Hírek, cikkek

A Northwestern Medicine kutatói kimutatták, hogy a RAD23A csökkentése ALS‑egérmodellben javítja a viselkedést, hosszabbítja a túlélést és csökkenti a fehérjeaggregációt.

A vaszkuláris kognitív zavarok a VaMCI-tól a VaD-ig terjednek, gyakoriak, és rizikófaktoraik kezelése kulcsfontosságú a megelőzésben és lassításban.

A triptofán az idegrendszeri működésben központi jelentőségű; egyensúlyának felborulása neurodegeneratív kórképek és kognitív zavarok kialakulásához vezethet.

Az Alzheimer-kór korai patológiájával szemben jelenleg főként tüneti kezelések elérhetők; a tanulmány az innovatív terápiás irányokat is áttekinti.

Az EBV és a HLA-DR15 haplotípus szinergikus szerepe a sclerosis multiplex kialakulásában új molekuláris mechanizmussal bővült immunpeptidomikai kutatások révén.

Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint az amitriptilin és a botulinumtoxin-A javíthatja a krónikus tenziós fejfájás profilaxisát, bár bizonyítékaik korlátozottak.

Egy kiterjedt dél-koreai adatbázis elemzése szerint a korai, megfelelő terápia kedvező túlélési eredményeket biztosíthat Alzheimer-kórban.

Ez a tanulmány kritikusan vizsgálja az ultraibolya (UV) besugárzás neurodegeneratív betegségek terápiás módszerként való alkalmazásának legújabb eredményeit és fejlődő trendjeit.

Egy új kutatás szerint a gyulladásos fehérjék segíthetik a demencia kockázatának előrejelzését, és heterogén szerepet játszanak a demencia patofiziológiájában.

A legmegbízhatóbb vizsgálatok szerint a várandósság alatti paracetamol szedése nem fokozza érdemben az autizmus, ADHD vagy értelmi zavar kockázatát.

BB-031: vWF-gátló RNS aptamerrel, a thrombocyta-adhézió célzásán keresztül vizsgálnak új reperfúziós lehetőséget akut iszkémiás stroke-ban.

A demenciával élők esetében a központi idegrendszerre ható gyógyszerek indokolatlan alkalmazása továbbra is jelentős kockázatot jelent az ellátásban.

A szájüregi mikrobiom egyensúlyzavara szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában, főként a neuroinflammáció erősítésével.

A szisztémás gyulladás és módosító tényezőinek jobb megértése kulcsfontosságú az innovatív, betegspecifikus terápiák kidolgozásában, amelyek célja a stroke-túlélők kimeneteleinek és életminőségének javítása.

A szklerózis multiplex legújabb diagnosztikai és kezelési fejleményeit, köztük a friss McDonald-kritériumokat, BTK-gátlókat és AMIGO-3-at mutatja be az áttekintés.

A legújabb kutatások szerint a GLP-1-receptor-agonisták nemcsak kardiometabolikus, hanem jelentős neuroprotektív hatással is bírhatnak diabéteszes betegeknél.

Egy új vizsgálat szerint autológ őssejtek és növekedési faktorok kombinációja kedvezően befolyásolhatja az Alzheimer-kór kognitív zavarait és patológiáját.

A népesség elöregedésével nő a neurológiai betegségek gyakorisága, melyet a nanotechnológia új gyógyszerbevitelű eljárásai áttörésszerűen kezelhetnek.

A magas vérnyomás közvetlenül gyorsítja az Alzheimer-kór kóros folyamatait. A szinergikus menedzsment lehet a kulcs a megelőzésben és a terápiában egyaránt.

A nanoalapú terápiák új lehetőségeket kínálnak a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, meghaladva a hagyományos gyógyszerek korlátait.

Az ischaemiás stroke előfordulása a fiatal felnőttek (18-49 évesek) körében az elmúlt évtizedekben emelkedett, különösen a magas jövedelmű országokban, ellentétben az idősebb népesség körében megfigyelt csökkenéssel.

A stroke utáni másodlagos károsodás kulcsa lehet az immunsejtek által kiváltott vér-agy gát károsodás. A célzott immunmoduláció új terápiás utakat nyithat.

Egereken és drosophilákon végzett vizsgálatok szerint az arginin szájon át adva koncentrációfüggően csökkentheti az amyloid aggregációt és a neuroinflammációt.

Az asundexian egy új orális antikoaguláns, amely szelektíven gátolja az aktivált XI-es faktort, ígéretesen csökkentve a trombózis kockázatát kevesebb vérzéssel.

Egy új áttekintés kiemeli, hogy a kávé bioaktív anyagai összetett módon befolyásolhatják az agy egészségét, de ok-okozati kapcsolat nem bizonyított.

Egy új kutatás szerint az Alzheimer-kór sokkal korábban kezdődhet, mint azt korábban gondolták, egy rejtett, az agyban található mérgező fehérje miatt.

Ez a tanulmány a csontritkulás és a demencia kialakulásának kockázata közötti lehetséges összefüggést vizsgálta az idősek körében.

Egy új, nagymintás vizsgálat szerint a cukorbetegség és depresszió együttese növeli a demencia kockázatát idősebb felnőttek körében.

A Parkinson-kór a legfrissebb tudományos áttekintés szerint egy komplex, rendszerszintű folyamat, amely a bélflórától a vörösvértesteken át a vesékig terjedően több szervrendszert érint. A patomechanizmus, a rizikófaktorok és a terápiás célpontok újszerű, interdiszciplináris megközelítése új utakat nyithat meg a megelőzés és a kezelés terén.

Egy friss vizsgálat szerint a post-stroke depresszió önálló rizikófaktor mind a stroke kiújulására, mind a kognitív hanyatlásra.

Egy foszforilált tauhoz affinitást mutató humán neuronsejt-kultúra modell segítségével kutatók a sejteket HSV1 vírussal fertőzték meg azzal a céllal, hogy megvizsgálják a tau, a vírus és a neuronok közötti kölcsönhatást.

A meningeális nyirokerek életkorral összefüggő morfológiai és funkcionális hanyatlása a neurodegeneratív rendellenességek patogenezisében betöltött szerepükre utal.

Az Alzheimer-kór terápiájában új korszak kezdődik, mivel a tüneti kezelések mellett megjelentek a betegség lefolyását befolyásoló biológiai szerek is.

Időskorú 2-es típusú diabéteszes betegekben magasabb az epilepszia kockázata; a GLP-1 RA-k neuroprotektív hatását embereknél még kevéssé ismerjük.

Egy úttörő tanulmány bemutatott egy új hangterápiát, amely csökkenti a fülzúgás hangerejét, és potenciálisan online is alkalmazható mindennapi eszközökön, például okostelefonokon keresztül.

A fejfájásos megbetegedések a hatodik helyen állnak az egészségveszteség okai között egy új kutatás szerint, amely a The Lancet Neurology című folyóiratban jelent meg.

A Vandria SA svájci biotechnológiai cég elsőként vizsgálta emberekben a VNA-318-at, amely jól tolerált, kettős hatású vegyület.

A lekanemab 36 hónapos adatai alapján a kezelés tartósan mérsékelheti az amiloid szintet és lassíthatja a kognitív hanyatlást Alzheimer-kórban.

A bélmikrobiom szerepét a krónikus neuropátiás fájdalom keletkezésében, fennmaradásában és enyhítésében egyre több kutatás igazolja.

Egy nagyméretű koreai kohorszvizsgálat szerint a tartós vagy késői metoklopramid-kezelés csekély ADHD-kockázatnövekedéssel jár.

Agykárosodás már a vérnyomás-emelkedés kimutathatósága előtt? Új adatok a hipertónia korai, rejtett neurológiai következményeiről.

Molekuláris célpontokra épülő gén- és őssejtterápiák új kezelési horizontot nyithatnak ALS-ben, bár rutinszerű alkalmazásuk még várat magára.

A Parkinson-kór előrehaladott stádiumának diagnózisa kihívást jelent, de európai szakértők konszenzusa segítheti a diagnosztikát. (X)

A hipertenzív intracerebrális vérzés globális halálozása csökkent, de terhe továbbra is jelentős a fejlődő régiókban, főként Afrikában és Ázsiában.

Egy új vizsgálat szerint a DaT-SPECT és biomarkerek kombinációja gépi tanulási módszerrel feldolgozva hatékonyabban működik a felismeréseben.

Legújabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a várandósság alatti folsav- és multivitaminpótlás jelentősen, akár 30–34%-kal csökkentheti az ASD kockázatát.

Miért gondolják a szakértők, hogy az újgenerációs, többcélpontú antitest-terápiák pár éven belül gyökeresen átalakíthatják az Alzheimer-kór kezelését?

A diabétesz növeli a Parkinson-kór kockázatát és gyorsítja annak progresszióját, patofiziológiájuk összefüggése új terápiás lehetőségeket sejtet.

Egy új, megbízható in vitro makrofág-öregedési modellt mutatunk be, amely segítheti az inflammaging és az életkorral járó betegségek vizsgálatát.

Egyes védőoltások – az immunrendszerre gyakorolt hatásuk miatt – hozzájárulhatnak a demencia előfordulásának mérsékléséhez az idősebbek körében.