Hírek, cikkek

Egy friss áttekintés az oxidatív stressz szerepét és antioxidáns terápiák preklinikai eredményeit elemzi az elhízás kapcsán sejtes és állati modelleken.

A steatoticus májbetegség diagnózisa és kezelése a fibrosis mértéke és a 2-es típusú diabétesz alapján rendszerezhető nem cirrhotikus esetekben.

A JHEP Reports friss összefoglalója a különböző májbetegségek csontokra gyakorolt hatásait, lehetséges mechanizmusait és az egyéni kezelés módszereit tárgyalja.

A cikk a májfibrózis sejtszintű folyamatait és nanorészecskés célzott terápiák májra, illetve stellátsejtekre gyakorolt hatását vizsgálja.

Egy retrospektív elemzés azt vizsgálta, milyen társbetegségek és gyógyszerek kapcsolhatók ismételt sürgősségi ellátáshoz GI vérzés miatt antikoagulált időseknél.

A RAPID-I fázis IIb vizsgálat az akut pancreatitisben alkalmazott infliximab hatékonyságát, biztonságosságát és gyulladásra gyakorolt hatását elemzi.

Retrospektív kohorszvizsgálat értékelte a mirikizumab 52 hetes hatásosságát és biztonságosságát súlyoscolitis ulcerosás betegeknél.

A kutatás amerikai IBS-C gyógyszerekkel kapcsolatos betegvéleményeket elemzett online fórumokon, a terápia hatékonyságára és kihívásaira fókuszálva.

A tanulmány az antibiotikumok bélmikrobiomra gyakorolt ökológiai, metabolikus és rezisztenciagénekre gyakorolt hatását, valamint helyreállítási stratégiákat vizsgálja.

Egy svéd regiszteres tanulmány vizsgálta, hogy különböző immunszuppresszív terápiák miként befolyásolják a súlyos fertőzések kockázatát IBD-ben.

A gyógyszerrel összefüggő májkárosodás kimenetelét befolyásoló tényezők vizsgálata hozzájárulhat a rizikócsoportok azonosításához és a prevencióhoz.

A cikk a reflux, a peptikus fekély és a H. pylori fertőzés korszerű terápiás újdonságait és a precíziós medicina szerepét foglalja össze 2020–2025 között.

A szarkopénia az izomtömeg és izomerő általános és fokozatos csökkenése, amelyet életkor, krónikus betegségek és életmódbeli tényezők is befolyásolnak. (X)

A cikk áttekinti a colitis ulcerosa és Crohn-betegség immunológiai, genetikai és mikrobiális hátterét, illetve jelenlegi célzott terápiás lehetőségeit.

A cikk áttekinti a bél–agy tengely változásait krónikus hasi fájdalomban, valamint a lehetséges pszichológiai és biológiai kezelési módszereket.

A cikk áttekinti a gyulladásos bélbetegségekben alkalmazott szájon át adható JAK-gátlók és S1P-receptor modulátorok hatását és klinikai jelentőségét.

A cikk az antibiotikumok bélmikrobiomra gyakorolt hatásait és a mikrobiom helyreállítását célzó innovatív terápiás lehetőségeket vizsgálja.

A gyulladásos bélbetegségek új, nem citokincélpontú terápiáinak hatásmechanizmusát, klinikai eredményeit és alkalmazását vizsgálja a közlemény.

Ez a tanulmány a gyermekkori Crohn-betegség és colitis ulcerosa kialakulásával kapcsolatos korai és környezeti tényezők bizonyítékait vizsgálja.

Nemzetközi kutatók áttekintették a GLP-1-receptor-agonisták és duális inkretinagonisták hatásait IBD-ben elhízott vagy diabéteszes betegeknél.

Egy új kutatás a B. clausii szerepét vizsgálta antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzésében gyermekeknél és felnőtteknél.

Ebben a tanulmányban a Bacillus clausii ANA39 spórák hatását vizsgálták hasmenésben szenvedő gyermekek klinikai és gyulladásos jellemzőire.

A klinikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a B. clausii hatékonynak bizonyul felnőttek és gyermekek hasmenésének megelőzésében és kezelésében.

A tanulmány tárgyalja az antibiotikumok bélmikrobiomra gyakorolt hatásait, a rezisztóm terjedését és mikrobiom-alapú rezisztenciacsökkentő lehetőségeket.

Az esszenciális foszfolipidek (EPL) számos májbetegség esetén májvédő hatást fejtenek ki.

Esszenciális foszfolipidek gyulladásos citokinekre és lipidanyagcsere-enzimekre gyakorolt hatását vizsgálták különböző humán májsejt-vonalakon.

A MANPOWER vizsgálat retrospektív analízise elemezte a májenzim szintek változásait NAFLD különböző súlyosságú eseteiben, foszfatidilkolin kezelés mellett.

Egy IV. fázisú, placebo-kontrollos tanulmány vizsgálta az esszenciális foszfolipidek hatását steatotikus májbetegségre és anyagcsere-értékekre.

A MAFLD komplex betegség, melyet inzulinrezisztencia, lipidanyagcsere-zavar, oxidatív stressz és gyulladás kölcsönhatása jellemez.

A MASLD során módosul a máj aminosav-anyagcseréje, ami hozzájárulhat inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri, illetve vesebetegségek kialakulásához.

A pajzsmirigyhormonok májműködésre gyakorolt hatása kiemelt szerepet játszhat a MASLD súlyosbodásában, így értékelésük kulcsfontosságú.

A felnőtt cöliákia diagnózisában a kiugróan magas IgA-tTG eredmény biopszia nélkül is elegendő lehet, de a szakszerű gondozás továbbra is elengedhetetlen.

Egy nagy brit kohorszvizsgálat szerint a diabétesz kezelésének módja befolyásolhatja bizonyos gastrointestinalis betegségek kialakulásának kockázatát.

A tofacitinib és upadacitinib JAK-gátlók alkalmazása ASUC kezelésében terjed, de az összehasonlító biztonsági és hatékonysági adatok még hiányoznak.

A MASLD a legelterjedtebb krónikus májbetegség, melynek prognózisát főként a fibrosis mértéke határozza meg, hangsúlyozva a nem invazív diagnosztika jelentőségét.

Egy nagy farmakovigilancia-elemzés igazolta a PPI-k, SSRI-k és NSAID-ok mikroszkópos colitis kockázatát, és új biztonsági jeleket tárt fel immunterápiáknál.

A VISTA fázis 2 tanulmányban az elecoglipron szignifikáns, adagfüggő testsúlycsökkenést és kedvező cardiometabolikus hatásokat mutatott elhízott felnőtteknél.

Egy brazil vizsgálat szerint az obezitás jellemzően nem befolyásolta a gyulladásos bélbetegségek kimenetelét, Crohn-ban azonban hosszabb aktivitást jelezhet.

Kutatói olyan közös támadáspontot azonosítottak E. coli és Shigella baktériumoknál, ami egyetlen kombinált vakcina kifejlesztéséhez vezethet ezen kórokozók ellen.

Az IBD klinikai kutatásaiban nő a betegjelentett kimenetek jelentősége, ám a kérdőívek validitása és fejlesztési folyamata gyakran hiányos.

A gyomorrák immunterápiája gyakran korlátozott hatékonyságú; új stratégiák és biomarker-alapú betegkiválasztás fejlesztése zajlik.

Egy nagy kohorszvizsgálat szerint antioxidánsokban gazdag étrend javíthatja az IBD-s idősebb felnőttek kimenetelét, csökkentve a halálozás és szövődmények esélyét.

Ez az első közös konszenzus szabványosított terminológiát, értékelési stratégiákat és kezelési ajánlásokat biztosít IBS-szerű tünetekkel járó IBD esetén.

A MATCH01 vizsgálatban a makrofágokkal kezelt betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt a halálozás kockázata a standard orvosi ellátáshoz képest.

Dán kutatás szerint semaglutid heti adagolása 68 hét alatt jelentős BMI, zsírtömeg és kardiometabolikus javulást eredményezett súlyosan elhízott fiataloknál.

A ZED1227 transzglutamináz-gátló a cöliákiás immunometabolikus válaszokat szerte a szervezetben enyhíti, nemcsak a bélnyálkahártyában.

A VIVID-2 vizsgálat 104 hetes eredményei szerint a mirikizumab tartós klinikai és endoszkópos javulást mutat Crohn-betegségben, stabil biztonságossággal.

A Crohn-betegség vakbélgyulladásra emlékeztető megjelenése diagnosztikai kihívást jelent, mely súlyos szövődményekhez vezethet késői felismerés esetén.

Egy dániai országos kohorszvizsgálat szerint a krónikus pancreatitis kimenetele időben változik, és hosszú távon a tüdőrák válik meghatározó halálokká.

A tirzepatid hatékonyabb súlycsökkenést eredményez túlsúlyos felnőtteknél, de gyakoribb emésztőrendszeri mellékhatásokat okoz, mint más szerek.