Egy új kutatás a metabolikus szindróma különböző összetevői és a fiatalkori demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.
A monoklonális antitest hatásmechanizmusának alapja a béta-amiloid plakkok mennyiségének csökkentése.
A láthatatlan járvány: már nem a szívünkkel és a keringésünkkel van a legtöbb gond, hanem az idegrendszerünkkel.
Egy új kutatás szerint az antiretrovirális hatóanyagok jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
25 éven belül a különféle neurodegeneratív betegségek válhatnak a leggyakoribb halálokká a fejlett világban, ezért ez intenzív kutatási terület.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a tenektepláz hatóanyagú TNKase-t, egy trombolitikus szert akut ischaemiás stroke kezelésére felnőtteknél.
A NIRSport2 olyan agyi képalkotó eszköz, amely valós időben, térbeli korlátok nélkül képes megjeleníteni az agykérgi aktivitást.
A HCEMM égisze alatt hat intézményt összefogó európai konzorcium részeként magyar kutatók a stroke okozta károsodások hosszú távú gyógyítását vizsgálják.
A kutatók 24.107 idős ember – az átlagéletkor 71,8 év volt – egészségügyi adatait vizsgálták meg egy 18 éves időintervallum során.
Csak Magyarországon több tízezerre tehető a Parkinson-kórral diagnosztizáltak száma, világszerte pedig tízmilliókra. Az egyre fiatalabb korosztályokat érintő krónikus idegrendszeri betegség nem gyógyítható jelenlegi tudásunkkal, ám egyre több hatékony tüneti kezelés áll rendelkezésre.
A legújabb kutatások szerint a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, mint az Ozempic, jelentősen csökkenthetik a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
A stroke világszerte mintegy 100 millió embert érint, és évente 6,7 millió halálesetet okoz. Az esetek többsége olyan módosítható rizikófaktoroknak tulajdonítható, mint a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, egészségtelen étrend és dohányzás.
Kutatók olyan biomarkereket azonosítottak, amelyek képesek előre jelezni a betegség kognitív hatásait, még mielőtt azok a hagyományos agyi képalkotó vizsgálatokon megjelennek.
A mai terápiás lehetőségeknek köszönhetően az epilepsziával élők nagyobbrészt rohamok és egyéb tünetek nélkül élhetik életüket. A Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat a gyógyszeres kezelések hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak az epilepsziával élőket sújtó társadalmi előítéletek.
A csecsemő tudata titokzatos és vitatott kérdés.
Óriási előrelépés a most először beültetett, újratölthető, távprogramozásra is alkalmas mély agyi stimulációs rendszer.
Az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek célzott terápiáinak fejlesztésében.
Kutatók felfedezték, hogy az Aplp1 és Lag3 fehérjék kölcsönhatása szerepet játszik a betegség kialakulásában, és ezek célzott gátlásával jelentősen lassítható lehet a neurodegeneratív folyamat. Az ígéretes eredmények új lehetőséget kínálnak a Parkinson-kór elleni küzdelemben.
Amerikai kutatók egy ígéretes gyógyszerjelöltet fejlesztettek ki, amely gyorsítja az idegrostok regenerációját és javítja a látással kapcsolatos agyi funkciókat kísérleti egerekben, reményt adva a betegek számára a látás és kognitív képességek helyreállítására.
A xenon gáz nem csak az Alzheimer-kórt kiváltó súlyos agyi elváltozásokat csökkentheti, de új terápiás lehetőségeket is nyithat a neurodegeneratív betegségek kezelésében.
Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban sikerült megfigyelni az emlékek megszületését egy magyar kutatók által fejlesztett speciális mikroszkóppal.
A kutatás során az egyik fehérje úgy működött, mint egy mérhető marker a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.
A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson a tudományterület legnevesebb hazai és külföldi kutatói tartanak előadást.
Szegedi kutatók áttörő eredményeket értek el az idegrendszeri betegségek megértésében és kezelésében.
Egy új kutatás szerint a retina érhálózata ugyanolyan pontossággal képes előre jelezni a stroke kockázatát, mint a hagyományos rizikófaktorok, de invazív laboratóriumi vizsgálatok nélkül.
Korábban szintén a szegedi szűrőközpont találta meg a 2023-as pilot vizsgálat kilenc SMA-s újszülöttje közül a legelsőt, majd további négyet.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak.
A stressz, a nehéz ételek és a kevés mozgás növelhetik a stroke kockázatát. A Strokeinfó Alapítvány az ünnepek közeledtével arra hívja fel a figyelmet: a stroke megelőzhető, ha időben cselekszünk.
Az Ioncsatornákat célba vevő módosított peptidek című projekt nemzetközi kollaborációban zajlik majd.
A szakemberek azt tervezik, hogy a rágcsálómodellek után nagyobb állatokon is vizsgálják a megoldás működőképességét. Erre kiváló modell lenne a tacskó.
Novembertől várják a a speciális rehabilitációra a felnőttkorú SMA-betegeket a hévízi és harkányi kórházban.
Életet menthet a tünetek mihamarabbi felismerése, minél több idő telik el a beavatkozásig, annál kisebb lesz az esélye, hogy teljes tünetmentességet érjünk el.
A világ 27 vezető demenciával foglalkozó szakértője által jegyzett Lancet Bizottság idei jelentése további két kockázati tényezővel bővíti a kört.
Az országos kampány célja tehát, hogy a következő három évben minél több ember megismerje a stroke tüneteit a megfelelő időben történő ellátásért.
Ez a teszt már a tünetek megjelenése előtt kimutatja az Alzheimer-kórt.
Az Egyesült Királyság tudósai 1,6 millió, emberi agyról készült felvételhez kaptak hozzáférést, ezek segítségével a demenciát nagyon korán felismerő mesterséges intelligenciát lehet kifejleszteni.
A Belügyminisztérium ígéri, hogy az újszülöttek SMA-szűrésének finanszírozását 2025-ben is biztosítják.
A sikerrel azonosított mechanizmusok előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében.
A vérvizsgálat 90 százalékos pontossággal tudja azonosítani az Alzheimer-kórt a memóriaproblémákkal küzdő betegeknél.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) engedélyezte az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló Leqembi forgalomba hozatalát.
A 13 éves beteg koponyájába tavaly októberben ültették be az eszközt, és a gyermek korábban súlyos, naponta néha több százszor visszatérő rohamainak száma azóta 80 százalékkal csökkent.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyott egy új hatóanyagot, amely a kutatási eredmények szerint lassítja az Alzheimer-kór lefolyását.
A kutatással azt akarták kideríteni, hogy milyen kóros hatással lehetnek az agyba bekerülő immunsejtek az idegsejtekre.
Egy 2024 februári tanulmány szerint a KIBRA nevű fehérje aktiválása képes helyreállítani a szinaptikus plaszticitást és megakadályozni a memóriazavarokat tauopátiás állatmodellekben. Ez az áttörés új lehetőségeket nyithat a neurodegeneratív betegségek (például az Alzheimer-kór), terápiájában.
Új kutatási eredmények tíz éven belül akár gyógyíthatóvá, de legalábbis lassíthatóvá tehetik az ALS leggyakoribb változatát.
A migrén az egyik leggyakoribb és leginkább életminőséget rontó elsődleges fejfájásbetegség, amely világszerte emberek millióit érinti. Jelen szemle részletesen bemutatja a migrén típusait, patomechanizmusát és a legújabb migrénellenes hatóanyagokat.
A stroke-on átesettek számára a mindennapi rutint visszanyerni, önálló életvitelt folytatni hatalmas kihívást jelent. Ebben segít a videósorozat.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága jóváhagyta a Lenmeldy-t, az első, FDA által engedélyezett génterápiát, amely tünet előtti késői csecsemőkori, tünetmentes korai juvenilis vagy korai tünetekkel járó korai juvenilis metakromatikus leukodystrophiában (MLD) szenvedő gyermekek kezelésére javallott.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) szegedi Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja szerint az idegsejtek hatékonyságromlása okozza a mozgás és gondolkodás lassulását öregkorban.
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást, az MTA egyik Lendület kutatócsoportja most kiderítheti, hogyan.