Hírek, cikkek

A ZED1227 transzglutamináz-gátló a cöliákiás immunometabolikus válaszokat szerte a szervezetben enyhíti, nemcsak a bélnyálkahártyában.

A VIVID-2 vizsgálat 104 hetes eredményei szerint a mirikizumab tartós klinikai és endoszkópos javulást mutat Crohn-betegségben, stabil biztonságossággal.

A Crohn-betegség vakbélgyulladásra emlékeztető megjelenése diagnosztikai kihívást jelent, mely súlyos szövődményekhez vezethet késői felismerés esetén.

Egy dániai országos kohorszvizsgálat szerint a krónikus pancreatitis kimenetele időben változik, és hosszú távon a tüdőrák válik meghatározó halálokká.

A tirzepatid hatékonyabb súlycsökkenést eredményez túlsúlyos felnőtteknél, de gyakoribb emésztőrendszeri mellékhatásokat okoz, mint más szerek.

A Crohn-betegség kezelésében hangsúlyossá vált a biomarker-alapú, célzott terápia, a progresszív bélkárosodás megelőzésére fókuszálva.

A cöliákia krónikus, immunmediált enteropathia, amely genetikai hajlam talaján, gluténexpozíció hatására alakul ki.

Egérkísérletekben a krónikus bélgyulladás után hónapokig fennmaradtak olyan epigenetikai változások, amelyek elősegítették a korai colorectalis neoplasiát.

A mirtazapin alkalmazása IBS-D és pszichés társbetegségek esetén ígéretes, mérsékelheti a tüneteket és javíthatja az életminőséget a jelenlegi adatok alapján.

A metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség napjainkban vezető krónikus májbetegség, új terápiás lehetőségekkel az előrehaladott esetekre.

A QUASAR LTE vizsgálat szerint guselkumab alkalmazása három évig kedvező klinikai, endoszkópos, hisztológiai hatásokat eredményez colitis ulcerosában.

A bél magnéziumszintjének életkorral való csökkenése kulcsszerepet játszhat a barrierfunkció romlásában és a gyulladásos sérülékenységben.

A legújabb metaanalízis alapján a GLP-1-receptor-agonisták, különösen a tirzepatid és a szemaglutid, hatékonyak az elhízás gyógyszeres kezelésében.

Egy új kutatás szerint két bélbaktérium közvetlen szerotonintermelése befolyásolhatja a bélmotilitást és az IBS mikrobiomális mechanizmusait.

Egy svéd kutatás szerint bizonyos orális antibiotikumok használata akár 4–8 évvel később is tartósan csökkentheti a bélmikrobiom diverzitását.

A szemaglutid vagy tirzepatid leállítása után a testsúlyváltozás mérsékelt marad, de az egyéni eredmények jelentős variabilitást mutatnak.

Az IBD immunpatogenezisét meghatározó metabolitok, mint az SCFA-k, triptofán-származékok és másodlagos epesavak, kulcsszerepet töltenek be a Treg/Th17 szabályozásban.

Ez a tanulmány a székrekedés és a vakbélgyulladás közötti összefüggést vizsgálta gyermekeknél, egy országos születési kohorsz, a Japán Környezetvédelmi és Gyermekvizsgálat (JECS) adatainak felhasználásával.

A korai életkorban jelentkező stressz tartós hatást gyakorolhat a bél–agy tengelyre, növelve a későbbi gasztrointesztinális zavarok kockázatát.

Egy globális elemzés alapján a 25–64 évesek több mint negyede lehet alkalmas GLP-1 receptoragonista alapú testsúlykezelésre, főként alacsony jövedelmű régiókban.

A krónikus hasmenés főként nem fertőzéses eredetű, felnőtteknél gyakori; a JAMA áttekintése diagnosztikai és terápiás irányelveket fogalmaz meg.

A Kelet-Finnországi Egyetem kutatása szerint a nők 2-3-szor nagyobb valószínűséggel szenvednek székrekedéstől terhesség alatt és közvetlenül a szülés után, mint életük bármely más szakaszában.

A valós életből nyert bizonyítékok kulcsfontosságúvá váltak a MASLD kutatásában, mivel hozzájárulnak a betegség epidemiológiájának és kimenetelének megértéséhez.

Az éjszakai műszak hosszú távú hatásai jelentős gasztrointesztinális terhet okozhatnak, főleg irritábilis bél és funkcionális diszpepszia formájában.

Az IBD kimenetelét nagymértékben befolyásolja a diagnózis és a kezelés időzítése; a korai felismerés és terápia jelentősége eltér a két fő formában.

Egy országos, többcentrumos retrospektív vizsgálatban a risankizumab gyors és tartós, szteroidmentes remissziót eredményezett Crohn-betegeknél.

A hasnyálmirigy zsírosodásának egységes definíciója hiányzott; egy új, nemzetközi konszenzus először standardizálja a terminológiát és diagnosztikát.

Az epesavak ma már nemcsak az emésztéshez, hanem a gazdaszervezet anyagcseréje, immunitása és bélmikrobiomja közötti jelátvitelhez is alapvetőek.

Egy preklinikai tanulmány szerint egy innovatív gyógyszer molekula képes a MASH-hoz társuló májfibrózis visszafordítására és anyagcsere-mutatók javítására.

Egy izraeli, országos egészségügyi adatbázis elemzése szerint a PPI használat és felső GI daganatok közötti kapcsolatot főként protopathiás torzítás magyarázza.

Egy klinikai vizsgálatban a legnagyobb adag is biztonságosnak bizonyult, miközben jelentős triglicerid- és koleszterin-csökkenést eredményezett.

Az akut pancreatitis előfordulása világszerte növekszik; korszerű diagnosztikai és patofiziológiai ismeretek kulcsfontosságúak a kezeléshez.

Ez az áttekintés összefoglalja az IBD patogenezisét, beleértve a bélnyálkahártya immunszabályozási zavarát, a bélbarrier károsodását, a bélmikrobiom diszbiózisát, a reaktív oxigénfajták (ROS) homeosztázisának egyensúlyhiányát, valamint a genetikai és környezeti tényezők közötti komplex kölcsönhatást.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) komplex, multifaktoriális eredetű funkcionális bélbetegség, amely világszerte 3–5%-ot érint, és jelentős életminőség-csökkenést okoz.

A növekvő antibiotikum-rezisztencia komoly kihívást jelent, ami hangsúlyozza az antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok, a rezisztencia-surveillance és a jobb antibiotikum-felhasználás szükségességét a H. pylori fertőzések kezelésében.

Ez a tanulmány a TMAO-t, a betegséget okozó mechanizmusokat, valamint a keringő TMAO csökkentésére irányuló folyamatban lévő és jövőbeli terápiákat tekinti át.

Ez az áttekintés felvázolja a jelenlegi IBD diagnosztikai és terápiás paradigmákat, kiemelve a gyulladásos tünetek kezelésére irányuló folyamatos hangsúlyt és a kuratív beavatkozások hiányát.

A két betegség közös patofiziológiájának feltárása kulcsfontosságú lehetőséget kínál terápiás stratégiák kidolgozásának elősegítésére.

Az orforglipron, az első nem-peptid orális GLP-1 agonista új elhízásterápiás opció, de alkalmazását a dózisfüggő GI mellékhatások korlátozhatják.

Az irritábilis bél szindróma immunológiai hátterét a bélmikrobiom, a bélnyálkahártya és a bél–agy tengely összefüggései alakítják.

GLP–1-receptor-agonisták IBD-ben: szignifikáns fogyás, bizonytalan metabolikus előnyök – mit jelentenek az adatok a mindennapi gyakorlatban?

A legújabb globális adatok szerint az időskorúaknál nő az appendicitis előfordulása, miközben a halálozás aránya csökken, főként ellátási tényezők miatt.

Az Európai Bizottság engedélyezte a Gobivaz (golimumab) forgalmazását, mely az első Simponi-bioszimiláris, reumatológiai és gasztroenterológiai betegségekre egyaránt.

Jelentős egészségügyi fejlesztések valósultak meg a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), mutatták be a felsőoktatási intézmény innovációs napja alkalmából rendezett sajtóbejáráson.

Új hatóanyagok hozhatnak áttörést a gyulladásos emésztőszervi és májbetegségek kezelésében.

Tudta, hogy egyetlen speciális táplálékkal is segíthet idős betegeinek újra megtapasztalni az erő, a mozgás és az önállóság örömét? (X)

Az ALASCCA-vizsgálat eredménye szerint ez egyszerű és könnyen hozzáférhető gyógyszer csökkentheti a kiújulás kockázatát adott genetikai mutációnál.

A pozitív vélemény jelentős előrelépés a colitis ulcerosa kezelésében, mivel a guszelkumab potenciálisan az első IL-23 inhibitor lehet, amely teljes mértékben szubkután indukciós és fenntartó kezelést tesz lehetővé.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vérlemezkék is alapvető szerepet játszanak a gyulladásos bélbetegség tüneteinek kialakulásában.

A szakorvosok az egyetem valamennyi klinikájáról referálhatnak ott kezelt járó-, vagy fekvőbeteget, ha a terápiás döntés előtt szükségesnek érzik a konzultációt.