Hírek, cikkek

Az Alzheimer-kór új szemlélete szerint az agyi energia-anyagcsere zavara, különösen a glükóz-felhasználás csökkenése, kulcsszerepet játszik a betegségben.

Az Epstein–Barr-vírus új mechanisztikus összefüggések révén hozzájárulhat a sclerosis multiplex kialakulásához, ahogy friss kutatások igazolják.

Az epilepszia komplex kóreredetét genetikai, molekuláris és hálózati zavarok együttesen alakítják, hangsúlyozva a személyre szabott terápiák fontosságát.

A CAR-T-sejtterápia a nehezen kezelhető vérrákok új eszköze, de gyakran jelentkeznek neurológiai mellékhatások, mint görcsroham vagy agyödéma.

A sclerosis multiplex prodromális szakaszában bizonyos fertőzések gyakoriak, de ezek jelentősége még nem teljesen ismert.

Egy nagyszabású brit vizsgálatban a metabolikus szindróma az agy biológiai öregedésének gyorsulásával, gyulladásos és anyagcsere-jelzőkkel társult.

Az apolipoprotein E szerkezeti és funkcionális tulajdonságai, illetve lipidációs állapota jelentős szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.

A krónikus fájdalom kezelésében ígéretesek az új nanomedicinális rendszerek, de klinikai alkalmazásukhoz szigorú biztonsági és gyártási követelmények szükségesek.

Az eszköz több mint 90%-os pontossággal képes elkülöníteni ezeket a betegségeket egymástól és az öregedéssel kapcsolatos tipikus kognitív változásoktól.

Az illegális pszichoaktív szerek használata bizonyítottan jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen fiatalabb korcsoportokban.

Japán kutatók szerint a sclerosis multiplex kialakulásában a bélhámsejtek antigénprezentációja kulcsszerepet játszhat a korai neuroinflammációban.

A GLP-1-receptor agonisták ígéretes terápiás célpontot jelentenek neurológiai betegségekben, bár klinikai hatásuk egyelőre változó mértékű.

Az ALS kezelésében napjainkban a célzott génterápiák, sejttranszplantáció és iPSC-alapú kutatások együtt határozzák meg az új terápiás irányokat.

Az Európai Bizottság engedélyezte a Cenrifki (tolebrutinib) alkalmazását SPMS-ben szenvedő felnőttek számára, új terápiás lehetőséget nyújtva.

Esettanulmányunkban psilocybin-gomba alkalmazása jelentős, több területre kiterjedő funkcionális javulást eredményezett előrehaladott Alzheimer-kórban.

In vitro patkánymodellben az ibuprofen és az indometacin elősegítheti az idegregenerációt PPARγ-aktiváción keresztül, COX-gátlástól függetlenül.

Egy multicentrikus kínai kohorsz szerint a magas RCII és tartós gyulladás jelentősen rontja az akut stroke utáni kimeneteleket, túlmutatva klasszikus rizikófaktorokon.

A cenobamát hatékonyan csökkenti az epilepsziás rohamokat kiegészítő kezelésként, biztonságos profil mellett, azonban további óvatos értékelést igényel.

A kezdeményezés az első olyan humán vizsgálat, amely embrió eredetű neuralis őssejt‑terméket alkalmaz a betegség progressziójának potenciális lassítása érdekében.

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

Új kutatási eredmények szerint a Cu(ATSM) vegyület vér-agy gátat helyreállítva csökkenti az amyloid-béta szintet és javítja a kognitív funkciókat.

Cambridge-i kutatók agy- és gerincvelői organoidok összekapcsolásával feltárták a neuronok axonregenerációját szabályozó genetikai mechanizmusokat.

Lengyelországi valós életbeli adatok szerint a cenobamát hatékonyságát és tolerálhatóságát fokális epilepsziában jelentősen befolyásolja a társított antiepileptikum.

A ritka, elsődleges fejfájástípusok felismerése kulcsfontosságú, mivel másodlagos, súlyos betegségeket utánozhatnak, így pontos diagnózis szükséges.

A triglicerid-glükóz index és a neurodegeneratív betegségek összefüggéseit több adat igazolja, de diagnosztikus értéke jelenleg korlátozott.

A hipertóniás betegek fejfájásának és szédülésének okát csak alapos kivizsgálással és a vérnyomásértékek komplex elemzésével lehet pontosan meghatározni.

Bár a Parkinson-kórban főként az agyi α-synuclein halmozódást vizsgálták, új eredmények szerint a perifériás vérsejtek is szerepet játszhatnak a kórlefolyásban.

Szisztematikus áttekintések szerint az epilepsziásoknál a fejfájás gyakori és jelentős társbetegség, amelyet a mindennapi ellátásban gyakran alulértékelnek.

A cambridge-i szakemberek humán őssejt alapú idegrendszeri modellt hoztak létre, amelyben az axonregeneráció génhálózattal részben visszaállítható.

Az Alzheimer-kór korai patológiai változásai miatt hangsúlyos az időben történő felismerés, valamint a megelőzést célzó komplex intervenciók jelentősége.

A migrénnél a CGRP-t meghaladó új terápiás célpontokat keresnek, mivel a betegség komplex idegi mechanizmusai szélesebb beavatkozási lehetőséget kínálnak.

A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.

A mitokondriumok szerepe központi az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásában; célzott terápiás beavatkozások ígéretesek, de további humán kutatások szükségesek.

A tenziós fejfájás kialakulásában mozgásszervi, idegrendszeri, pszichés és életmódi tényezők egyaránt szerepet játszanak, összetett tüneteket okozva.

Egy hat hónapos, kontrollált vizsgálat kimutatta, hogy alacsony dózisú folsav javítja a kognitív funkciót kisérbetegségben, csökkent homociszteinszint mellett.

Az étrendi magnéziumbevitel és az epilepszia kapcsolatát vizsgálta egy nagyszabású amerikai kutatás, amely több mint 33 ezer felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezte.

A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1). (X)

Egy kínai kohorszvizsgálat másodelemzése alapján a krónikus májbetegség középkorú nőknél, de nem férfiaknál, emeli a stroke-kockázatot.

Egy új tanulmány szerint 65 év feletti, magas vérnyomásos betegeknél a sztatinhasználat nem növeli a demencia vagy kognitív zavar kockázatát.

Az áttekintés új terápiás célpontokat elemez az ioncsatornák, peptidek és nitroxidatív jelátvitel területén, figyelembe véve nemi különbségeket.

A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.

A neuropszichiátriai long COVID-ben kimutatható biomarkerek összefüggést mutathatnak kognitív hanyatlással és pszichés tünetekkel, például szorongással.

Az orr-agy nanohordozós gyógyszerbevitel ígéretes lehetőséget jelent a központi idegrendszeri terápiák fejlesztésében, bár klinikai kérdések még fennállnak.

A krónikus, 3 hónapon túli fájdalom és a demencia kapcsolata változó; 2 év felett a kapcsolat részben független a depressziótól is.

Friss amerikai kohorszvizsgálatok szerint az ischaemiás stroke súlyossága szoros összefüggésben áll a későbbi kognitív hanyatlás mértékével.

A TRIDENT vizsgálat szerint alacsony dózisú fix antihipertensív kombináció javítja a vérnyomás kontrollját és csökkenti a stroke ismétlésének kockázatát.

Egy nagyszabású koreai kohorszvizsgálat szerint a herpes zoster vakcina 50 év felett mérsékelt memóriavédelmet nyújt, de hatása idővel csökken.

A korai, 65 év alatti demencia kockázatát több életmódbeli és egészségi tényező növeli, mint például a diabetes, depresszió, elhízás vagy dohányzás.

Egy nagyméretű amerikai vizsgálat szerint a magasabb antigéntartalmú influenzaoltások csökkenthetik az Alzheimer-demencia kialakulásának esélyét.

A GBD 2021 adatai szerint az 55 év feletti nők körében világszerte nőtt az Alzheimer és demencia gyakorisága, főként demográfiai tényezők miatt.