Az éghajlatváltozás hatása az asztma és az allergiás rhinitis epidemiológiájára és patofiziológiájára
A Global Pediatrics narratív áttekintése azt elemzi, hogyan befolyásolják a klímaváltozáshoz kapcsolódó környezeti expozíciók az asztma és az allergiás rhinitis epidemiológiáját, valamint patofiziológiáját, különös tekintettel a gyermekek légúti egészségére.
Az áttekintés keretei és megfigyelései
A szerzők a PubMed/MEDLINE adatbázisban keresték a 2015 januárja és 2025 szeptembere között megjelent közleményeket, és indokolt esetben korábbi munkákat is bevontak. Eredeti vizsgálatokat, szisztematikus áttekintéseket, metaanalíziseket és releváns konszenzusdokumentumokat dolgoztak fel. Elsőbbséget kaptak a gyermekpopulációkra vonatkozó adatok; felnőtteken végzett és kísérletes vizsgálatokat a mechanizmusok értelmezéséhez használtak. Az eredményeket narratív módon összegezték, metaanalízist és formális torzításkockázat-értékelést nem végeztek.
A feldolgozott szakirodalom hosszabb tünetes időszakokról, fokozódó allergiás szenzitizációról és több régióban az allergiás rhinitis prevalenciájának növekedéséről számol be. A rhinitis Európában és Észak-Amerikában a lakosság 20–30%-át érinti. Terhe nem korlátozódik az orrtünetekre: az alvást, az életminőséget és a kognitív teljesítményt is rontja. A klímával összefüggő expozíciók az asztma kontrollját és az exacerbációk gyakoriságát ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolhatják.
A gyermekek sérülékenységéhez a fejlődő immunrendszer és légutak, a testtömeghez viszonyított nagyobb belélegzett levegőmennyiség, valamint a szabadtéri aktivitás is hozzájárul. A prenatális és korai életkori légszennyezés az immunregulációban szerepet játszó gének DNS-metilációjának eltéréseivel mutatott összefüggést. Ezek az epigenetikai változások tartósan módosíthatják az allergiás betegségekre való fogékonyságot.
Hosszabb pollenszezon, megváltozó allergénhatás
A magasabb hőmérséklet és a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése serkenti a növények fejlődését, előrébb hozza a virágzást, meghosszabbítja a pollenkibocsátást és növeli a pollentermelést. Észak-Amerika egyes területein a parlagfű pollenszezonja az idézett adatok szerint akár 27 nappal is meghosszabbodott. Más longitudinális elemzések a pollenszezonok közel háromhetes megnyúlását dokumentálták. Klinikai következményként a tünetek korábban kezdődhetnek tavasszal, őszig fennmaradhatnak, és erőteljesebb szezonális csúcsokat mutathatnak.
A városi hőszigethatás és az emelkedett helyi szén-dioxid-szint tovább erősítheti ezeket a változásokat. Az allergén növények földrajzi elterjedése is módosul: az Ambrosia artemisiifolia új területeket kolonizálhat, korábban nem exponált népességeket téve ki parlagfűpollennek. A melegebb, párásabb környezet az Alternaria és a Cladosporium penészgombák számára is kedvező, spóráik pedig súlyos asztmás exacerbációk kiváltói lehetnek.
A légszennyezők nem pusztán irritálják a légutakat, hanem az allergének tulajdonságait is megváltoztatják. Az ózon, a nitrogén-dioxid és a szálló por oxidatív, illetve nitratív folyamatokon keresztül módosíthatja a pollenfehérjéket. A nyírfa Bet v 1 allergénjének ilyen változásai növelhetik az IgE-kötési affinitást; a platán allergénjeinek kémiai módosulása fokozhatja immunogenitásukat és légköri fennmaradásukat. A nagy páratartalom és a szennyezés a pollenszemcsék fragmentációját is elősegítheti, így az alsó légutakba jutó, belélegezhető részecskék keletkeznek.
Barrierkárosodás és szélsőséges időjárás
A PM₂,₅, a PM₁₀, a nitrogén-dioxid és az ózon károsíthatja a légúti hám szoros sejtkapcsolatait. Az occludin és a claudinok működésének zavara növeli a permeabilitást, megkönnyítve az allergének mélyebb bejutását. Az oxidatív stressz gyulladásos jelátviteli útvonalakat aktivál, az epithelialis IL-25-, IL-33- és TSLP-felszabadulás pedig a 2-es típusú veleszületett lymphoid sejtek aktiválását és a Th2-válasz kialakulását támogatja.
Az IL-4, IL-5 és IL-13 által közvetített folyamatok fokozzák az IgE-termelést, az eosinophil gyulladást és a hízósejt-aktivációt. A felszabaduló hisztamin, leukotriének és prosztaglandinok erősítik az orrdugulást, az orrfolyást, a tüsszögést és a szemviszketést. A tartós gyulladás összekapcsolja a felső és alsó légúti betegségeket: növelheti az asztma kialakulásának és fellángolásának kockázatát. Az áttekintés a légúti remodelling, az immunológiai szabályozási zavarok és a légúti mikrobiom változásainak lehetséges szerepét is tárgyalja.
Zivatarok idején az intenzív csapadék, az elektromos kisülések és a légköri turbulencia szubmikronos részecskékre tördelheti a pollent, tömeges akut asztmás rosszulléteket előidézve. Az erdőtüzek füstjének részecske- és gázkomponensei súlyosbíthatják az asztmát és növelhetik a gyermekek sürgősségi ellátásának igényét. Az árvizek után kialakuló nedvesség és penészesedés az otthonokban és iskolákban tartós expozícióhoz vezethet.
Kumulatív terhelés és klinikai alkalmazkodás
A beltéri környezet önálló expozíciós forrás. Az illékony szerves vegyületek, a formaldehid, az égéstermékek, a dohányfüst, a poratkák és az állati allergének a kültéri szennyezőkkel együtt egész éves allergénterhelést alakíthatnak ki. Iskolai vizsgálatokban az alacsony szintű beltéri szennyezés is összefüggött száraz köhögéssel, rhinitisszel és asztmás exacerbációkkal.
A biodiverzitás csökkenése és a mikrobiális expozíció beszűkülése megzavarhatja az immuntolerancia érését. A klímaváltozás az élelmiszerellátáson és az étrend minőségén keresztül is befolyásolhatja az immunhomeosztázist: a cink-, D-vitamin- és szelénhiány károsíthatja a barrierfunkciót és az immunregulációt. A hátrányos társadalmi helyzet a nagyobb környezeti terheléshez korlátozottabb ellátási hozzáférést társíthat, tovább növelve a betegségterhet.
A mechanisztikus kutatásokban a precíziós tüdőszeletek, a levegő–folyadék határfelületen fenntartott sejtkultúrák és a tüdőchip-platformok segíthetik az összetett allergén–szennyező expozíciók modellezését. Számítógépes modellekkel összekapcsolva ezek a rendszerek különböző klímaforgatókönyvek hatásainak vizsgálatára és új terápiás célpontok azonosítására használhatók. Az áttekintés ezeket kutatási lehetőségként, nem igazolt klinikai beavatkozásként ismerteti.
A szerzők a változó pollenszezonok, a légszennyezés és a szélsőséges időjárás figyelembevételét javasolják a klinikai állapotértékelésben. A betegoktatás része lehet a helyi pollen- és levegőminőségi előrejelzések követése, az expozíció mérséklése, a megfelelő gyógyszeres kezelés és adherencia fenntartása, valamint az exacerbáció korai jeleinek felismerése. Az egyéni tervnek a gyermekek lakókörnyezetét és ellátási lehetőségeit is tükröznie kell. A közegészségügyi beavatkozások között az emissziócsökkentés, az alacsony allergenitású városi növényzet, az épületek megfelelő szellőzése és a valós idejű környezeti előrejelzés szerepel.
Forrás: Indolfi C, Dinardo G, Klain A, Grella C, Decimo F, Miraglia del Giudice M. The impact of climate change on the epidemiology and pathophysiology of asthma and allergic rhinitis. Global Pediatrics. 2026;17:100369. doi:10.1016/j.gpeds.2026.100369.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.