Új kutatási eredmények potenciális összefüggésre utalnak a pszichiátriai gyógyszerek vagy azok javallatai (azaz pszichiátriai rendellenességek), valamint az ALS kockázata és progressziója között.
Egy új kutatás rámutat, hogy az időskori demenciás esetek csaknem fele az időben kezelt érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás megelőzésével elkerülhető lenne.
Egy új kutatás a metabolikus szindróma különböző összetevői és a fiatalkori demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.
A monoklonális antitest hatásmechanizmusának alapja a béta-amiloid plakkok mennyiségének csökkentése.
A láthatatlan járvány: már nem a szívünkkel és a keringésünkkel van a legtöbb gond, hanem az idegrendszerünkkel.
Az Egyesült Államokban engedélyezték az első vérvizsgálatot, amely képes kimutatni az Alzheimer-kór jelenlétét.
Egy új kutatás szerint az antiretrovirális hatóanyagok jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban, ezért ez intenzív kutatási terület.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a tenektepláz hatóanyagú TNKase-t, egy trombolitikus szert akut ischaemiás stroke kezelésére felnőtteknél.
A NIRSport2 olyan agyi képalkotó eszköz, amely valós időben, térbeli korlátok nélkül képes megjeleníteni az agykérgi aktivitást.
A HCEMM égisze alatt hat intézményt összefogó európai konzorcium részeként magyar kutatók a stroke okozta károsodások hosszú távú gyógyítását vizsgálják.
A kutatók 24.107 idős ember – az átlagéletkor 71,8 év volt – egészségügyi adatait vizsgálták meg egy 18 éves időintervallum során.
Csak Magyarországon több tízezerre tehető a Parkinson-kórral diagnosztizáltak száma, világszerte pedig tízmilliókra. Az egyre fiatalabb korosztályokat érintő krónikus idegrendszeri betegség nem gyógyítható jelenlegi tudásunkkal, ám egyre több hatékony tüneti kezelés áll rendelkezésre.
A legújabb kutatások szerint a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, mint az Ozempic, jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A stroke világszerte mintegy 100 millió embert érint, és évente 6,7 millió halálesetet okoz. Az esetek többsége olyan módosítható rizikófaktoroknak tulajdonítható, mint a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, egészségtelen étrend és dohányzás.
Kutatók olyan biomarkereket azonosítottak, amelyek képesek előre jelezni a betegség kognitív hatásait, még mielőtt azok a hagyományos agyi képalkotó vizsgálatokon megjelennek.
A mai terápiás lehetőségeknek köszönhetően az epilepsziával élők nagyobbrészt rohamok és egyéb tünetek nélkül élhetik életüket. A Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat a gyógyszeres kezelések hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak az epilepsziával élőket sújtó társadalmi előítéletek.
A csecsemő tudata titokzatos és vitatott kérdés.
Óriási előrelépés a most először beültetett, újratölthető, távprogramozásra is alkalmas mély agyi stimulációs rendszer.
Az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek célzott terápiáinak fejlesztésében.
Kutatók felfedezték, hogy az Aplp1 és Lag3 fehérjék kölcsönhatása szerepet játszik a betegség kialakulásában, és ezek célzott gátlásával jelentősen lassítható lehet a neurodegeneratív folyamat. Az ígéretes eredmények új lehetőséget kínálnak a Parkinson-kór elleni küzdelemben.
Amerikai kutatók egy ígéretes gyógyszerjelöltet fejlesztettek ki, amely gyorsítja az idegrostok regenerációját és javítja a látással kapcsolatos agyi funkciókat kísérleti egerekben, reményt adva a betegek számára a látás és kognitív képességek helyreállítására.
A xenon gáz nem csak az Alzheimer-kórt kiváltó súlyos agyi elváltozásokat csökkentheti, de új terápiás lehetőségeket is nyithat a neurodegeneratív betegségek kezelésében.
Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban sikerült megfigyelni az emlékek megszületését egy magyar kutatók által fejlesztett speciális mikroszkóppal.
A kutatás során az egyik fehérje úgy működött, mint egy mérhető marker a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.
A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson a tudományterület legnevesebb hazai és külföldi kutatói tartanak előadást.
Szegedi kutatók áttörő eredményeket értek el az idegrendszeri betegségek megértésében és kezelésében.
Egy új kutatás szerint a retina érhálózata ugyanolyan pontossággal képes előre jelezni a stroke kockázatát, mint a hagyományos rizikófaktorok, de invazív laboratóriumi vizsgálatok nélkül.
Korábban szintén a szegedi szűrőközpont találta meg a 2023-as pilot vizsgálat kilenc SMA-s újszülöttje közül a legelsőt, majd további négyet.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak.
A stressz, a nehéz ételek és a kevés mozgás növelhetik a stroke kockázatát. A Strokeinfó Alapítvány az ünnepek közeledtével arra hívja fel a figyelmet: a stroke megelőzhető, ha időben cselekszünk.
Az Ioncsatornákat célba vevő módosított peptidek című projekt nemzetközi kollaborációban zajlik majd.
A szakemberek azt tervezik, hogy a rágcsálómodellek után nagyobb állatokon is vizsgálják a megoldás működőképességét. Erre kiváló modell lenne a tacskó.
Novembertől várják a a speciális rehabilitációra a felnőttkorú SMA-betegeket a hévízi és harkányi kórházban.
Életet menthet a tünetek mihamarabbi felismerése, minél több idő telik el a beavatkozásig, annál kisebb lesz az esélye, hogy teljes tünetmentességet érjünk el.
A világ 27 vezető demenciával foglalkozó szakértője által jegyzett Lancet Bizottság idei jelentése további két kockázati tényezővel bővíti a kört.
Az országos kampány célja tehát, hogy a következő három évben minél több ember megismerje a stroke tüneteit a megfelelő időben történő ellátásért.
Ez a teszt már a tünetek megjelenése előtt kimutatja az Alzheimer-kórt.
Az Egyesült Királyság tudósai 1,6 millió, emberi agyról készült felvételhez kaptak hozzáférést, ezek segítségével a demenciát nagyon korán felismerő mesterséges intelligenciát lehet kifejleszteni.
A Belügyminisztérium ígéri, hogy az újszülöttek SMA-szűrésének finanszírozását 2025-ben is biztosítják.
A sikerrel azonosított mechanizmusok előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében.
A vérvizsgálat 90 százalékos pontossággal tudja azonosítani az Alzheimer-kórt a memóriaproblémákkal küzdő betegeknél.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) engedélyezte az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló Leqembi forgalomba hozatalát.
A 13 éves beteg koponyájába tavaly októberben ültették be az eszközt, és a gyermek korábban súlyos, naponta néha több százszor visszatérő rohamainak száma azóta 80 százalékkal csökkent.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyott egy új hatóanyagot, amely a kutatási eredmények szerint lassítja az Alzheimer-kór lefolyását.
A kutatással azt akarták kideríteni, hogy milyen kóros hatással lehetnek az agyba bekerülő immunsejtek az idegsejtekre.
Egy 2024 februári tanulmány szerint a KIBRA nevű fehérje aktiválása képes helyreállítani a szinaptikus plaszticitást és megakadályozni a memóriazavarokat tauopátiás állatmodellekben. Ez az áttörés új lehetőségeket nyithat a neurodegeneratív betegségek (például az Alzheimer-kór), terápiájában.
Új kutatási eredmények tíz éven belül akár gyógyíthatóvá, de legalábbis lassíthatóvá tehetik az ALS leggyakoribb változatát.
A migrén az egyik leggyakoribb és leginkább életminőséget rontó elsődleges fejfájásbetegség, amely világszerte emberek millióit érinti. Jelen szemle részletesen bemutatja a migrén típusait, patomechanizmusát és a legújabb migrénellenes hatóanyagokat.
A stroke-on átesettek számára a mindennapi rutint visszanyerni, önálló életvitelt folytatni hatalmas kihívást jelent. Ebben segít a videósorozat.
