Hírek, cikkek

Az étrendi magnéziumbevitel és az epilepszia kapcsolatát vizsgálta egy nagyszabású amerikai kutatás, amely több mint 33 ezer felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezte.

A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1). (X)

Egy kínai kohorszvizsgálat másodelemzése alapján a krónikus májbetegség középkorú nőknél, de nem férfiaknál, emeli a stroke-kockázatot.

Egy új tanulmány szerint 65 év feletti, magas vérnyomásos betegeknél a sztatinhasználat nem növeli a demencia vagy kognitív zavar kockázatát.

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

Az áttekintés új terápiás célpontokat elemez az ioncsatornák, peptidek és nitroxidatív jelátvitel területén, figyelembe véve nemi különbségeket.

A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.

A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.

Az orr-agy nanohordozós gyógyszerbevitel ígéretes lehetőséget jelent a központi idegrendszeri terápiák fejlesztésében, bár klinikai kérdések még fennállnak.

A krónikus, 3 hónapon túli fájdalom és a demencia kapcsolata változó; 2 év felett a kapcsolat részben független a depressziótól is.

Friss amerikai kohorszvizsgálatok szerint az ischaemiás stroke súlyossága szoros összefüggésben áll a későbbi kognitív hanyatlás mértékével.

A TRIDENT vizsgálat szerint alacsony dózisú fix antihipertensív kombináció javítja a vérnyomás kontrollját és csökkenti a stroke ismétlésének kockázatát.

Egy nagyszabású koreai kohorszvizsgálat szerint a herpes zoster vakcina 50 év felett mérsékelt memóriavédelmet nyújt, de hatása idővel csökken.

A korai, 65 év alatti demencia kockázatát több életmódbeli és egészségi tényező növeli, mint például a diabetes, depresszió, elhízás vagy dohányzás.

A nagyobb antigéntartalmú influenza vakcinák nemcsak a fertőzés ellen nyújthatnak erősebb védelmet, hanem összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-demencia alacsonyabb kockázatával is – derül ki egy nagyszabású amerikai adatbázison végzett elemzésből, amely új megvilágításba helyezi az immunizáció lehetséges neuroprotektív hatásait.

A GBD 2021 adatai szerint az 55 év feletti nők körében világszerte nőtt az Alzheimer és demencia gyakorisága, főként demográfiai tényezők miatt.

Az Alzheimer-kór nanomedicina területe ígéretes, hiszen célzott és multifunkcionális nanorendszerek új lehetőségeket nyithatnak a diagnózisban és kezelésben.

Az ARV-102 első humán vizsgálatában két hét alatt elérte és 28 napig fenntartotta a LRRK2-csökkentést Parkinson-kórban, súlyos mellékhatás nélkül.

Az Alzheimer-kór kezelésének egyik fő kihívása a vér-agy gát, de ígéretes lehetőségek rejlenek a nanorészecske-alapú célzott gyógyszerbevitelben.

A stroke előtti egy héten lezajlott fertőzések fiatal felnőttekben emelték a kriptogén ischaemiás stroke esélyét, és ehhez a von Willebrand-faktor, illetve a VIII-as faktor kifejezettebb emelkedése társult.

A lecanemab Alzheimer-ellenes hatását egy belga kutatócsoport az antitest Fc-részéhez kötötte, amely mikrogliák aktiválásával elősegíti az amyloidplakkok eltávolítását.

A kínai hatóság engedélyezte egy invazív agy-gép interfész kereskedelmi alkalmazását, amely javítja a quadriplégiás betegek kézfunkcióját.

A 2026-os összefoglaló kiemeli, hogy a magas vérnyomás önálló kockázati tényezőként gyorsítja az Alzheimer-kór kialakulását és lefolyását.

Genetikai alapú kutatások igazolják, hogy a bélmikrobiom egyes részei immunválaszok révén befolyásolhatják a demenciakockázatot.

A rézanyagcsere zavara új patomechanisztikus összefüggéseket tárt fel, melyek a cuproptosis révén kapcsolódnak a neuronális károsodáshoz.

Az ioncsatornák fejlesztése kulcsfontosságú a neurogenezisben; zavaraik többféle neurofejlődési kórkép közös mechanizmusai lehetnek, például epilepsziában és autizmusban.

Az EBNA-1 peptid elleni IgG-antitestek tartósan magas szintje pontosan elkülönítheti a szklerózis multiplexet a MOGAD-tól és NMOSD-től.

A plazma p-tau217 szintje előre jelezheti a későbbi kognitív hanyatlást, de rutinszerű használata tünetmenteseknél még nem javasolt.

Egy retrospektív, több mint 11.000 ALS-betegen végzett vizsgálatban egyes gyógyszercsoportok szedése hosszabb túléléssel mutatott összefüggést.

A kutatások fókusza a felnőttkori neurogenezis szabályozására és annak idegrendszeri betegségekben betöltött szerepére helyeződött át az emberi agyban.

Egy új kutatás a brivaracetám, a cenobamát, a lakozamid és a perampanel hatásosságát és biztonságosságát hasonlította össze kiegészítő terápiákként gyógyszerrezisztens fokális epilepsziában szenvedő felnőtteknél.

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.

Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint az amitriptilin és a botulinumtoxin-A javíthatja a krónikus tenziós fejfájás profilaxisát, bár bizonyítékaik korlátozottak.

Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.

A GLP-1-receptoragonisták neurodegeneratív betegségekben ígéretesnek tűnnek, de humán vizsgálatokban eddig ellentmondásosak az eredmények.

Akut állapotromlású generalizált myastheniában az efgartigimod kiegészítő kezelésként gyors és jelentős javulást eredményezhet súlyos mellékhatás nélkül.

Az Európai Stroke Szervezet Annual Stroke Evidence Update-ja friss, a klinikumot formáló bizonyítékokat integrál egységesen a stroke ellátás legújabb trendjeiről.

Az aerob mozgás serkenti a GPLD1 enzimet, amely javítja a vér–agy gát működését és csökkenti az időskori memóriazavarokat egerekben.

Egy 24 hetes, olaszországi, multicentrikus vizsgálatban az intravénás eptinezumab jelentősen mérsékelte a migrénterhet nehezen kezelhető betegeknél is.

A Case Western Reserve University kutatói összefüggést találtak a bélbaktériumok glikogéntermelése és az ALS, illetve FTD kialakulása között.

A COVID-19 által kiváltott neurológiai elváltozások változatosabbak és gyakrabban jelentkeznek, mint más vírusok esetén, ezért kiemelt figyelmet igényelnek.

A perifériás idegsérülések kezelésében a mikrosebészet és autológ idegátültetés továbbra is kulcsfontosságú, de a funkcionális helyreállás korlátozott.

Dán regiszteradatok alapján GLP-1 RA és SGLT2i alkalmazása 2-es típusú diabéteszben csökkenti a stroke és összhalálozás kockázatát a DPP-4i-hez képest.

Az Alzheimer-kórban az amyloid-β plakkok és a Tau-kötegek szerepe vitatott, új kutatások az Aβ biomarkerként és terápiás célpontként történő értékelését vizsgálják.

A Northwestern Medicine kutatói kimutatták, hogy a RAD23A csökkentése ALS‑egérmodellben javítja a viselkedést, hosszabbítja a túlélést és csökkenti a fehérjeaggregációt.

A vaszkuláris kognitív zavarok a VaMCI-tól a VaD-ig terjednek, gyakoriak, és rizikófaktoraik kezelése kulcsfontosságú a megelőzésben és lassításban.

A triptofán az idegrendszeri működésben központi jelentőségű; egyensúlyának felborulása neurodegeneratív kórképek és kognitív zavarok kialakulásához vezethet.

Az Alzheimer-kór korai patológiájával szemben jelenleg főként tüneti kezelések elérhetők; a tanulmány az innovatív terápiás irányokat is áttekinti.

Az EBV és a HLA-DR15 haplotípus szinergikus szerepe a sclerosis multiplex kialakulásában új molekuláris mechanizmussal bővült immunpeptidomikai kutatások révén.