A klinikai vizsgálat a Parkinson-kór progressziójának lassítását vagy megállítását célzó kezeléseket értékeli.
A korábbi gyógyszerjelöltekhez képest az új miRNA-gátló hatékonyabb, specifikusabb, hosszabb hatású és biztonságosabb.
Az alacsony koleszterinszint csökkentheti a demencia kockázatát – derült ki egy, a Bristoli Egyetem által vezetett, több mint egymillió résztvevővel végzett új tanulmányból.
Az Alzheimer-kór vezető szakértői sürgős beruházásokat sürgetnek az európai diagnosztikai infrastruktúrába, a belgiumi Alzheimer Europe konferencián bemutatott új eredményeket követően.
Egy új, forradalmi nanomedicina alapú terápia egereken már képes volt visszafordítani az Alzheimer-kórhoz vezető káros elváltozásokat az érrendszer helyreállításával, mindössze néhány óra leforgása alatt.
Ez a fejlesztés nemcsak a beadás folyamatát teszi gyorsabbá és egyszerűbbé, hanem elősegíti a jövőbeli kombinált terápiás stratégiák megvalósítását is.
A tudósoknak első alkalommal sikerült közvetlenül vizualizálniuk és számszerűsíteniük azokat a fehérjecsoportokat, amelyekről feltételezik, hogy kiváltják a Parkinson-kórt, ami jelentős előrelépést jelent a világ leggyorsabban növekvő neurológiai betegségének tanulmányozásában.
A Sherbrooke Egyetem és kanadai kutatók összefüggést találtak a hosszú távú kén-dioxid-expozíció és az amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) kialakulásának magasabb esélye között.
Az Európai Szklerózis Multiplex Kezelési és Kutatási Bizottságának 41. Kongresszusán (ECTRIMS 2025) bemutatott új kutatás szerint az okrelizumab a fingolimodhoz, a natalizumabhoz és az alemtuzumabhoz képest jobban kontrollálja a szklerózis multiplex (MS) relapszusait.
Az exPDite-2 vizsgálat megkezdése jelentős mérföldkő a bemdaneprocel fejlesztésében.
Évtizedekig tartó sikertelen kutatás után két új gyógyszer és egy úttörő vérvizsgálat reményt adott az Alzheimer-kóros betegeknek, de ezek hatékonyságával kapcsolatban továbbra is kérdések merülnek fel.
Egyik jellegzetes kórélettani markere az ideg-izom szinapszisokban a beidegzés fokozatos leépülése, hatásmechanizmusa máig ismeretlen.
Egy új tanulmány szerint a TSPO fehérje korai biomarkerként és terápiás célpontként is szolgálhat Alzheimer-kórban, már évekkel a tünetek megjelenése előtt. A neuroinflammáció kimutatása kulcsszerepet játszhat a betegség késleltetésében.
Az eredmények alátámasztják a gabapentinnel kezelt felnőtt betegek szoros monitorozásának szükségességét a potenciális kognitív hanyatlás felmérése érdekében.
Egy brit kutatócsoport átfogó vizsgálatot végzett az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatában tapasztalható nemi különbségekről, különös figyelmet fordítva a lipidek neurodegeneratív betegség patogenezisében betöltött szerepére.
A fremanezumab hatóanyagú injekció engedélyezése jelentős előrelépést hozhat a migrén gyermekgyógyászati kezelésében.
Tamás Gábor szerint a következő húsz-harminc év hozhatja el az agykutatás forradalmát, hasonlóan a genetikai kutatásokéhoz.
A tudósok felfedeztek egy meglepő, cukorral kapcsolatos mechanizmust az agysejtekben, amely átalakíthatja az Alzheimer-kór és más demenciák elleni küzdelmet.
A Nature-ben megjelent tanulmány a lítium meglepő szerepére világít rá az agy egészségének megőrzésében. Vajon a lítium válhat az agy C-vitaminjává?
Az Alzheimer-kór kezelésében áttörést ígérő eredményekkel szolgál az Eisai legújabb tanulmánya, amely a Clarity AD vizsgálat négyéves adatait mutatja be.
Becslések szerint 25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban.
Új kutatási eredmények potenciális összefüggésre utalnak a pszichiátriai gyógyszerek vagy azok javallatai (azaz pszichiátriai rendellenességek), valamint az ALS kockázata és progressziója között.
Egy új kutatás egy olyan módszert javasol a Parkinson-kór diagnosztizálására, amely a hallójárat váladékában található illékony szerves vegyületeket elemzi.
A demencia időben történő diagnosztizálása létfontosságú, mégis évek telhetnek el a tünetek megjelenése és a hivatalos diagnózis között.
A migrén globális egészségügyi probléma, amely rengeteg embert érint világszerte: becslések szerint több mint 1 milliárdnyian szenvednek tőle a világ minden régiójában.
A kutatás vezetője minél előbb szeretné klinikai vizsgálatban közvetlenül tesztelni a kombinációs terápiát Alzheimer-kóros betegeken.
A Parkinson-kór kezelésében forradalmi áttörést jelenthet az ausztrál kutatók által kifejlesztett új, biológiailag lebomló gél, amely hetente egyetlen injekcióval biztosítja a megfelelő gyógyszerbevitelt.
Hogyan segíthet a multidiszciplináris megközelítés, innovatív terápiák és modern technológia?
A Lawson Kutatóintézet kutatói az ambroxolt vizsgálják a Parkinson-kórhoz kapcsolódó demencia lehetséges kezelési lehetőségeként.
Kutatók azt vizsgálták, hogy a glukagonszerű peptid-1 receptor (GLP-1R) agonisták hatékonyak lehetnek-e a migrénes rohamok megelőzésében.
Az Egyesült Államokban engedélyezték az első vérvizsgálatot, amely képes kimutatni az Alzheimer-kór jelenlétét.
Különösen veszélyeztetettek a váltott műszakban dolgozók és azok, akik rendszertelen időbeosztásban élnek.
Egy új kutatás rámutat, hogy az időskori demenciás esetek csaknem fele az időben kezelt érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás megelőzésével elkerülhető lenne.
Egy új kutatás a metabolikus szindróma különböző összetevői és a fiatalkori demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.
A monoklonális antitest hatásmechanizmusának alapja a béta-amiloid plakkok mennyiségének csökkentése.
A láthatatlan járvány: már nem a szívünkkel és a keringésünkkel van a legtöbb gond, hanem az idegrendszerünkkel.
Egy új kutatás szerint az antiretrovirális hatóanyagok jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban, ezért ez intenzív kutatási terület.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a tenektepláz hatóanyagú TNKase-t, egy trombolitikus szert akut ischaemiás stroke kezelésére felnőtteknél.
A NIRSport2 olyan agyi képalkotó eszköz, amely valós időben, térbeli korlátok nélkül képes megjeleníteni az agykérgi aktivitást.
A HCEMM égisze alatt hat intézményt összefogó európai konzorcium részeként magyar kutatók a stroke okozta károsodások hosszú távú gyógyítását vizsgálják.
A kutatók 24.107 idős ember – az átlagéletkor 71,8 év volt – egészségügyi adatait vizsgálták meg egy 18 éves időintervallum során.
Csak Magyarországon több tízezerre tehető a Parkinson-kórral diagnosztizáltak száma, világszerte pedig tízmilliókra. Az egyre fiatalabb korosztályokat érintő krónikus idegrendszeri betegség nem gyógyítható jelenlegi tudásunkkal, ám egyre több hatékony tüneti kezelés áll rendelkezésre.
A legújabb kutatások szerint a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, mint az Ozempic, jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A stroke világszerte mintegy 100 millió embert érint, és évente 6,7 millió halálesetet okoz. Az esetek többsége olyan módosítható rizikófaktoroknak tulajdonítható, mint a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, egészségtelen étrend és dohányzás.
Kutatók olyan biomarkereket azonosítottak, amelyek képesek előre jelezni a betegség kognitív hatásait, még mielőtt azok a hagyományos agyi képalkotó vizsgálatokon megjelennek.
A mai terápiás lehetőségeknek köszönhetően az epilepsziával élők nagyobbrészt rohamok és egyéb tünetek nélkül élhetik életüket. A Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat a gyógyszeres kezelések hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak az epilepsziával élőket sújtó társadalmi előítéletek.
A csecsemő tudata titokzatos és vitatott kérdés.
Óriási előrelépés a most először beültetett, újratölthető, távprogramozásra is alkalmas mély agyi stimulációs rendszer.
Az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek célzott terápiáinak fejlesztésében.
