Címke: neurológia

A mozgásszervi panaszok kialakulásában idegrendszeri, immunológiai, genetikai és pszichoszociális tényezők komplex kölcsönhatása játszik szerepet.

Lengyelországi valós életbeli adatok szerint a cenobamát hatékonyságát és tolerálhatóságát fokális epilepsziában jelentősen befolyásolja a társított antiepileptikum.

A ritka, elsődleges fejfájástípusok felismerése kulcsfontosságú, mivel másodlagos, súlyos betegségeket utánozhatnak, így pontos diagnózis szükséges.

Bár a Parkinson-kórban főként az agyi α-synuclein halmozódást vizsgálták, új eredmények szerint a perifériás vérsejtek is szerepet játszhatnak a kórlefolyásban.

Szisztematikus áttekintések szerint az epilepsziásoknál a fejfájás gyakori és jelentős társbetegség, amelyet a mindennapi ellátásban gyakran alulértékelnek.

Az eszköz több mint 90%-os pontossággal képes elkülöníteni ezeket a betegségeket egymástól és az öregedéssel kapcsolatos tipikus kognitív változásoktól.

A migrénnél a CGRP-t meghaladó új terápiás célpontokat keresnek, mivel a betegség komplex idegi mechanizmusai szélesebb beavatkozási lehetőséget kínálnak.

A tenziós fejfájás kialakulásában mozgásszervi, idegrendszeri, pszichés és életmódi tényezők egyaránt szerepet játszanak, összetett tüneteket okozva.

Egy hat hónapos, kontrollált vizsgálat kimutatta, hogy alacsony dózisú folsav javítja a kognitív funkciót kisérbetegségben, csökkent homociszteinszint mellett.

A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1). (X)

A tinnitus krónikus és többdimenziós jellege miatt a beteg értékeinek beépítése a kezelési döntésekbe elengedhetetlen az adherencia és a kimenetelek javítása érdekében.

Egy új kutatás a fertőző agyvelőgyulladás korai és késői diagnózisával rendelkező betegek klinikai jellemzőit és kimeneteleit vizsgálta.

Bár az arthritis ízületi betegségként ismert, új kutatások komplex rendszerszintű, főként bél-mikrobiom és immun-metabolikus hatásokra hívják fel a figyelmet.

Az áttekintés új terápiás célpontokat elemez az ioncsatornák, peptidek és nitroxidatív jelátvitel területén, figyelembe véve nemi különbségeket.

Az orr-agy nanohordozós gyógyszerbevitel ígéretes lehetőséget jelent a központi idegrendszeri terápiák fejlesztésében, bár klinikai kérdések még fennállnak.

A krónikus derékfájás hosszú ideje az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz világszerte, mégis meglepően keveset tudni arról, hogy az érintettek állapota miként változik éveken át.

Egy vizsgálat szerint az AG10 TTR-stabilizátor hatékonyabb, mert kötődési módja a védő T119M-TTR variáns hatásmechanizmusát tükrözi. (X)

A krónikus, 3 hónapon túli fájdalom és a demencia kapcsolata változó; 2 év felett a kapcsolat részben független a depressziótól is.

A fejfájás világszerte az egyik leggyakoribb neurológiai panasz, ugyanakkor a fogászati rendelőkben még ma is gyakran félreértelmezik az arc- és állkapocstáji fájdalmak hátterét.

Az időskori migrén gyakran atipikus tünetekkel jelentkezik, nehezebben diagnosztizálható, és kezelése is kihívást jelent társbetegségek miatt.

Friss amerikai kohorszvizsgálatok szerint az ischaemiás stroke súlyossága szoros összefüggésben áll a későbbi kognitív hanyatlás mértékével.

Egy friss kohorszvizsgálat szerint akut stroke-os, hipertóniás betegek 90 napos kimenetelét a szisztolés vérnyomás korai ingadozása is befolyásolja.

Egy 254 fős vizsgálat szerint krónikus derékfájásban a duloxetin tartósan hatékonyabb fájdalomcsillapítást és jobb tolerálhatóságot mutatott, mint az amitriptilin.

Az Alzheimer-kór nanomedicina területe ígéretes, hiszen célzott és multifunkcionális nanorendszerek új lehetőségeket nyithatnak a diagnózisban és kezelésben.

Az ARV-102 első humán vizsgálatában két hét alatt elérte és 28 napig fenntartotta a LRRK2-csökkentést Parkinson-kórban, súlyos mellékhatás nélkül.

A stroke előtti egy héten lezajlott fertőzések fiatal felnőttekben emelték a kriptogén ischaemiás stroke esélyét, és ehhez a von Willebrand-faktor, illetve a VIII-as faktor kifejezettebb emelkedése társult.

A gyermekkorban előforduló stroke ritka, de súlyos következményekkel jár; kimenetele a korai felismeréstől, precíz diagnosztikától és komplex terápiától függ.

A lecanemab Alzheimer-ellenes hatását egy belga kutatócsoport az antitest Fc-részéhez kötötte, amely mikrogliák aktiválásával elősegíti az amyloidplakkok eltávolítását.

A 2026-os összefoglaló kiemeli, hogy a magas vérnyomás önálló kockázati tényezőként gyorsítja az Alzheimer-kór kialakulását és lefolyását.

A Leigh-szindróma gyermekkorban jelentkező, progresszív mitokondriális betegség, melyre jelenleg nincs oki terápia. Új kutatási eredmények szerint a szildenafil ígéretes gyógyszerjelölt lehet.

Az EBNA-1 peptid elleni IgG-antitestek tartósan magas szintje pontosan elkülönítheti a szklerózis multiplexet a MOGAD-tól és NMOSD-től.

A korai életkorban jelentkező stressz tartós hatást gyakorolhat a bél–agy tengelyre, növelve a későbbi gasztrointesztinális zavarok kockázatát.

Egy retrospektív, több mint 11.000 ALS-betegen végzett vizsgálatban egyes gyógyszercsoportok szedése hosszabb túléléssel mutatott összefüggést.

Az alvás az emberi élet egyik alapvető biológiai szükséglete, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer fejlődéséhez, az immunrendszer működéséhez és a mentális egyensúly fenntartásához.

Egy új kutatás a brivaracetám, a cenobamát, a lakozamid és a perampanel hatásosságát és biztonságosságát hasonlította össze kiegészítő terápiákként gyógyszerrezisztens fokális epilepsziában szenvedő felnőtteknél.

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.

Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint az amitriptilin és a botulinumtoxin-A javíthatja a krónikus tenziós fejfájás profilaxisát, bár bizonyítékaik korlátozottak.

Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.

A daganatok és az idegrendszer funkcionális kapcsolatban állnak; a cancer neuroscience e komplex neuro-tumor-immun hálózat mechanizmusait vizsgálja.

Akut állapotromlású generalizált myastheniában az efgartigimod kiegészítő kezelésként gyors és jelentős javulást eredményezhet súlyos mellékhatás nélkül.

Az Európai Stroke Szervezet Annual Stroke Evidence Update-ja friss, a klinikumot formáló bizonyítékokat integrál egységesen a stroke ellátás legújabb trendjeiről.

Egy 24 hetes, olaszországi, multicentrikus vizsgálatban az intravénás eptinezumab jelentősen mérsékelte a migrénterhet nehezen kezelhető betegeknél is.

A Case Western Reserve University kutatói összefüggést találtak a bélbaktériumok glikogéntermelése és az ALS, illetve FTD kialakulása között.

A COVID-19 által kiváltott neurológiai elváltozások változatosabbak és gyakrabban jelentkeznek, mint más vírusok esetén, ezért kiemelt figyelmet igényelnek.

A perifériás idegsérülések kezelésében a mikrosebészet és autológ idegátültetés továbbra is kulcsfontosságú, de a funkcionális helyreállás korlátozott.

Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.

A Northwestern Medicine kutatói kimutatták, hogy a RAD23A csökkentése ALS‑egérmodellben javítja a viselkedést, hosszabbítja a túlélést és csökkenti a fehérjeaggregációt.

Az EBV és a HLA-DR15 haplotípus szinergikus szerepe a sclerosis multiplex kialakulásában új molekuláris mechanizmussal bővült immunpeptidomikai kutatások révén.

Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.