Hírek, cikkek

Az Alzheimer-kór kezelésében áttörést ígérő eredményekkel szolgál az Eisai legújabb tanulmánya, amely a Clarity AD vizsgálat négyéves adatait mutatja be.

Becslések szerint 25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban.

Új kutatási eredmények potenciális összefüggésre utalnak a pszichiátriai gyógyszerek vagy azok javallatai (azaz pszichiátriai rendellenességek), valamint az ALS kockázata és progressziója között.

Egy új kutatás egy olyan módszert javasol a Parkinson-kór diagnosztizálására, amely a hallójárat váladékában található illékony szerves vegyületeket elemzi.

A demencia időben történő diagnosztizálása létfontosságú, mégis évek telhetnek el a tünetek megjelenése és a hivatalos diagnózis között.

A migrén globális egészségügyi probléma, amely rengeteg embert érint világszerte: becslések szerint több mint 1 milliárdnyian szenvednek tőle a világ minden régiójában.

A kutatás vezetője minél előbb szeretné klinikai vizsgálatban közvetlenül tesztelni a kombinációs terápiát Alzheimer-kóros betegeken.

A Parkinson-kór kezelésében forradalmi áttörést jelenthet az ausztrál kutatók által kifejlesztett új, biológiailag lebomló gél, amely hetente egyetlen injekcióval biztosítja a megfelelő gyógyszerbevitelt.

Hogyan segíthet a multidiszciplináris megközelítés, innovatív terápiák és modern technológia?

A Lawson Kutatóintézet kutatói az ambroxolt vizsgálják a Parkinson-kórhoz kapcsolódó demencia lehetséges kezelési lehetőségeként.

Kutatók azt vizsgálták, hogy a glukagonszerű peptid-1 receptor (GLP-1R) agonisták hatékonyak lehetnek-e a migrénes rohamok megelőzésében.

Az Egyesült Államokban engedélyezték az első vérvizsgálatot, amely képes kimutatni az Alzheimer-kór jelenlétét.

Különösen veszélyeztetettek a váltott műszakban dolgozók és azok, akik rendszertelen időbeosztásban élnek.

Egy új kutatás rámutat, hogy az időskori demenciás esetek csaknem fele az időben kezelt érrendszeri kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás megelőzésével elkerülhető lenne.

Egy új kutatás a metabolikus szindróma különböző összetevői és a fiatalkori demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.

A monoklonális antitest hatásmechanizmusának alapja a béta-amiloid plakkok mennyiségének csökkentése.

A láthatatlan járvány: már nem a szívünkkel és a keringésünkkel van a legtöbb gond, hanem az idegrendszerünkkel.

Egy új kutatás szerint az antiretrovirális hatóanyagok jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban, ezért ez intenzív kutatási terület.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a tenektepláz hatóanyagú TNKase-t, egy trombolitikus szert akut ischaemiás stroke kezelésére felnőtteknél.

A NIRSport2 olyan agyi képalkotó eszköz, amely valós időben, térbeli korlátok nélkül képes megjeleníteni az agykérgi aktivitást.

A HCEMM égisze alatt hat intézményt összefogó európai konzorcium részeként magyar kutatók a stroke okozta károsodások hosszú távú gyógyítását vizsgálják.

A kutatók 24.107 idős ember – az átlagéletkor 71,8 év volt – egészségügyi adatait vizsgálták meg egy 18 éves időintervallum során.

Csak Magyarországon több tízezerre tehető a Parkinson-kórral diagnosztizáltak száma, világszerte pedig tízmilliókra. Az egyre fiatalabb korosztályokat érintő krónikus idegrendszeri betegség nem gyógyítható jelenlegi tudásunkkal, ám egyre több hatékony tüneti kezelés áll rendelkezésre.

A legújabb kutatások szerint a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, mint az Ozempic, jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

A stroke világszerte mintegy 100 millió embert érint, és évente 6,7 millió halálesetet okoz. Az esetek többsége olyan módosítható rizikófaktoroknak tulajdonítható, mint a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, egészségtelen étrend és dohányzás.

Kutatók olyan biomarkereket azonosítottak, amelyek képesek előre jelezni a betegség kognitív hatásait, még mielőtt azok a hagyományos agyi képalkotó vizsgálatokon megjelennek.

A mai terápiás lehetőségeknek köszönhetően az epilepsziával élők nagyobbrészt rohamok és egyéb tünetek nélkül élhetik életüket. A Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat a gyógyszeres kezelések hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak az epilepsziával élőket sújtó társadalmi előítéletek.

A csecsemő tudata titokzatos és vitatott kérdés.

Óriási előrelépés a most először beültetett, újratölthető, távprogramozásra is alkalmas mély agyi stimulációs rendszer.

Az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek célzott terápiáinak fejlesztésében.

Kutatók felfedezték, hogy az Aplp1 és Lag3 fehérjék kölcsönhatása szerepet játszik a betegség kialakulásában, és ezek célzott gátlásával jelentősen lassítható lehet a neurodegeneratív folyamat. Az ígéretes eredmények új lehetőséget kínálnak a Parkinson-kór elleni küzdelemben.

Amerikai kutatók egy ígéretes gyógyszerjelöltet fejlesztettek ki, amely gyorsítja az idegrostok regenerációját és javítja a látással kapcsolatos agyi funkciókat kísérleti egerekben, reményt adva a betegek számára a látás és kognitív képességek helyreállítására.

A xenon gáz nem csak az Alzheimer-kórt kiváltó súlyos agyi elváltozásokat csökkentheti, de új terápiás lehetőségeket is nyithat a neurodegeneratív betegségek kezelésében.

Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban sikerült megfigyelni az emlékek megszületését egy magyar kutatók által fejlesztett speciális mikroszkóppal.

A kutatás során az egyik fehérje úgy működött, mint egy mérhető marker a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson a tudományterület legnevesebb hazai és külföldi kutatói tartanak előadást.

Szegedi kutatók áttörő eredményeket értek el az idegrendszeri betegségek megértésében és kezelésében.

Egy új kutatás szerint a retina érhálózata ugyanolyan pontossággal képes előre jelezni a stroke kockázatát, mint a hagyományos rizikófaktorok, de invazív laboratóriumi vizsgálatok nélkül.

Korábban szintén a szegedi szűrőközpont találta meg a 2023-as pilot vizsgálat kilenc SMA-s újszülöttje közül a legelsőt, majd további négyet.

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak.

A stressz, a nehéz ételek és a kevés mozgás növelhetik a stroke kockázatát. A Strokeinfó Alapítvány az ünnepek közeledtével arra hívja fel a figyelmet: a stroke megelőzhető, ha időben cselekszünk.

Az Ioncsatornákat célba vevő módosított peptidek című projekt nemzetközi kollaborációban zajlik majd.

A szakemberek azt tervezik, hogy a rágcsálómodellek után nagyobb állatokon is vizsgálják a megoldás működőképességét. Erre kiváló modell lenne a tacskó.

Novembertől várják a a speciális rehabilitációra a felnőttkorú SMA-betegeket a hévízi és harkányi kórházban.

Életet menthet a tünetek mihamarabbi felismerése, minél több idő telik el a beavatkozásig, annál kisebb lesz az esélye, hogy teljes tünetmentességet érjünk el.

A világ 27 vezető demenciával foglalkozó szakértője által jegyzett Lancet Bizottság idei jelentése további két kockázati tényezővel bővíti a kört.

Az országos kampány célja tehát, hogy a következő három évben minél több ember megismerje a stroke tüneteit a megfelelő időben történő ellátásért.

Ez a teszt már a tünetek megjelenése előtt kimutatja az Alzheimer-kórt.

Az Egyesült Királyság tudósai 1,6 millió, emberi agyról készült felvételhez kaptak hozzáférést, ezek segítségével a demenciát nagyon korán felismerő mesterséges intelligenciát lehet kifejleszteni.