Hírek, cikkek

A cikk a reflux, a peptikus fekély és a H. pylori fertőzés korszerű terápiás újdonságait és a precíziós medicina szerepét foglalja össze 2020–2025 között.

A szarkopénia az izomtömeg és izomerő általános és fokozatos csökkenése, amelyet életkor, krónikus betegségek és életmódbeli tényezők is befolyásolnak. (X)

A cikk áttekinti a colitis ulcerosa és Crohn-betegség immunológiai, genetikai és mikrobiális hátterét, illetve jelenlegi célzott terápiás lehetőségeit.

A cikk áttekinti a bél–agy tengely változásait krónikus hasi fájdalomban, valamint a lehetséges pszichológiai és biológiai kezelési módszereket.

A cikk a májfibrózis sejtszintű folyamatait és nanorészecskés célzott terápiák májra, illetve stellátsejtekre gyakorolt hatását vizsgálja.

A cikk áttekinti a gyulladásos bélbetegségekben alkalmazott szájon át adható JAK-gátlók és S1P-receptor modulátorok hatását és klinikai jelentőségét.

A cikk az antibiotikumok bélmikrobiomra gyakorolt hatásait és a mikrobiom helyreállítását célzó innovatív terápiás lehetőségeket vizsgálja.

A gyulladásos bélbetegségek új, nem citokincélpontú terápiáinak hatásmechanizmusát, klinikai eredményeit és alkalmazását vizsgálja a közlemény.

Ez a tanulmány a gyermekkori Crohn-betegség és colitis ulcerosa kialakulásával kapcsolatos korai és környezeti tényezők bizonyítékait vizsgálja.

Nemzetközi kutatók áttekintették a GLP-1-receptor-agonisták és duális inkretinagonisták hatásait IBD-ben elhízott vagy diabéteszes betegeknél.

Egy új kutatás a B. clausii szerepét vizsgálta antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzésében gyermekeknél és felnőtteknél.

Ebben a tanulmányban a Bacillus clausii ANA39 spórák hatását vizsgálták hasmenésben szenvedő gyermekek klinikai és gyulladásos jellemzőire.

A klinikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a B. clausii hatékonynak bizonyul felnőttek és gyermekek hasmenésének megelőzésében és kezelésében.

A tanulmány tárgyalja az antibiotikumok bélmikrobiomra gyakorolt hatásait, a rezisztóm terjedését és mikrobiom-alapú rezisztenciacsökkentő lehetőségeket.

Az esszenciális foszfolipidek (EPL) számos májbetegség esetén májvédő hatást fejtenek ki.

Esszenciális foszfolipidek gyulladásos citokinekre és lipidanyagcsere-enzimekre gyakorolt hatását vizsgálták különböző humán májsejt-vonalakon.

A MANPOWER vizsgálat retrospektív analízise elemezte a májenzim szintek változásait NAFLD különböző súlyosságú eseteiben, foszfatidilkolin kezelés mellett.

Egy IV. fázisú, placebo-kontrollos tanulmány vizsgálta az esszenciális foszfolipidek hatását steatotikus májbetegségre és anyagcsere-értékekre.

A MAFLD komplex betegség, melyet inzulinrezisztencia, lipidanyagcsere-zavar, oxidatív stressz és gyulladás kölcsönhatása jellemez.

A MASLD során módosul a máj aminosav-anyagcseréje, ami hozzájárulhat inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri, illetve vesebetegségek kialakulásához.

A pajzsmirigyhormonok májműködésre gyakorolt hatása kiemelt szerepet játszhat a MASLD súlyosbodásában, így értékelésük kulcsfontosságú.

A felnőtt cöliákia diagnózisában a kiugróan magas IgA-tTG eredmény biopszia nélkül is elegendő lehet, de a szakszerű gondozás továbbra is elengedhetetlen.

Egy nagy brit kohorszvizsgálat szerint a diabétesz kezelésének módja befolyásolhatja bizonyos gastrointestinalis betegségek kialakulásának kockázatát.

A tofacitinib és upadacitinib JAK-gátlók alkalmazása ASUC kezelésében terjed, de az összehasonlító biztonsági és hatékonysági adatok még hiányoznak.

A MASLD a legelterjedtebb krónikus májbetegség, melynek prognózisát főként a fibrosis mértéke határozza meg, hangsúlyozva a nem invazív diagnosztika jelentőségét.

Egy nagy farmakovigilancia-elemzés igazolta a PPI-k, SSRI-k és NSAID-ok mikroszkópos colitis kockázatát, és új biztonsági jeleket tárt fel immunterápiáknál.

A VISTA fázis 2 tanulmányban az elecoglipron szignifikáns, adagfüggő testsúlycsökkenést és kedvező cardiometabolikus hatásokat mutatott elhízott felnőtteknél.

Egy brazil vizsgálat szerint az obezitás jellemzően nem befolyásolta a gyulladásos bélbetegségek kimenetelét, Crohn-ban azonban hosszabb aktivitást jelezhet.

Kutatói olyan közös támadáspontot azonosítottak E. coli és Shigella baktériumoknál, ami egyetlen kombinált vakcina kifejlesztéséhez vezethet ezen kórokozók ellen.

Az IBD klinikai kutatásaiban nő a betegjelentett kimenetek jelentősége, ám a kérdőívek validitása és fejlesztési folyamata gyakran hiányos.

A gyomorrák immunterápiája gyakran korlátozott hatékonyságú; új stratégiák és biomarker-alapú betegkiválasztás fejlesztése zajlik.

Egy nagy kohorszvizsgálat szerint antioxidánsokban gazdag étrend javíthatja az IBD-s idősebb felnőttek kimenetelét, csökkentve a halálozás és szövődmények esélyét.

Ez az első közös konszenzus szabványosított terminológiát, értékelési stratégiákat és kezelési ajánlásokat biztosít IBS-szerű tünetekkel járó IBD esetén.

A MATCH01 vizsgálatban a makrofágokkal kezelt betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás kockázata a standard orvosi ellátáshoz képest.

Dán kutatás szerint semaglutid heti adagolása 68 hét alatt jelentős BMI, zsírtömeg és kardiometabolikus javulást eredményezett súlyosan elhízott fiataloknál.

A ZED1227 transzglutamináz-gátló a cöliákiás immunometabolikus válaszokat szerte a szervezetben enyhíti, nemcsak a bélnyálkahártyában.

A VIVID-2 vizsgálat 104 hetes eredményei szerint a mirikizumab tartós klinikai és endoszkópos javulást mutat Crohn-betegségben, stabil biztonságossággal.

A Crohn-betegség vakbélgyulladásra emlékeztető megjelenése diagnosztikai kihívást jelent, mely súlyos szövődményekhez vezethet késői felismerés esetén.

Egy dániai országos kohorszvizsgálat szerint a krónikus pancreatitis kimenetele időben változik, és hosszú távon a tüdőrák válik meghatározó halálokká.

A tirzepatid hatékonyabb súlycsökkenést eredményez túlsúlyos felnőtteknél, de gyakoribb emésztőrendszeri mellékhatásokat okoz, mint más szerek.

A Crohn-betegség kezelésében hangsúlyossá vált a biomarker-alapú, célzott terápia, a progresszív bélkárosodás megelőzésére fókuszálva.

A cöliákia krónikus, immunmediált enteropathia, amely genetikai hajlam talaján, gluténexpozíció hatására alakul ki.

Egérkísérletekben a krónikus bélgyulladás után hónapokig fennmaradtak olyan epigenetikai változások, amelyek elősegítették a korai colorectalis neoplasiát.

A mirtazapin alkalmazása IBS-D és pszichés társbetegségek esetén ígéretes, mérsékelheti a tüneteket és javíthatja az életminőséget a jelenlegi adatok alapján.

A metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség napjainkban vezető krónikus májbetegség, új terápiás lehetőségekkel az előrehaladott esetekre.

A QUASAR LTE vizsgálat szerint guselkumab alkalmazása három évig kedvező klinikai, endoszkópos, hisztológiai hatásokat eredményez colitis ulcerosában.

A bél magnéziumszintjének életkorral való csökkenése kulcsszerepet játszhat a barrierfunkció romlásában és a gyulladásos sérülékenységben.

A legújabb metaanalízis alapján a GLP-1-receptor-agonisták, különösen a tirzepatid és a szemaglutid, hatékonyak az elhízás gyógyszeres kezelésében.

Egy új kutatás szerint két bélbaktérium közvetlen szerotonintermelése befolyásolhatja a bélmotilitást és az IBS mikrobiomális mechanizmusait.

Egy svéd kutatás szerint bizonyos orális antibiotikumok használata akár 4–8 évvel később is tartósan csökkentheti a bélmikrobiom diverzitását.