Hírek, cikkek

Lengyelországi valós életbeli adatok szerint a cenobamát hatékonyságát és tolerálhatóságát fokális epilepsziában jelentősen befolyásolja a társított antiepileptikum.

A ritka, elsődleges fejfájástípusok felismerése kulcsfontosságú, mivel másodlagos, súlyos betegségeket utánozhatnak, így pontos diagnózis szükséges.

A triglicerid-glükóz index és a neurodegeneratív betegségek összefüggéseit több adat igazolja, de diagnosztikus értéke jelenleg korlátozott.

A hipertóniás betegek fejfájásának és szédülésének okát csak alapos kivizsgálással és a vérnyomásértékek komplex elemzésével lehet pontosan meghatározni.

Bár a Parkinson-kórban főként az agyi α-synuclein halmozódást vizsgálták, új eredmények szerint a perifériás vérsejtek is szerepet játszhatnak a kórlefolyásban.

Szisztematikus áttekintések szerint az epilepsziásoknál a fejfájás gyakori és jelentős társbetegség, amelyet a mindennapi ellátásban gyakran alulértékelnek.

A cambridge-i szakemberek humán őssejt alapú idegrendszeri modellt hoztak létre, amelyben az axonregeneráció génhálózattal részben visszaállítható.

Az eszköz több mint 90%-os pontossággal képes elkülöníteni ezeket a betegségeket egymástól és az öregedéssel kapcsolatos tipikus kognitív változásoktól.

Az Alzheimer-kór korai patológiai változásai miatt hangsúlyos az időben történő felismerés, valamint a megelőzést célzó komplex intervenciók jelentősége.

A migrénnél a CGRP-t meghaladó új terápiás célpontokat keresnek, mivel a betegség komplex idegi mechanizmusai szélesebb beavatkozási lehetőséget kínálnak.

A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.

A mitokondriumok szerepe központi az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásában; célzott terápiás beavatkozások ígéretesek, de további humán kutatások szükségesek.

A tenziós fejfájás kialakulásában mozgásszervi, idegrendszeri, pszichés és életmódi tényezők egyaránt szerepet játszanak, összetett tüneteket okozva.

Egy hat hónapos, kontrollált vizsgálat kimutatta, hogy alacsony dózisú folsav javítja a kognitív funkciót kisérbetegségben, csökkent homociszteinszint mellett.

Az étrendi magnéziumbevitel és az epilepszia kapcsolatát vizsgálta egy nagyszabású amerikai kutatás, amely több mint 33 ezer felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezte.

A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1). (X)

Egy kínai kohorszvizsgálat másodelemzése alapján a krónikus májbetegség középkorú nőknél, de nem férfiaknál, emeli a stroke-kockázatot.

Egy új tanulmány szerint 65 év feletti, magas vérnyomásos betegeknél a sztatinhasználat nem növeli a demencia vagy kognitív zavar kockázatát.

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

Az áttekintés új terápiás célpontokat elemez az ioncsatornák, peptidek és nitroxidatív jelátvitel területén, figyelembe véve nemi különbségeket.

A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.

A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.

Az orr-agy nanohordozós gyógyszerbevitel ígéretes lehetőséget jelent a központi idegrendszeri terápiák fejlesztésében, bár klinikai kérdések még fennállnak.

A krónikus, 3 hónapon túli fájdalom és a demencia kapcsolata változó; 2 év felett a kapcsolat részben független a depressziótól is.

Friss amerikai kohorszvizsgálatok szerint az ischaemiás stroke súlyossága szoros összefüggésben áll a későbbi kognitív hanyatlás mértékével.

A TRIDENT vizsgálat szerint alacsony dózisú fix antihipertensív kombináció javítja a vérnyomás kontrollját és csökkenti a stroke ismétlésének kockázatát.

Egy nagyszabású koreai kohorszvizsgálat szerint a herpes zoster vakcina 50 év felett mérsékelt memóriavédelmet nyújt, de hatása idővel csökken.

A korai, 65 év alatti demencia kockázatát több életmódbeli és egészségi tényező növeli, mint például a diabetes, depresszió, elhízás vagy dohányzás.

A nagyobb antigéntartalmú influenza vakcinák nemcsak a fertőzés ellen nyújthatnak erősebb védelmet, hanem összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-demencia alacsonyabb kockázatával is – derül ki egy nagyszabású amerikai adatbázison végzett elemzésből, amely új megvilágításba helyezi az immunizáció lehetséges neuroprotektív hatásait.

A GBD 2021 adatai szerint az 55 év feletti nők körében világszerte nőtt az Alzheimer és demencia gyakorisága, főként demográfiai tényezők miatt.

Az Alzheimer-kór nanomedicina területe ígéretes, hiszen célzott és multifunkcionális nanorendszerek új lehetőségeket nyithatnak a diagnózisban és kezelésben.

Az ARV-102 első humán vizsgálatában két hét alatt elérte és 28 napig fenntartotta a LRRK2-csökkentést Parkinson-kórban, súlyos mellékhatás nélkül.

Az Alzheimer-kór kezelésének egyik fő kihívása a vér-agy gát, de ígéretes lehetőségek rejlenek a nanorészecske-alapú célzott gyógyszerbevitelben.

A stroke előtti egy héten lezajlott fertőzések fiatal felnőttekben emelték a kriptogén ischaemiás stroke esélyét, és ehhez a von Willebrand-faktor, illetve a VIII-as faktor kifejezettebb emelkedése társult.

A lecanemab Alzheimer-ellenes hatását egy belga kutatócsoport az antitest Fc-részéhez kötötte, amely mikrogliák aktiválásával elősegíti az amyloidplakkok eltávolítását.

A kínai hatóság engedélyezte egy invazív agy-gép interfész kereskedelmi alkalmazását, amely javítja a quadriplégiás betegek kézfunkcióját.

A 2026-os összefoglaló kiemeli, hogy a magas vérnyomás önálló kockázati tényezőként gyorsítja az Alzheimer-kór kialakulását és lefolyását.

Genetikai alapú kutatások igazolják, hogy a bélmikrobiom egyes részei immunválaszok révén befolyásolhatják a demenciakockázatot.

A rézanyagcsere zavara új patomechanisztikus összefüggéseket tárt fel, melyek a cuproptosis révén kapcsolódnak a neuronális károsodáshoz.

Az ioncsatornák fejlesztése kulcsfontosságú a neurogenezisben; zavaraik többféle neurofejlődési kórkép közös mechanizmusai lehetnek, például epilepsziában és autizmusban.

Az EBNA-1 peptid elleni IgG-antitestek tartósan magas szintje pontosan elkülönítheti a szklerózis multiplexet a MOGAD-tól és NMOSD-től.

A plazma p-tau217 szintje előre jelezheti a későbbi kognitív hanyatlást, de rutinszerű használata tünetmenteseknél még nem javasolt.

Egy retrospektív, több mint 11.000 ALS-betegen végzett vizsgálatban egyes gyógyszercsoportok szedése hosszabb túléléssel mutatott összefüggést.

A kutatások fókusza a felnőttkori neurogenezis szabályozására és annak idegrendszeri betegségekben betöltött szerepére helyeződött át az emberi agyban.

Egy új kutatás a brivaracetám, a cenobamát, a lakozamid és a perampanel hatásosságát és biztonságosságát hasonlította össze kiegészítő terápiákként gyógyszerrezisztens fokális epilepsziában szenvedő felnőtteknél.

Az SPMS kezelésében kevés hatékony terápia érhető el; új vizsgálati adatok szerint az autológ AT-MSC infúzió ígéretes, biztonságos megközelítés lehet.

A C. pneumoniae fertőzés a retinában szoros kapcsolatot mutat az inflammaszóma‑aktivációval és sejthalál markerekkel Alzheimer-kórban.

Egy 2026-os szisztematikus áttekintés szerint az amitriptilin és a botulinumtoxin-A javíthatja a krónikus tenziós fejfájás profilaxisát, bár bizonyítékaik korlátozottak.

Spanyolországi rutinvizsgálatokban a vérből kimutatható p-tau217 biomarker jelentősen javította az Alzheimer-kór diagnosztikai hatékonyságát.

A GLP-1-receptoragonisták neurodegeneratív betegségekben ígéretesnek tűnnek, de humán vizsgálatokban eddig ellentmondásosak az eredmények.