Az IgE-közvetített ételallergiák prevalenciája gyermekek és felnőttek körében: a multinacionális ASSESS FA-vizsgálat eredményei

Az IgE-mediált ételallergia potenciálisan súlyos, akár anafilaxiához vezető állapot, amely jelentős terhet ró a betegekre, családjaikra és az ellátórendszerre. Epidemiológiai megítélését azonban nehezíti, hogy a korábbi felmérések eltérő definíciókat alkalmaztak: egyesek a beteg által jelzett allergiára, mások az orvosi diagnózisra, az eliminációs diétára vagy különböző vizsgálati eredményekre támaszkodtak. A módszertani különbségek a prevalenciaadatok összehasonlíthatóságát is korlátozzák.

Az International Cross-Sectional Prevalence and Severity Study of Pediatric and Adult IgE-mediated Food Allergies, vagyis az ASSESS FA vizsgálat célja ezért az volt, hogy standardizált kérdőíves módszerrel, több országban és gyermek-, illetve felnőttpopulációban is megbecsülje a jelenleg fennálló, IgE-mediált ételallergia előfordulását.

Közel 91 ezer résztvevő kilenc országból

A keresztmetszeti vizsgálatban az Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból, Japánból és Kínából vontak be résztvevőket. Az adatgyűjtés 2022 októbere és 2023 februárja között zajlott online, általános népességi panelek bevonásával.

A gyermekcsoportba 6 hónapos és 18 év alatti személyek szülei vagy gondviselői kerültek, míg a felnőttcsoportot 18–65 éves résztvevők alkották; Kínában a felső korhatár 59 év volt. Összesen 46 711 gyermek és serdülő, valamint 44 219 felnőtt adatait elemezték. A mintákat országonként nem, életkor, lakóhely, településtípus, valamint – ahol releváns volt – etnikai és származási jellemzők szerint súlyozták, hogy azok minél inkább tükrözzék az adott ország általános népességét.

A kérdőíves szűrés során a résztvevők nem tudták, hogy a kutatás elsődleges fókuszában az ételallergia áll. A vizsgálatból kizárták azokat, akik olyan állapotot jeleztek, amely könnyen összetéveszthető ételallergiával, így például ételfehérje-indukált enterocolitis szindrómát, gyulladásos bélbetegséget vagy kizárólag gluténallergiát. Az orális allergia szindrómára utaló eseteket is kizárták, kivéve, ha a résztvevő más vizsgált allergénnel szembeni allergiát is jelzett.

A tünetek és az időbeli kapcsolat alapján határozták meg az eseteket

A vizsgálat négy eltérő bizonyossági szintű ételallergia-definíciót használt:

• önbevalláson alapuló aktuális ételallergia;

• önbevalláson alapuló, orvos által diagnosztizált ételallergia;

• tünetek alapján meggyőző ételallergia;

• tünetekkel és orvosi diagnózissal is megerősített ételallergia.

A prevalencia fő elemzéséhez a szerzők a tünetek alapján meggyőző ételallergia kategóriáját választották. Ide azok kerültek, akik egy vagy több étel elfogyasztása után olyan, ételallergiára jellemző, súlyos tüneteket jeleztek, amelyek az expozíciót követő 120 percen belül alakultak ki.

A szigorú tüneti kritériumok között szerepelt például a csalánkiütés, az ajak- vagy nyelvduzzanat, a test más területeit érintő duzzanat, a torokszorítás, a mellkasi szorítás, a nehézlégzés, a sípoló légzés, a hányás, illetve az ájulás, szédülés vagy hypotensio. E meghatározás célja az volt, hogy csökkentse egyrészt az önbevallásból fakadó túlbecslés, másrészt a kizárólag orvosi diagnózisra támaszkodó megközelítésből fakadó alábecslés esélyét.

A gyermekeknél Kanadában, a felnőtteknél Olaszországban volt a legmagasabb arány

A tünetek alapján meggyőző ételallergia prevalenciája gyermekekben és serdülőkben 2,4% és 7,5% között változott. A legmagasabb értéket Kanadában észlelték, ahol a gyermekpopuláció 7,5%-a érintettnek bizonyult. Kínában 7,1%, Spanyolországban 5,2%, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt 4,3%, Japánban 3,9%, Franciaországban 3,6%, Olaszországban 3,0%, Németországban pedig 2,4% volt az előfordulás.

A felnőttek körében az előfordulás 2,1% és 6,6% között alakult. A legmagasabb prevalenciát Olaszországban mérték, ahol a felnőttek 6,6%-a számolt be a definíciónak megfelelő aktuális ételallergiáról. Az Egyesült Államokban 6,3%, Kínában 5,6%, Kanadában 5,4%, Spanyolországban 4,7%, az Egyesült Királyságban 4,6%, Franciaországban 3,0%, Németországban 2,4%, Japánban pedig 2,1% volt az arány.

A gyermekek életkori alcsoportjaiban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban nem mutatkozott egyértelmű életkori minta. Kanadában a 12–17 évesek körében magasabb előfordulás volt megfigyelhető, 8,7%-kal. Japánban ezzel szemben a 6 hónapos–5 éves korosztályban volt a legmagasabb az arány, 4,8%, amely a 12–17 éveseknél 2,6%-ra csökkent. Kínában a 6–11 éves gyermekek körében mérték a legmagasabb, 9,0%-os prevalenciát.

Felnőttekben Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Japánban az ételallergia gyakorisága általában csökkent az életkor előrehaladtával. A szerzők szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy bizonyos ételallergiák – többek között a tej-, tojás-, szója- és búzaallergia – idővel megszűnhetnek. Az is elképzelhető, hogy az idősebb korosztályok egy része korábban nem ismerte fel vagy nem azonosította ételallergiaként a tüneteit.

Eltérő allergénprofil gyermek- és felnőttkorban

Gyermekekben összességében a földimogyoró, a tej és tejtermékek, valamint a diófélék voltak a leggyakrabban jelentett allergének. A földimogyoró-allergia valamennyi vizsgált országban első helyen állt, kivéve Japánt és Kínát: Japánban a tojás, Kínában pedig a garnélarák volt a leggyakoribb allergén a gyermekek körében.

A gyermekeknél a legmagasabb földimogyoró-allergia-prevalenciát Kanadában találták, 3,9%-kal. A tej- és tejtermékallergia az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a második leggyakoribb allergia volt; az Egyesült Királyságban 1,4%-os értékkel. Kanadában, Németországban és Japánban a dióféle-allergia állt a második helyen.

Felnőttkorban a földimogyoró, a garnélarák és egyéb kagyló- és rákfélék bizonyultak a vezető allergéneknek. A földimogyoró-allergia az Egyesült Államok, Japán és Kína kivételével minden országban a leggyakoribb volt. E három országban a garnélarák-allergia került az első helyre. Olaszországban a földimogyoró-allergia prevalenciája 2,2%, az Egyesült Államokban a garnélarák-allergiáé 1,7% volt. Japánban és Kínában a kagyló- és rákfélékhez kapcsolódó allergia is a leggyakoribbak közé tartozott.

A szerzők szerint a földimogyoró- és tejallergia több országban és korcsoportban is kiemelkedő gyakorisága összhangban van korábbi megfigyelésekkel. A tej- és tojásallergia gyermekkorban gyakoribb, felnőttkorban viszont ritkább volt, ami megfelel annak, hogy ezek az allergiák sok esetben tolerancia kialakulásával megszűnhetnek. A garnélarák és más tengeri herkentyűk allergiája különösen Kínában és a japán felnőtt populációban fordult elő gyakran; a szerzők ezt az adott régiók étkezési szokásaival is összefüggésbe hozzák.

A résztvevők többségénél egyetlen allergén szerepelt

A tünetek alapján meggyőző ételallergiával élő gyermekek 71,4%-a egyetlen allergénre volt allergiás, míg 28,6%-uk több allergént jelölt meg. A több allergénre kiterjedő ételallergia aránya gyermekeknél Spanyolországban volt a legalacsonyabb, 24,5%, Kanadában pedig a legmagasabb, 30,6%.

Felnőtteknél a monoallergia aránya 64,8%, a multiallergia aránya 35,2% volt. A több allergénnel összefüggő ételallergia Franciaországban fordult elő a legritkábban, 23,9%-ban, míg Olaszországban a leggyakrabban, 44,4%-ban.

A tanulmány értelmezésénél lényeges korlát, hogy az adatok önbevalláson alapultak, és a bejelentett diagnózisokat klinikai dokumentációval nem ellenőrizték. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szigorú tüneti kritériumok, valamint a tünetek megjelenésének időbeli feltétele javíthatta a kérdőíves adatgyűjtés pontosságát. A nagy esetszám, a kilenc országra kiterjedő populációs minta és az egységes módszertan a megfigyeléses kutatások körében erősíti a becslések megbízhatóságát.

Forrás: Fiocchi A, Gupta R, Tassinari P, et al. International Cross-Sectional Prevalence and Severity Study of Pediatric and Adult IgE-Mediated Food Allergies (ASSESS FA). Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice. 2026;14:1849–1857.