Trump új gyógyszerár-szabályozása nemzetközi láncreakciót indíthat – a magyar rendszert is érintheti

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke olyan intézkedéseket készül bevezetni, amelyek érdemben formálhatják át a globális gyógyszerár-képzést. A közelmúltban bejelentett szabályozási irányváltás hatása Európára és a magyarországi gyógyszertámogatási rendszerre is kiterjedhet. Hazai szakértők szerint elkerülhetetlenné válhat a szabályozási környezet újragondolása.

A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese úgy fogalmazott: „Száguld felénk egy kamion – ha nem mozdulunk, el fog sodorni bennünket.” Minden, ami az amerikai gyógyszerpiacon történik, előbb-utóbb visszahat Európára. Bár a konkrét következmények még nem ismertek, a lehetséges forgatókönyvekre már most fel kell készülni.

Trump célja: árletörés

Az Egyesült Államokban jelenleg a vényköteles gyógyszerek ára jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot – több készítmény ára többszöröse az európai vagy ázsiai áraknak. Az új szabályozás célja, hogy az állami egészségügyi programok (pl. Medicaid, Medicare) ne fizessenek többet egy adott készítményért, mint amit a világ legalacsonyabb árszintjén kínálnak. Az elv – amelyet „legkedvezőbb elbánás” szabályának is neveznek – akár 30–80%-os árcsökkenést is eredményezhet az USA-ban.

Ennek viszont komoly következménye lehet a nemzetközi árstruktúrákra: a gyártók az amerikai piacon elszenvedett bevételkiesést más piacokon próbálhatják meg kompenzálni – ez pedig nyomást gyakorolhat az európai országokra is, beleértve Magyarországot.

A gyógyszeripar válasza: egyeztetések, megállapodások

A gyógyszergyártók gyorsan reagáltak: 17 nagyvállalat közös levélben fordult az amerikai elnökhöz, és több gyártó már előrehaladott tárgyalásokat folytat a Fehér Házzal. A Pfizer és az AstraZeneca például már konkrét megállapodásokat is kötött.

• A Pfizer vállalta, hogy egyes gyógyszereit a Medicaid programban akár 80%-os árengedménnyel kínálja, cserébe három évre mentességet kap az importvám alól, és 70 milliárd dolláros beruházást valósít meg az Egyesült Államokban.

• Az AstraZeneca szintén jelentős kedvezményeket biztosít az amerikai betegek számára, és 2030-ig 50 milliárd dolláros amerikai beruházást vállalt, mely új gyártókapacitások és fejlesztési központok létesítését is tartalmazza.

Dávid Tamás szerint ezek a megállapodások azt jelzik, hogy ezek a cégek időben felismerték a változás súlyát, és proaktívan léptek. Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter megerősítette, hogy 14 további gyártóval is tárgyalnak, így várhatóan újabb megállapodások is születnek.

Európa: emelni kellene az árakat?

A Novartis és a Sanofi vezérigazgatói nyílt levélben hívták fel az Európai Unió figyelmét arra, hogy a jelenlegi árszabályozási gyakorlat – szerintük – akadályozza az iparági innovációt, és hozzájárul a tőke és beruházások USA-ba áramlásához. Javaslatuk: az EU-nak közelítenie kellene az amerikai árszintekhez.

Hazai kilátások: a magyar gyógyszertámogatási rendszer is kihívás elé nézhet

Dávid Tamás szerint, amennyiben az amerikai árkorrekciós mechanizmus globálisan is hatni kezd, az nem kerülheti el a magyar rendszert sem. Véleménye szerint a gyártókban már most komoly aggodalmak élnek a listaárak fenntarthatósága kapcsán, az amerikai kormány pedig előbb-utóbb kérdőre vonhatja Európát a kedvezőbb árak hátteréről. 

Kérdés, hogy a gyártók számára melyik piac marad prioritás: az USA vagy Európa? Vagy netán mindkettőre másfajta stratégiát alkalmaznak?

Az európai biztosítók és betegszervezetek is aggódnak: szerintük az árverseny beszűkülése, az állami gyógyszerkiadások növekedése, valamint az árkontroll eszköztárának gyengülése hosszabb távon instabilitáshoz vezethet. Európa ugyanakkor rendkívül heterogén piac: eltérő gazdasági környezet, finanszírozási modellek és terápiás preferenciák jellemzik – emelte ki Dávid Tamás. Mindez azonban nem védi meg a rendszereket a külső árnyomástól.

A hazai iparági szereplők álláspontja: reformra van szükség

Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója szerint a Trump-adminisztráció új irányvonala „olyan hatást válthat ki az európai gyógyszerellátásban, amelynek súlyát még nem érzékeljük teljes mértékben.” Az AIPM úgy látja: elengedhetetlen, hogy a gyártók és az állami egészségbiztosítás továbbra is partnerségben dolgozzanak, különösen egy ilyen átrendeződés közepette.

Szalóki hangsúlyozta: az elmúlt öt évben mindössze két gyógyszerbefogadási csomag került kidolgozásra, ami a jelenlegi nemzetközi versenyhelyzetben súlyos lemaradást jelenthet. Úgy látja, a gyógyszer-támogatási rendszer újragondolása elkerülhetetlen, ha Magyarország versenyképes kíván maradni a terápiás innovációk terén.