Címke: neurológia

A krónikus derékfájás hosszú ideje az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz világszerte, mégis meglepően keveset tudni arról, hogy az érintettek állapota miként változik éveken át.

Egy vizsgálat szerint az AG10 TTR-stabilizátor hatékonyabb, mert kötődési módja a védő T119M-TTR variáns hatásmechanizmusát tükrözi. (X)

A krónikus, 3 hónapon túli fájdalom és a demencia kapcsolata változó; 2 év felett a kapcsolat részben független a depressziótól is.

A fejfájás világszerte az egyik leggyakoribb neurológiai panasz, ugyanakkor a fogászati rendelőkben még ma is gyakran félreértelmezik az arc- és állkapocstáji fájdalmak hátterét.

Az időskori migrén gyakran atipikus tünetekkel jelentkezik, nehezebben diagnosztizálható, és kezelése is kihívást jelent társbetegségek miatt.

Friss amerikai kohorszvizsgálatok szerint az ischaemiás stroke súlyossága szoros összefüggésben áll a későbbi kognitív hanyatlás mértékével.

Egy friss kohorszvizsgálat szerint akut stroke-os, hipertóniás betegek 90 napos kimenetelét a szisztolés vérnyomás korai ingadozása is befolyásolja.

Egy 254 fős vizsgálat szerint krónikus derékfájásban a duloxetin tartósan hatékonyabb fájdalomcsillapítást és jobb tolerálhatóságot mutatott, mint az amitriptilin.

Az Alzheimer-kór nanomedicina területe ígéretes, hiszen célzott és multifunkcionális nanorendszerek új lehetőségeket nyithatnak a diagnózisban és kezelésben.

Az ARV-102 első humán vizsgálatában két hét alatt elérte és 28 napig fenntartotta a LRRK2-csökkentést Parkinson-kórban, súlyos mellékhatás nélkül.

A stroke előtti egy héten lezajlott fertőzések fiatal felnőttekben emelték a kriptogén ischaemiás stroke esélyét, és ehhez a von Willebrand-faktor, illetve a VIII-as faktor kifejezettebb emelkedése társult.

A gyermekkorban előforduló stroke ritka, de súlyos következményekkel jár; kimenetele a korai felismeréstől, precíz diagnosztikától és komplex terápiától függ.

A lecanemab Alzheimer-ellenes hatását egy belga kutatócsoport az antitest Fc-részéhez kötötte, amely mikrogliák aktiválásával elősegíti az amyloidplakkok eltávolítását.

A 2026-os összefoglaló kiemeli, hogy a magas vérnyomás önálló kockázati tényezőként gyorsítja az Alzheimer-kór kialakulását és lefolyását.

A Leigh-szindróma gyermekkorban jelentkező, progresszív mitokondriális betegség, melyre jelenleg nincs oki terápia. Új kutatási eredmények szerint a szildenafil ígéretes gyógyszerjelölt lehet.

Az EBNA-1 peptid elleni IgG-antitestek tartósan magas szintje pontosan elkülönítheti a szklerózis multiplexet a MOGAD-tól és NMOSD-től.

A korai életkorban jelentkező stressz tartós hatást gyakorolhat a bél–agy tengelyre, növelve a későbbi gasztrointesztinális zavarok kockázatát.

Egy retrospektív, több mint 11.000 ALS-betegen végzett vizsgálatban egyes gyógyszercsoportok szedése hosszabb túléléssel mutatott összefüggést.

Az alvás az emberi élet egyik alapvető biológiai szükséglete, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer fejlődéséhez, az immunrendszer működéséhez és a mentális egyensúly fenntartásához.

Egy új kutatás a brivaracetám, a cenobamát, a lakozamid és a perampanel hatásosságát és biztonságosságát hasonlította össze kiegészítő terápiákként gyógyszerrezisztens fokális epilepsziában szenvedő felnőtteknél.

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.

Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint az amitriptilin és a botulinumtoxin-A javíthatja a krónikus tenziós fejfájás profilaxisát, bár bizonyítékaik korlátozottak.

Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.

A daganatok és az idegrendszer funkcionális kapcsolatban állnak; a cancer neuroscience e komplex neuro-tumor-immun hálózat mechanizmusait vizsgálja.

Akut állapotromlású generalizált myastheniában az efgartigimod kiegészítő kezelésként gyors és jelentős javulást eredményezhet súlyos mellékhatás nélkül.

Az Európai Stroke Szervezet Annual Stroke Evidence Update-ja friss, a klinikumot formáló bizonyítékokat integrál egységesen a stroke ellátás legújabb trendjeiről.

Egy 24 hetes, olaszországi, multicentrikus vizsgálatban az intravénás eptinezumab jelentősen mérsékelte a migrénterhet nehezen kezelhető betegeknél is.

A Case Western Reserve University kutatói összefüggést találtak a bélbaktériumok glikogéntermelése és az ALS, illetve FTD kialakulása között.

A COVID-19 által kiváltott neurológiai elváltozások változatosabbak és gyakrabban jelentkeznek, mint más vírusok esetén, ezért kiemelt figyelmet igényelnek.

A perifériás idegsérülések kezelésében a mikrosebészet és autológ idegátültetés továbbra is kulcsfontosságú, de a funkcionális helyreállás korlátozott.

Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.

A Northwestern Medicine kutatói kimutatták, hogy a RAD23A csökkentése ALS‑egérmodellben javítja a viselkedést, hosszabbítja a túlélést és csökkenti a fehérjeaggregációt.

Az EBV és a HLA-DR15 haplotípus szinergikus szerepe a sclerosis multiplex kialakulásában új molekuláris mechanizmussal bővült immunpeptidomikai kutatások révén.

Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.

Egy új, átfogó elemzés felmenti az oseltamivirt a súlyos neuropszichiátriai mellékhatások vádja alól, sőt: a kezelt gyermekeknél alacsonyabb volt a kockázat.

Ez a tanulmány kritikusan vizsgálja az ultraibolya (UV) besugárzás neurodegeneratív betegségek terápiás módszerként való alkalmazásának legújabb eredményeit és fejlődő trendjeit.

Egy új kutatás szerint a gyulladásos fehérjék segíthetik a demencia kockázatának előrejelzését, és heterogén szerepet játszanak a demencia patofiziológiájában.

BB-031: vWF-gátló RNS aptamerrel, a thrombocyta-adhézió célzásán keresztül vizsgálnak új reperfúziós lehetőséget akut iszkémiás stroke-ban.

A demenciával élők esetében a központi idegrendszerre ható gyógyszerek indokolatlan alkalmazása továbbra is jelentős kockázatot jelent az ellátásban.

A szklerózis multiplex legújabb diagnosztikai és kezelési fejleményeit, köztük a friss McDonald-kritériumokat, BTK-gátlókat és AMIGO-3-at mutatja be az áttekintés.

A Bial új, szájban oldódó apomorfin készítményét vezette be az Egyesült Királyságban, célzottan Parkinson-kóros betegek „OFF” epizódjainak kezelésére.

Egereken és drosophilákon végzett vizsgálatok szerint az arginin szájon át adva koncentrációfüggően csökkentheti az amyloid aggregációt és a neuroinflammációt.

A Parkinson-kór a legfrissebb tudományos áttekintés szerint egy komplex, rendszerszintű folyamat, amely a bélflórától a vörösvértesteken át a vesékig terjedően több szervrendszert érint. A patomechanizmus, a rizikófaktorok és a terápiás célpontok újszerű, interdiszciplináris megközelítése új utakat nyithat meg a megelőzés és a kezelés terén.

Egy foszforilált tauhoz affinitást mutató humán neuronsejt-kultúra modell segítségével kutatók a sejteket HSV1 vírussal fertőzték meg azzal a céllal, hogy megvizsgálják a tau, a vírus és a neuronok közötti kölcsönhatást.

Az Alzheimer-kór terápiájában új korszak kezdődik, mivel a tüneti kezelések mellett megjelentek a betegség lefolyását befolyásoló biológiai szerek is.

A fejfájásos megbetegedések a hatodik helyen állnak az egészségveszteség okai között egy új kutatás szerint, amely a The Lancet Neurology című folyóiratban jelent meg.

A lekanemab 36 hónapos adatai alapján a kezelés tartósan mérsékelheti az amiloid szintet és lassíthatja a kognitív hanyatlást Alzheimer-kórban.

A diabétesz okozta idegkárosodás gyenge regenerációjára új magyarázatot és terápiás lehetőséget találtak kölni kutatók.

Miért gondolják a szakértők, hogy az újgenerációs, többcélpontú antitest-terápiák pár éven belül gyökeresen átalakíthatják az Alzheimer-kór kezelését?