Hírek, cikkek

Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.

A GLP-1-receptoragonisták neurodegeneratív betegségekben ígéretesnek tűnnek, de humán vizsgálatokban eddig ellentmondásosak az eredmények.

Akut állapotromlású generalizált myastheniában az efgartigimod kiegészítő kezelésként gyors és jelentős javulást eredményezhet súlyos mellékhatás nélkül.

Az Európai Stroke Szervezet Annual Stroke Evidence Update-ja friss, a klinikumot formáló bizonyítékokat integrál egységesen a stroke ellátás legújabb trendjeiről.

Az aerob mozgás serkenti a GPLD1 enzimet, amely javítja a vér–agy gát működését és csökkenti az időskori memóriazavarokat egerekben.

Egy 24 hetes, olaszországi, multicentrikus vizsgálatban az intravénás eptinezumab jelentősen mérsékelte a migrénterhet nehezen kezelhető betegeknél is.

A Case Western Reserve University kutatói összefüggést találtak a bélbaktériumok glikogéntermelése és az ALS, illetve FTD kialakulása között.

A COVID-19 által kiváltott neurológiai elváltozások változatosabbak és gyakrabban jelentkeznek, mint más vírusok esetén, ezért kiemelt figyelmet igényelnek.

A perifériás idegsérülések kezelésében a mikrosebészet és autológ idegátültetés továbbra is kulcsfontosságú, de a funkcionális helyreállás korlátozott.

Dán regiszteradatok alapján GLP-1 RA és SGLT2i alkalmazása 2-es típusú diabéteszben csökkenti a stroke és összhalálozás kockázatát a DPP-4i-hez képest.

Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.

A Northwestern Medicine kutatói kimutatták, hogy a RAD23A csökkentése ALS‑egérmodellben javítja a viselkedést, hosszabbítja a túlélést és csökkenti a fehérjeaggregációt.

A vaszkuláris kognitív zavarok a VaMCI-tól a VaD-ig terjednek, gyakoriak, és rizikófaktoraik kezelése kulcsfontosságú a megelőzésben és lassításban.

A triptofán az idegrendszeri működésben központi jelentőségű; egyensúlyának felborulása neurodegeneratív kórképek és kognitív zavarok kialakulásához vezethet.

Az Alzheimer-kór korai patológiájával szemben jelenleg főként tüneti kezelések elérhetők; a tanulmány az innovatív terápiás irányokat is áttekinti.

Az EBV és a HLA-DR15 haplotípus szinergikus szerepe a sclerosis multiplex kialakulásában új molekuláris mechanizmussal bővült immunpeptidomikai kutatások révén.

Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint az amitriptilin és a botulinumtoxin-A javíthatja a krónikus tenziós fejfájás profilaxisát, bár bizonyítékaik korlátozottak.

Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.

Ez a tanulmány kritikusan vizsgálja az ultraibolya (UV) besugárzás neurodegeneratív betegségek terápiás módszerként való alkalmazásának legújabb eredményeit és fejlődő trendjeit.

Egy új kutatás szerint a gyulladásos fehérjék segíthetik a demencia kockázatának előrejelzését, és heterogén szerepet játszanak a demencia patofiziológiájában.

A legmegbízhatóbb vizsgálatok szerint a várandósság alatti paracetamol szedése nem fokozza érdemben az autizmus, ADHD vagy értelmi zavar kockázatát.

BB-031: vWF-gátló RNS aptamerrel, a thrombocyta-adhézió célzásán keresztül vizsgálnak új reperfúziós lehetőséget akut iszkémiás stroke-ban.

A demenciával élők esetében a központi idegrendszerre ható gyógyszerek indokolatlan alkalmazása továbbra is jelentős kockázatot jelent az ellátásban.

A szájüregi mikrobiom egyensúlyzavara szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában, főként a neuroinflammáció erősítésével.

A szisztémás gyulladás és módosító tényezőinek jobb megértése kulcsfontosságú az innovatív, betegspecifikus terápiák kidolgozásában, amelyek célja a stroke-túlélők kimeneteleinek és életminőségének javítása.

A szklerózis multiplex legújabb diagnosztikai és kezelési fejleményeit, köztük a friss McDonald-kritériumokat, BTK-gátlókat és AMIGO-3-at mutatja be az áttekintés.

A legújabb kutatások szerint a GLP-1-receptor-agonisták nemcsak kardiometabolikus, hanem jelentős neuroprotektív hatással is bírhatnak diabéteszes betegeknél.

Egy új vizsgálat szerint autológ őssejtek és növekedési faktorok kombinációja kedvezően befolyásolhatja az Alzheimer-kór kognitív zavarait és patológiáját.

A népesség elöregedésével nő a neurológiai betegségek gyakorisága, melyet a nanotechnológia új gyógyszerbevitelű eljárásai áttörésszerűen kezelhetnek.

A magas vérnyomás közvetlenül gyorsítja az Alzheimer-kór kóros folyamatait. A szinergikus menedzsment lehet a kulcs a megelőzésben és a terápiában egyaránt.

A nanoalapú terápiák új lehetőségeket kínálnak a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, meghaladva a hagyományos gyógyszerek korlátait.

Az ischaemiás stroke előfordulása a fiatal felnőttek (18-49 évesek) körében az elmúlt évtizedekben emelkedett, különösen a magas jövedelmű országokban, ellentétben az idősebb népesség körében megfigyelt csökkenéssel.

A stroke utáni másodlagos károsodás kulcsa lehet az immunsejtek által kiváltott vér-agy gát károsodás. A célzott immunmoduláció új terápiás utakat nyithat.

Egereken és drosophilákon végzett vizsgálatok szerint az arginin szájon át adva koncentrációfüggően csökkentheti az amyloid aggregációt és a neuroinflammációt.

Az asundexian egy új orális antikoaguláns, amely szelektíven gátolja az aktivált XI-es faktort, ígéretesen csökkentve a trombózis kockázatát kevesebb vérzéssel.

Egy új áttekintés kiemeli, hogy a kávé bioaktív anyagai összetett módon befolyásolhatják az agy egészségét, de ok-okozati kapcsolat nem bizonyított.

Egy új kutatás szerint az Alzheimer-kór sokkal korábban kezdődhet, mint azt korábban gondolták, egy rejtett, az agyban található mérgező fehérje miatt.

Ez a tanulmány a csontritkulás és a demencia kialakulásának kockázata közötti lehetséges összefüggést vizsgálta az idősek körében.

Egy új, nagymintás vizsgálat szerint a cukorbetegség és depresszió együttese növeli a demencia kockázatát idősebb felnőttek körében.

A Parkinson-kór a legfrissebb tudományos áttekintés szerint egy komplex, rendszerszintű folyamat, amely a bélflórától a vörösvértesteken át a vesékig terjedően több szervrendszert érint. A patomechanizmus, a rizikófaktorok és a terápiás célpontok újszerű, interdiszciplináris megközelítése új utakat nyithat meg a megelőzés és a kezelés terén.

Egy friss vizsgálat szerint a post-stroke depresszió önálló rizikófaktor mind a stroke kiújulására, mind a kognitív hanyatlásra.

Egy foszforilált tauhoz affinitást mutató humán neuronsejt-kultúra modell segítségével kutatók a sejteket HSV1 vírussal fertőzték meg azzal a céllal, hogy megvizsgálják a tau, a vírus és a neuronok közötti kölcsönhatást.

A meningeális nyirokerek életkorral összefüggő morfológiai és funkcionális hanyatlása a neurodegeneratív rendellenességek patogenezisében betöltött szerepükre utal.

Az Alzheimer-kór terápiájában új korszak kezdődik, mivel a tüneti kezelések mellett megjelentek a betegség lefolyását befolyásoló biológiai szerek is.

Időskorú 2-es típusú diabéteszes betegekben magasabb az epilepszia kockázata; a GLP-1 RA-k neuroprotektív hatását embereknél még kevéssé ismerjük.

Egy úttörő tanulmány bemutatott egy új hangterápiát, amely csökkenti a fülzúgás hangerejét, és potenciálisan online is alkalmazható mindennapi eszközökön, például okostelefonokon keresztül.

A fejfájásos megbetegedések a hatodik helyen állnak az egészségveszteség okai között egy új kutatás szerint, amely a The Lancet Neurology című folyóiratban jelent meg.

A Vandria SA svájci biotechnológiai cég elsőként vizsgálta emberekben a VNA-318-at, amely jól tolerált, kettős hatású vegyület.

A lekanemab 36 hónapos adatai alapján a kezelés tartósan mérsékelheti az amiloid szintet és lassíthatja a kognitív hanyatlást Alzheimer-kórban.

A bélmikrobiom szerepét a krónikus neuropátiás fájdalom keletkezésében, fennmaradásában és enyhítésében egyre több kutatás igazolja.