Zalai és részben Somogy megyei betegek ellátására alakítottak ki sclerosis multiplex (SM) centrumot a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban.
Új kutatást publikáltak az ELTE kutatói az Alzheimer-kórról, az egyetem szakemberei magyarázatot találtak arra, hogy miért gyakoribb az időskori betegség a nőknél.
A Karolinska Intézet kutatói kifejlesztettek egy olyan új módszert, amellyel elkülöníthető a szklerózis multiplex patogenezisével összefüggésbe hozható herpeszvírus (HHV-6) két típusa.
Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban.
A migrén és a különböző stresszhatások feldolgozása közötti összefüggéseket vizsgálta több kutatásban is a Gyógyszerhatástani Intézetben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében működő Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.
A Parkinson-kór eredete a születés előttre vezethető vissza azoknál az embereknél, akiknél 50 éves koruk előtt fejlődik ki a degeneratív idegrendszeri betegség amerikai kutatók tanulmánya szerint.
Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában - állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.
Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.
Mérhetően gyorsult az agyi érkatasztrófán átesett betegek ellátásának folyamata, és a betegek nagyobb hányada részesült kezelésben annak a mesterséges intelligenciára épülő szoftvernek köszönhetően, amit bő fél évig használtak ingyenesen a Neurológiai Klinikán.
A stroke nagyobb kockázatával nézhetnek szembe a vegetáriánus és a vegán étrend követői egy nagy szabású új kutatás szerint.
A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben.
Az ESC kongresszuson prezentált kutatás eredménye szerint a magas vérnyomásban szenvedő betegeknek adott influenza elleni oltás 18 százalékkal csökkentette a mortalitást.
Amerikai kutatók felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között - számolt be róla a Medicalxpress.com.
Roska Botond neurobiológus kapta a Semmelweis Egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot.
2010-ben világszerte a halálesetek mintegy 25 százalékának hátterében a trombózis állt, amelynek kialakulásában a vérlemezkék kulcsszerepet játszanak.
Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuropszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel.
Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz - ezt állapította meg egy új tanulmány.
A leicesteri egyetemen végzett kutatás eredményei olyan új betekintést nyújthatnak a kognitív funkciók időskori romlásának okaiba, ami forradalmasíthatja a kezelési lehetőségeket.
Amerikai kutatók kifejlesztettek egy olyan molekulát, amely elősegíti az idegsejteket körülvevő mielinhüvely újjáépülését, és ez által javíthatja különböző idegrendszeri betegségekben, például szklerózis multiplexben szenvedő betegek állapotát.
A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának - ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban.
Jelenleg több mint 500 gyógyszer fejlesztése van folyamatban különböző neurológiai betegségek kezelésére. A neurológiai zavarok közé több mint 1000 olyan betegség tartozik, amelyek az agyat és az idegrendszert érintik, és ezek a betegségek mintegy 100 millió embert érintenek az Egyesült Államokban, ami a lakosság közel egyharmada.
A nottinghami egyetem kutatói által végzett vizsgálat eredményei szerint a demencia kockázata csaknem 50 százalékkal magasabb volt azoknál az 55 év feletti betegeknél, akik legalább három évig antikolinerg hatású gyógyszereket szedtek.
A Nemzeti Agykutatási Program második szakaszában résztvevő három egyetemi munkacsoport számolt be a program félidejéig elért eredményeiről a Debreceni Egyetem Idegtudományi Doktori Iskolájának szeptember 6-ai szimpóziumán, az Élettudományi Központban.
Az Alzheimer-kór progressziójának gátlására alkalmas kezelési lehetőségeket kutató amerikai tudósok azt fedezték fel, hogy a vérnyomáscsökkentő nilvadipin alzheimeres betegeknél fokozta a véráramlást az agy memóriáért és tanulásért felelős területein.
Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói.
Egy svéd kutatás szerint az epilepsziában, idegfájdalom terápiájában és szorongásos zavarokban alkalmazott gabapentinoidokkal való kezelés növelheti az öngyilkosság, véletlen túladagolás, sérülések és közúti balesetek kockázatát.
A USC Dornsife kutatói szerint a 2-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszerek védő hatásúak lehetnek az Alzheimer-kórral és a demencia más típusaival szemben.
Több az Alzheimer-kóros a nők között, mint a férfiak között. Az okok feltárásában új kutatások hoztak eredményt - adta hírül a BBC News szerdán.
Holland kutatók új, kísérleti antitest hatásosságát értékelték stroke kezelésében, amerikai kutatók szerint a hosszú távú aszpirinkezelés nem annyira hatékony az alacsony stroke kockázatú betegeknél, mint ahogyan azt eddig gondolták, a stroke utáni felépülés mértékét pedig vértérfogat-csökkentő műtét javíthatja.
Az idegek áthuzalozásával ausztrál sebészeknek sikerült helyreállítaniuk lebénult betegeknél a kar és kéz mozgatásának képességét, lehetővé téve, hogy önállóan tudjanak enni és eszközöket használni.
Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre - számolt be róla a BBC hírportálja.
Folyamatosan emelkedik azoknak a betegségeknek a száma, amelyek hátterében a kutatások alátámasztják az immunrendszerrel való kapcsolatot, és az utóbbi időben az immunrendszeri zavarok mentális betegségek kialakulásában játszott szerepe is egyre nagyobb figyelmet kap.
Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően - számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.
Amerikai kutatók mesterséges intelligencia alkalmazásával igazolták, hogy az úgynevezett hulladék DNS mutációi autizmust okozhatnak.
Kismértékben növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát a hosszú távon, szájon át alkalmazott hormonterápia menopauza utáni nők esetében - derítették ki finn kutatók.
Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.
Egy új kutatás szerint az elhízás károsítja a vér-agy gátat, ami a különböző kognitív képességek, például tanulási képességek és memória romlásához vezethet.
Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével "fiatalították meg" öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását.
1990 és 2015 között a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma megduplázódott, mára eléri a 6 milliót. A népesség öregedése miatt ez a szám 2040-re ismét meg fog duplázódni, amihez hozzájárul az iparosodás terjedésének fokozódása és a várható élettartam növekedése.
Az emberiség történetének nagy részében a Parkinson-kór ritka betegségnek számított, de a demográfiai változások és az iparosodás káros hatásainak következtében egyre valószínűbb egy globális Parkinson-kór pandémia kialakulása.
Az Amerikai Stroke Szövetség nemzetközi konferenciáján prezenált eredmények szerint egy minimálisan invazív műtéti beavatkozással az agyból eltávolított nagyobb vérmennyiség hatására a vérzéses stroke utáni funkcionális felépülés esélye jelentősen növelhető.
Amerikai kutatók a demencia új típusát azonosították, tünetei az Alzheimer-kórhoz hasonlóak.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.
Kutatók azonosítottak egy olyan molekulát, amely fontos szerepet játszik a Parkinson-kór kialakulásában. A felfedezés új terápiás lehetőségek kifejlesztésében nyújthat támpontot, illetve a korai diagnózis és a prevenció terén is áttörést hozhat.
A kezeletlen artériás hipertónia jelenti a legnagyobb kockázatot agyvérzés, agyi léziók, kisebb vérzések vagy mikroinfarktusok kialakulására, hosszú távon pedig a kognitív zavarok kockázata is nő.
Már a feledékenység és a többi tünet megjelenése előtt megbízhatóan jelzi az Alzheimer-kórhoz vezető agyi károsodásokat egy egyszerű vérvizsgálat egy új kutatás szerint.
Egy német tanulmányból kiderül, miért nem segít sok páciensnek az epilepszia kezelésére egyik leggyakrabban alkalmazott hatóanyag, a carbamazepin. A kutatás a Journal of Neuroscience c. folyóiratban jelent meg.
Az Egyesült Államokban a népesség 1,2%-a, azaz 3,4 millió ember szenved aktív epilepsziában. Bár a betegek többsége reagál a gyógyszeres kezelésre, de az epilepsziás betegek 20-40 százalékánál több antiepileptikum kipróbálása után is jelentkeznek görcsrohamok.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.
Egy új kutatás szerint a szenzoros és kognitív agyi funkciók öregedéssel összefüggő romlásának hátterében valójában a neuronok plaszticitásának csökkenése áll, és nem az idegsejtek számának csökkenése.
