Az USA gyermekkori oltási protokolljának átalakítása szűkítette az ajánlott vakcinák körét, szakmai vitákat generálva a döntéshozók körében.
A COVID–19 elleni emlékeztető oltás hosszú hónapokkal később is csökkentheti a makacs, elhúzódó tünetek – vagyis a long COVID – esélyét.
Minden második percben egy nő hal meg méhnyakrákban – pedig a betegség már nagyrészt megelőzhető. Mi változott a HPV-oltások terén világszerte?
A Bielefeldi Egyetem tudósainak bevonásával készült, a Deutsches Ärzteblatt International című lapban megjelent friss tanulmány szerint a példátlan sikerek ellenére az oltási erőfeszítéseknek nem szabad alábbhagyniuk.
Napjainkban egyre több szó esik a maternális immunizációról, azonban a gyermeket váró nők oltása nem egy új keletű immunizációs stratégia. A várandósok oltása kiemelten fontos a kismama, a magzat és az újszülött életére veszélyt jelentő fertőző betegségek megelőzése szempontjából.
Becslések szerint a várandósság idején kialakuló fertőző betegségek a halvaszületések körülbelül 10–50%-át, valamint az újszülött kori halálozások 25%-át teszik ki.
2020-ban attól tartottak, hogy a SARS-CoV-2 járvány elleni védekezési intézkedések megzavarhatják a szokásos gyermekimmunizálási programokat, mivel a korai jelentések szerint azok száma csökkenni kezdett. Válaszul a skót és angol közegészségügyi szervek hetente vagy havonta gyűjtötték a gyermekkori immunizálással kapcsolatos nemzeti adatokat, hogy lehetővé tegyék a trendek gyors elemzését. E tanulmány célja az volt, hogy felmérje a járvány különböző fázisainak hatását a csecsemők és az óvodások immunizálásának elmaradására.