsodásban, továbbá kimutatható-e hatása egyes metabolikus és angiogenezissel összefüggő markerekre. A szerzők elsődleges végpontként a Montreal Cognitive Assessment (MoCA) pontszám hat hónap alatti változását választották, emellett több más neuropszichológiai, fizikális és életminőségi kimenetelt is vizsgáltak.

Vizsgálati felépítés

A vizsgálatot Kínában, a Changzhi Institute of Traditional Chinese Medicine társult kórházában végezték 2024 júliusa és 2025 márciusa között. A randomizált, kettős vak, párhuzamos csoportos, placebo-kontrollált vizsgálatba 220, 40 és 80 év közötti beteget vontak be, akiknél MRI-alapon igazolt agyi kisérbetegség és kognitív károsodás állt fenn.

A résztvevőket 1:1 arányban osztották folsav- vagy placebocsoportba. Az aktív kezelés napi két, egyenként 0,4 mg folsavat tartalmazó tablettából állt, vagyis az összdózis 0,8 mg/nap volt, a kezelési időtartam hat hónap. A placebo küllemében és alkalmazásában megegyezett az aktív készítménnyel, de folsavat nem tartalmazott.

A primer végpont a MoCA-pontszám volt, másodlagos végpontként az MMSE, a Trail Making Test A és B része, a Tinetti-féle POMA, valamint az EQ-5D-5L életminőségi mutatói szerepeltek. A résztvevőknél éhomi vérmintából meghatározták a szérumfolát-, B12-vitamin- és homociszteinszinteket, továbbá a perifériás vér mononukleáris sejtjeiben az MMP-2-, MMP-9- és VEGF-mRNS-expressziót is elemezték.

Eredmények

A kiindulási jellemzők összességében kiegyensúlyozottak voltak a két csoport között, bár az iskolázottság tekintetében különbség mutatkozott. Az intention-to-treat elemzés szerint a folsavszedés mellett a globális kognitív funkció szignifikánsan javult: a MoCA esetében a becsült különbség 1,27 pont volt (95% CI 0,52–2,03; p=0,001), az MMSE esetében pedig 0,76 pont (95% CI 0,14–1,39; p=0,019) a placebohoz képest.

A per-protocol elemzés hasonló irányú eredményt adott, ami a megfigyelések robusztusságát erősítette. Az imputációval végzett szenzitivitási elemzés szintén megerősítette, hogy a folsavcsoportban a teljes MoCA- és MMSE-pontszám javulása fennmaradt, miközben a többi kognitív és fizikális kimenetel esetében nem rajzolódott ki szignifikáns különbség a két csoport között.

A részletes másodlagos végpontok alapján a Trail Making Test A és B, a Tinetti POMA, valamint az EQ-5D-5L index- és VAS-pontszámok tekintetében a folsav nem biztosított statisztikailag igazolt többletelőnyt. Ez arra utal, hogy a kedvező hatás a vizsgálat időtartamán belül elsősorban a globális kognitív teljesítményben volt megragadható, nem pedig a végrehajtó működés, a mobilitás vagy az önértékelt életminőség szélesebb körű javulásában.

Biokémiai és mechanisztikus megfigyelések

A laboratóriumi eredmények szerint a folsavkezelés szignifikánsan emelte a szérumfolátszintet, és egyidejűleg csökkentette a homociszteinkoncentrációt. Az intention-to-treat elemzésben a szérumfolát változására becsült hatás 6,39 egység, a homocisztein esetében pedig -7,49 egység volt, mindkettő statisztikailag szignifikáns különbséget mutatott a placebohoz képest.

A vizsgálat egyik újszerű eleme az angiogenezissel és vaszkuláris remodelinggel összefüggő markerek elemzése volt. A szerzők azt találták, hogy a folsavkezelés az MMP-9 mRNS-expressziójának szignifikáns csökkenésével társult, míg az MMP-2 és a VEGF esetében nem észleltek szignifikáns változást. A közlemény ezt előzetes, mechanisztikus jelzésként értelmezi, amely szerint a folsav potenciálisan érintheti a vaszkuláris károsodással összefüggő molekuláris folyamatokat is.

A szerzők értelmezése szerint a homociszteinszint csökkenése a folsav egy-szénatomos anyagcserében betöltött szerepével magyarázható, amely elősegíti a homocisztein metioninná történő átalakítását. Ezzel összhangban a kognitív javulás biológiai hátterében a homocisztein-mediált endothelialis és neurovaszkuláris károsodás mérséklődése állhat, de a vizsgálat ezt nem bizonyította közvetlenül, csak összefüggéseket tárt fel.

Korlátok és értelmezés

A közlemény több korlátot is egyértelműen rögzít. Egyrészt a követési idő hat hónap volt, ezért a hosszú távú kognitív, funkcionális és vaszkuláris következmények nem ítélhetők meg. Másrészt a kutatás egycentrumos volt, és a minta nagysága nem tette lehetővé a CSVD-altípusok szerinti részletes elemzést.

További korlát, hogy a kognitív állapot felmérése skálákon alapult, nem kapcsolódott hozzá neuroimaging- vagy egyéb objektív biomarker-alapú végpont. Az is nyitott kérdés maradt, mennyiben tükrözik a perifériás vérben mért génexpressziós eltérések a központi idegrendszeri szöveti folyamatokat, ezért az MMP-9-változás klinikai és patofiziológiai jelentősége további megerősítést igényel.

A szerzők összegzése szerint ez az első prospektív, intervsenciós vizsgálat, amely CSVD-hez társuló kognitív károsodásban a folsavpótlás mellett a kognitív funkció javulását, a homociszteinszint csökkenését és az MMP-9 mRNS-expresszió mérséklődését egyidejűleg mutatta ki. Az eredmények alapján az alacsony dózisú folsav ígéretes, költséghatékony beavatkozás lehet, de a vaszkuláris védőhatás igazolásához nagyobb, multicentrikus, hosszabb követésű vizsgálatok szükségesek.

Liu Y, Yu Z, Cai Z, et al. Folic acid supplementation improves cognitive function in participants with cerebral small vascular disease-related cognitive impairment: a randomized controlled trial. The Journal of Prevention of Alzheimer’s Disease. 2026;13:100369. doi:10.1016/j.tjpad.2025.100369