A hepatitis B okozta májbetegség globális, regionális és nemzeti terhei a fogamzóképes korú nők körében 1990 és 2021 között
A GBD 2021 adatbázisán alapuló elemzés szerint 1990 és 2021 között globálisan mérséklődött a hepatitis B miatt kialakuló májbetegségek incidenciája, prevalenciája és mortalitása a 15–49 éves nők körében, ugyanakkor egyes régiókban és országokban – köztük Kelet-Európában, az Egyesült Királyságban és Ukrajnában – kedvezőtlen irányú változás rajzolódott ki. A teher földrajzi megoszlása továbbra is kifejezetten egyenlőtlen, különösen a szubszaharai térségekben és Dél-, illetve Kelet-Ázsiában.
Vizsgálati keret
A szerzők a Global Burden of Disease 2021 adatbázisát felhasználva becsülték meg a hepatitis B következtében kialakuló májbetegségek előfordulását, gyakoriságát és halálozását a fogamzóképes korú, 15–49 éves nők körében, globális, regionális és országos bontásban. Az elemzés az 1990 és 2021 közötti időszakra terjedt ki, és az összesített teher mellett külön vizsgálta az akut hepatitis B-t, a krónikus hepatitis B-t cirrhosissal együtt, valamint a hepatitis B-hez társuló májrákot is.
A vizsgálat jelentőségét az adja, hogy ebben a populációban a HBV-fertőzés nemcsak progresszív májkárosodáshoz vezethet, hanem a vertikális és horizontális átvitel szempontjából is kiemelt jelentőségű. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a fogamzóképes korban fennálló HBV-fertőzés az anyai kimenetelek mellett a magzati és újszülöttkori egészséget is érintheti, ezért e csoport betegségterhének feltérképezése népegészségügyi szempontból különösen indokolt.
Globális trendek
Világszinten a hepatitis B-hez köthető májbetegség abszolút esetszámai mérsékelten csökkentek a vizsgált három évtizedben. Az incident esetek száma 18,45 millióról 17,82 millióra, a prevalens esetek száma 74,50 millióról 73,35 millióra, a halálesetek száma pedig 36,38 ezerről 35,02 ezerre változott 1990 és 2021 között.
A ráták csökkenése markánsabb volt, mint az abszolút esetszámoké. A globális incidencia átlagosan évi 1,26%-kal, a prevalencia évi 1,21%-kal, a mortalitás pedig évi 1,49%-kal mérséklődött ugyanebben az időszakban. 2021-ben az incidencia 914,14/100 000, a prevalencia 3763,58/100 000, a mortalitás pedig 1,80/100 000 volt a 15–49 éves nők körében.
Az életkori bontás arra utalt, hogy a fiatalabb korcsoportokban számottevőbb visszaesés következett be, míg az idősebb reproduktív korcsoportokban az abszolút esetszámok emelkedhettek. A 45–49 éveseknél nőtt legnagyobb mértékben mind az incident, mind a prevalens esetek száma, miközben a ráták minden korcsoportban csökkentek.
A betegségspektrum megoszlása
A 2021-es globális kép szerint az incident esetek döntő többségét az akut hepatitis B adta: 16,79 millió eset, ami az összes új eset 94,24%-ának felelt meg. Ezzel szemben a prevalens esetek túlnyomó részét a krónikus hepatitis B jelentette cirrhosissal együtt, összesen 71,40 millió eset, azaz az összes prevalens eset 97,34%-a.
A halálozás szerkezete ettől eltérő képet mutatott. A halálesetek 70,33%-a krónikus hepatitis B-hez és cirrhosishoz, 16,85%-a HBV-eredetű májrákhoz, 12,82%-a pedig akut hepatitis B-hez kapcsolódott 2021-ben.
Különösen figyelemre méltó, hogy miközben a legtöbb mutató csökkenő trendet mutatott, a hepatitis B-hez társuló májrák abszolút terhe emelkedett. 1990 és 2021 között a HBV-eredetű májrák incident esetei 23,71%-kal, prevalens esetei 37,04%-kal, halálozása pedig 10,78%-kal nőtt ebben a női korcsoportban.
Regionális és országos különbségek
A terhelés regionálisan erősen koncentrált maradt. 2021-ben az incident és prevalens esetek több mint 70%-a Kelet-Ázsiában, Dél-Ázsiában, Nyugat-szubszaharai Afrikában és Délkelet-Ázsiában összpontosult, míg a halálesetek csaknem 72%-a Dél-Ázsiára, Kelet-Ázsiára, Délkelet-Ázsiára és Nyugat-szubszaharai Afrikára esett.
A regionális ráták szélsőséges eltéréseket mutattak. Az incidencia 2021-ben 115,43/100 000 és 2550,37/100 000 között, a prevalencia 333,09/100 000 és 12 995,41/100 000 között, a mortalitás pedig 0,26/100 000 és 3,46/100 000 között alakult a GBD-régiókban. A legmagasabb incidencia- és prevalenciarátát Közép-szubszaharai Afrika, a legmagasabb halálozást pedig Nyugat-szubszaharai Afrika mutatta.
Bár minden régióban csökkent az incidencia- és prevalenciaráta, a mortalitás nem követte egységesen ezt a mintázatot. Emelkedő halálozási trendet észleltek Ausztrálázsiában, Kelet-Európában és a magas jövedelmű Észak-Amerikában; ezek közül a legerőteljesebb növekedés Kelet-Európában volt, évi 3,39%-os átlagos változással.
Országos szinten is heterogén mintázat rajzolódott ki. Az incidencia növekvő trendet mutatott Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban, az Egyesült Királyságban pedig emelkedő incidencia-rátát írtak le. A prevalencia növekedett Dániában, az Északi Mariana-szigeteken és az Egyesült Királyságban, míg a mortalitás 17 országban emelkedett, köztük különösen az Orosz Föderációban és Ukrajnában.
A legnagyobb országos esetszámokat 2021-ben Kína és India adta. Az incident esetek közel kétötöde, a prevalens esetek több mint kétötöde e két országhoz kötődött, és a halálesetek mintegy egyharmada is Indiában, illetve Kínában következett be.
Oltási hiányosságok és közegészségügyi üzenet
A tanulmány külön kitér arra, hogy 2023-ig 53 ország nem vezette be a hepatitis B születési dózisát a nemzeti immunizációs programba. Ezen országok közel háromötöde a szubszaharai térségben található, és többükben egyszerre magas a fogamzóképes korú nők HBV-hez köthető májbetegség-incidenciája, az összpopulációs incidencia és a teljes termékenységi arányszám.
A szerzők értelmezése szerint a globális csökkenő trendek hátterében elsősorban az oltási programok kiterjesztése, a vérkészítmények biztonságos szűrése és a krónikus HBV-fertőzés kezelésének fejlődése áll. Ugyanakkor a diagnosztikai és terápiás lefedettség hiányosságai, valamint a születési dózis alacsony elérhetősége továbbra is fenntartják a területi egyenlőtlenségeket.
A közlemény végkövetkeztetése szerint a fogamzóképes korú nők hepatitis B-hez köthető májbetegség-terhének további csökkentéséhez a szűrés, a kezelés és a vakcináció együttes, helyi adottságokhoz igazított erősítése szükséges. A szerzők külön hangsúlyozzák, hogy e populációban az ellátás fejlesztése egyszerre szolgálhatja a női egészség védelmét, valamint a vertikális és horizontális vírusátvitel visszaszorítását.
Cao G, Liu J, Liu M. Global, regional, and national burdens of liver disease due to hepatitis B in women of childbearing age, 1990 to 2021: an analysis of the Global Burden of Disease Study. Am J Obstet Gynecol Glob Rep. 2026;6:100614.