Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuropszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel.
Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz - ezt állapította meg egy új tanulmány.
A leicesteri egyetemen végzett kutatás eredményei olyan új betekintést nyújthatnak a kognitív funkciók időskori romlásának okaiba, ami forradalmasíthatja a kezelési lehetőségeket.
Amerikai kutatók kifejlesztettek egy olyan molekulát, amely elősegíti az idegsejteket körülvevő mielinhüvely újjáépülését, és ez által javíthatja különböző idegrendszeri betegségekben, például szklerózis multiplexben szenvedő betegek állapotát.
A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának - ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban.
Jelenleg több mint 500 gyógyszer fejlesztése van folyamatban különböző neurológiai betegségek kezelésére. A neurológiai zavarok közé több mint 1000 olyan betegség tartozik, amelyek az agyat és az idegrendszert érintik, és ezek a betegségek mintegy 100 millió embert érintenek az Egyesült Államokban, ami a lakosság közel egyharmada.
A nottinghami egyetem kutatói által végzett vizsgálat eredményei szerint a demencia kockázata csaknem 50 százalékkal magasabb volt azoknál az 55 év feletti betegeknél, akik legalább három évig antikolinerg hatású gyógyszereket szedtek.
A Nemzeti Agykutatási Program második szakaszában résztvevő három egyetemi munkacsoport számolt be a program félidejéig elért eredményeiről a Debreceni Egyetem Idegtudományi Doktori Iskolájának szeptember 6-ai szimpóziumán, az Élettudományi Központban.
Az Alzheimer-kór progressziójának gátlására alkalmas kezelési lehetőségeket kutató amerikai tudósok azt fedezték fel, hogy a vérnyomáscsökkentő nilvadipin alzheimeres betegeknél fokozta a véráramlást az agy memóriáért és tanulásért felelős területein.
Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói.
Egy svéd kutatás szerint az epilepsziában, idegfájdalom terápiájában és szorongásos zavarokban alkalmazott gabapentinoidokkal való kezelés növelheti az öngyilkosság, véletlen túladagolás, sérülések és közúti balesetek kockázatát.
A USC Dornsife kutatói szerint a 2-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszerek védő hatásúak lehetnek az Alzheimer-kórral és a demencia más típusaival szemben.
Több az Alzheimer-kóros a nők között, mint a férfiak között. Az okok feltárásában új kutatások hoztak eredményt - adta hírül a BBC News szerdán.
Holland kutatók új, kísérleti antitest hatásosságát értékelték stroke kezelésében, amerikai kutatók szerint a hosszú távú aszpirinkezelés nem annyira hatékony az alacsony stroke kockázatú betegeknél, mint ahogyan azt eddig gondolták, a stroke utáni felépülés mértékét pedig vértérfogat-csökkentő műtét javíthatja.
Az idegek áthuzalozásával ausztrál sebészeknek sikerült helyreállítaniuk lebénult betegeknél a kar és kéz mozgatásának képességét, lehetővé téve, hogy önállóan tudjanak enni és eszközöket használni.
Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre - számolt be róla a BBC hírportálja.
Folyamatosan emelkedik azoknak a betegségeknek a száma, amelyek hátterében a kutatások alátámasztják az immunrendszerrel való kapcsolatot, és az utóbbi időben az immunrendszeri zavarok mentális betegségek kialakulásában játszott szerepe is egyre nagyobb figyelmet kap.
Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően - számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.
Amerikai kutatók mesterséges intelligencia alkalmazásával igazolták, hogy az úgynevezett hulladék DNS mutációi autizmust okozhatnak.
Kismértékben növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát a hosszú távon, szájon át alkalmazott hormonterápia menopauza utáni nők esetében - derítették ki finn kutatók.
Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.
Egy új kutatás szerint az elhízás károsítja a vér-agy gátat, ami a különböző kognitív képességek, például tanulási képességek és memória romlásához vezethet.
Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével "fiatalították meg" öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását.
1990 és 2015 között a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma megduplázódott, mára eléri a 6 milliót. A népesség öregedése miatt ez a szám 2040-re ismét meg fog duplázódni, amihez hozzájárul az iparosodás terjedésének fokozódása és a várható élettartam növekedése.
Az emberiség történetének nagy részében a Parkinson-kór ritka betegségnek számított, de a demográfiai változások és az iparosodás káros hatásainak következtében egyre valószínűbb egy globális Parkinson-kór pandémia kialakulása.
Az Amerikai Stroke Szövetség nemzetközi konferenciáján prezenált eredmények szerint egy minimálisan invazív műtéti beavatkozással az agyból eltávolított nagyobb vérmennyiség hatására a vérzéses stroke utáni funkcionális felépülés esélye jelentősen növelhető.
Amerikai kutatók a demencia új típusát azonosították, tünetei az Alzheimer-kórhoz hasonlóak.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.
Kutatók azonosítottak egy olyan molekulát, amely fontos szerepet játszik a Parkinson-kór kialakulásában. A felfedezés új terápiás lehetőségek kifejlesztésében nyújthat támpontot, illetve a korai diagnózis és a prevenció terén is áttörést hozhat.
A kezeletlen artériás hipertónia jelenti a legnagyobb kockázatot agyvérzés, agyi léziók, kisebb vérzések vagy mikroinfarktusok kialakulására, hosszú távon pedig a kognitív zavarok kockázata is nő.
Már a feledékenység és a többi tünet megjelenése előtt megbízhatóan jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető agyi károsodásokat egy egyszerű vérvizsgálat egy új kutatás szerint.
Egy német tanulmányból kiderül, miért nem segít sok páciensnek az epilepszia kezelésére egyik leggyakrabban alkalmazott hatóanyag, a carbamazepin. A kutatás a Journal of Neuroscience c. folyóiratban jelent meg.
Az Egyesült Államokban a népesség 1,2%-a, azaz 3,4 millió ember szenved aktív epilepsziában. Bár a betegek többsége reagál a gyógyszeres kezelésre, de az epilepsziás betegek 20-40 százalékánál több antiepileptikum kipróbálása után is jelentkeznek görcsrohamok.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.
Egy új kutatás szerint a szenzoros és kognitív agyi funkciók öregedéssel összefüggő romlásának hátterében valójában a neuronok plaszticitásának csökkenése áll, és nem az idegsejtek számának csökkenése.
A Karolinska Intézet által végzett új kutatás szerint a posztmenopauzális hormonterápia nincs összefüggésben a fokozott stroke-kockázattal abban az esetben, ha a hormonterápiát korán elkezdik. A kutatás eredményei a PLOS Medicine folyóiratban jelentek meg.
Egy új kutatás eredményei szerint a hypothyreosis elleni gyógyszerek túlzott mértékű alkalmazása fokozhatja a pitvarfibrilláció kockázatát, ami a stroke kialakulásának hátterében lévő, gyakori szívritmuszavar.
Svéd és amerikai kutatók újszerű összefüggést fedeztek fel a gasztrointesztinális gyulladás, ezen belül is a vakbélgyulladás és az vakbél eltávolítása, illetve a Parkinson-kór eredete között.
Egy új kutatás szerint magasabb lehet bizonyos stroke-típusok kockázata azoknál a betegeknél, akiknek magas a szérum vasszintje.
Ötperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat még az előtt, hogy a kognitív hanyatlás tünetei jelentkeztek volna - ismertette egy új kutatás eredményét hétfőn a BBC News.
A herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében egy új amerikai kutatás szerint.
Amerikai kutatók szerint vérnyomáscsökkentő gyógyszerek és koleszterinszint-csökkentők kombinációja 44 százalékkal csökkenti az először előforduló stroke gyakoriságát. A kutatás eredményeit az Amerikai Stroke Szövetség nemzetközi konferenciáján tették közzé.
Amerikai kutatók sikeresen neutralizálták azt a tényezőt, amit a késői Alzheimer-kór elsődleges kiváltó okának tartanak, és ez az eredmény megnyithatja az utat egy olyan gyógyszer kifejlesztése előtt, amelyet 40 éves kor előtt kellene elkezdeni szedni annak érdekében, hogy a betegség kialakulását az érintett felnőttek 50-80 százalékánál megelőzze.
A stroke világszerte az összes mozgáskorlátozottsággal járó életév 5 százalékáért és a halálesetek 10 százalékáért felelős. Ezeknek az eseteknek a döntő többsége (a halálozás több mint 75 százaléka és a mozgáskorlátozottsággal járó életévek több mint 80 százaléka) az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő.
Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás bizonyos fokú védelmet nyújthat az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen - írta a ScienceDaily.com online tudományos portál.
A szívbetegségeket és az agyvérzést is magában foglaló kardiovaszkuláris betegségekben sokszor ugyanazok a kockázati tényezők, és a különböző kórképek gyakran együttesen fordulnak elő.
Izomgyengeség, látászavar, nagyothallás, tanulási nehézségek, memóriazavar, cukorbetegség, epilepszia, fiatalkori stroke, migrén, pajzsmirigy betegség: látszólag egymástól teljesen különböző betegségek, amelyek hátterében gyakran az ún. mitokondriumok, azaz az energiaképzésért felelős sejtalkotók hibás működése áll – mondja Dr. Molnár Mária Judit.
Harvardi kutatók egy új összefoglalóban elemezték a halál orvosi meghatározását – azonos-e a halál beállta a légzés, vérkeringés és neurológiai aktivitás integrált működésének megszűnésével? Megállapítható-e a halál beállta súlyos neurológiai károsodás alapján akkor is, ha a biológiai működés intakt?
Egy alacsony dózisú növényvédőszer és a lektin nevű proteinek kombinációja parkinsonismust válthat ki azt követően, hogy a toxin a gasztrointesztinális traktusból eljut az agyba.
Egy új kutatás eredményei szerint a kalcium túl magas szintje hozzájárulhat az olyan toxikus lerakódások kialakulásához, amelyek a Parkinson-kór fő jellemzői.
