Agyhártyagyulladás: csökkenő globális teher mellett is elégtelen az előrehaladás
A globális meningitisteher 1990 óta jelentősen mérséklődött, de a 2015 utáni ütem már nem elég ahhoz, hogy teljesüljenek a WHO 2030-ra kitűzött céljai a vakcinával megelőzhető bakteriális meningitis visszaszorításában. A 2023-as becslések szerint a betegség világszerte 259 ezer halálesetért és 2,54 millió megbetegedésért felelt, miközben a legnagyobb terhet továbbra is az 5 év alatti gyermekek és az alacsony jövedelmű országok viselik.
A betegségteher továbbra is számottevő
A Lancet Neurology online kiadásában 2026. március 27-én közölt, a GBD 2023 adataira épülő elemzés 204 ország és terület 1990–2023 közötti meningitisadatait értékelte. A vizsgálat 17 kórokozó-kategória szerinti bontásban becsülte a mortalitást, az incidenciát és a kockázati tényezőkhöz köthető halálozást, vagyis a korábbi globális összegzéseknél részletesebb képet adott a betegség aktuális megoszlásáról.
A szerzők szerint 2023-ban a meningitis összes korosztályt tekintve 259 ezer halálesetet okozott, a halálozási arány 3,2/100 000 volt. Ugyanebben az évben 2,54 millió esetet becsültek, ami 31,5/100 000 incidenciaértéknek felelt meg; ez 1990-hez képest jelentős csökkenést jelent, de a 2015 és 2023 közötti javulás már lassabb volt.
A legnagyobb teher az 5 év alatti korosztályban jelentkezett: ebben a csoportban 2023-ban 86 600 halálesetet és 953 ezer esetet becsültek, a mortalitási arány 13,5/100 000, az incidencia pedig 148,1/100 000 volt. A nemek között globálisan lényeges különbséget nem találtak sem az esetszámok, sem a halálozás tekintetében.
Kórokozók szerinti kép
A halálozás vezető oka 2023-ban a Streptococcus pneumoniae volt, amelyhez 41 400 halálesetet kötöttek, ezt a Neisseria meningitidis követte 34 400 esettel. Harmadik helyen a nem polio enterovírusok szerepeltek 18 200 halálesettel, majd az egyéb vírusos etiológiák 18 ezer halálesettel.
Az incidencia alapján eltérő rangsor rajzolódott ki. Világszerte a legtöbb meningitises esetet a nem polio enterovírusok okozták: 2023-ban becslésük 870 ezer volt, ezzel ez a csoport lett a meningitis leggyakoribb kóroki tényezője. A második helyen a N meningitidis állt 232 ezer esettel.
Külön figyelmet érdemel, hogy ez az elemzés elsőként adott globális becslést több, korábban nem modellezett etiológiai csoportra, köztük a nem polio enterovírusokra, a Candida fajokra, a koaguláznegatív staphylococcusokra, az Acinetobacter baumannii-ra, továbbá az egyéb gombák és egyéb streptococcusok kategóriáira. A szerzők ezzel arra is rámutattak, hogy a meningitis globális terhét nem lehet kizárólag a klasszikus, vakcinával megelőzhető bakteriális kórokozók felől értelmezni.
A WHO-célokhoz kevés a jelenlegi ütem
A WHO 2021-ben indította el a meningitis 2030-ig történő visszaszorítását célzó ütemtervét, amely a vakcinával megelőzhető bakteriális meningitis incidenciájának 50%-os, halálozásának 70%-os csökkentését tűzte ki a 2015-ös bázishoz képest. A tanulmány a WHO definícióját követve ebbe a körbe a S pneumoniae, a N meningitidis, a Haemophilus influenzae és a B csoportú streptococcus fertőzéseket sorolta.
E négy kórokozó együtt 2023-ban becslés szerint 98 700 halálesetért és 594 ezer megbetegedésért volt felelős. Bár 2015-höz képest e csoportban is csökkent a teher, a szerzők számításai szerint az éves visszaesés üteme nem elegendő a WHO által kitűzött 2030-as célok eléréséhez.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a korábbi javulást nagyrészt a sikeres oltási programok alapozták meg, ideértve a meningococcus A elleni MenAfriVac-kampányt az afrikai meningitisövben, valamint a pneumococcus- és Hib-vakcinák szélesebb körű bevezetését. Ugyanakkor a szerotípus- és szerocsoport-helyettesítődés miatt nőtt a nem vakcinatörzsek relatív jelentősége, ami lassítja a további előrehaladást, és erősíti a diagnosztika, a surveillance és az új vakcinafejlesztések jelentőségét.
Területi egyenlőtlenségek és kockázati tényezők
A földrajzi különbségek továbbra is markánsak. Az afrikai meningitisöv országai közül 2023-ban Nigériában becsülték a legmagasabb halálozási arányt, 30,2/100 000 értékkel, ezt Niger és Csád követte; ugyanez a három ország mutatta a legmagasabb incidenciaértékeket is. Nigériában a legtöbb halálesetért a S pneumoniae, a legtöbb esetért pedig a nem polio enterovírusok feleltek.
A kockázati tényezők elemzésében a kis születési súly bizonyult a meningitishez köthető halálozás legfontosabb tényezőjének, amelyhez 2023-ban 7660 halálesetet rendeltek. Ezt a rövid gesztáció, a háztartási szilárd tüzelőanyagokból eredő légszennyezés és a környezeti finomrészecske-szennyezés követte.
A 2023-as eredmények különösen a neonatális és kora gyermekkori sérülékenységet emelik ki. Az 5 év alattiak körében a halálozás vezető oka a S pneumoniae volt, míg a B csoportú streptococcus okozta halálozási ráta a legkorábbi újszülöttkorban érte el a csúcsát.
Vírusos és egészségügyi ellátással összefüggő meningitisek előtérben
A tanulmány egyik fontos üzenete, hogy a vírusos meningitis relatív súlya a vakcinakorszakban nagyobb figyelmet igényel. A nem polio enterovírusok 2023-ban nemcsak a legtöbb esetért feleltek globálisan, hanem a meningitishez köthető halálozás harmadik legfontosabb okát is adták. A szerzők szerint ez különösen azért jelent kihívást, mert e fertőzések surveillance-rendszerei globálisan hiányosak, és a vírusos esetek a hagyományos diagnosztikai módszerekkel nehezebben észlelhetők.
Újdonság a Candida okozta meningitis globális terhének számszerűsítése is. A becslések szerint 2023-ban a Candida fajok 92 200 esetért és 13 700 halálesetért feleltek, ami az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia növekvő jelentőségére irányítja a figyelmet. A közlemény külön kiemeli, hogy ezek a fertőzések főként idegsebészeti betegekben, immunhiányos állapotban vagy kritikusan beteg újszülötteknél jelentenek súlyos kockázatot.
A szerzők az antimikrobiális rezisztenciát a meningitiskontroll egyik fő akadályának tekintik. A N meningitidis és a S pneumoniae esetében dokumentált rezisztenciatrendek, továbbá az egészségügyi ellátással összefüggő Gram-negatív és gombás kórokozók térnyerése arra utal, hogy a vakcináció, az antibiotikum-stewardship, a korszerű diagnosztika és az ellátáshoz való hozzáférés javítása csak együtt hozhat érdemi további csökkenést.
A közlemény korlátai között szerepel az adathiány, különösen az alacsony erőforrású térségekben, a diagnosztikai bizonytalanság, a vírusos esetek lehetséges alulbecslése, valamint az, hogy az újonnan modellezett kórokozókra vonatkozó eredmények fokozottan modellfüggők. A szerzők értelmezése szerint mindezek ellenére az összkép egyértelmű: a meningitis globális terhe továbbra is jelentős, és a jelenlegi csökkenési ütem nem elegendő a WHO 2030-as vállalásainak teljesítéséhez.
Sirota SB, Bender RG, Villanueva Dominguez R-M, et al. Global, regional, and national burden of meningitis and its aetiologies in 204 countries and territories, 1990–2023: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2023. Lancet Neurol. Published online 2026. március 27. doi:10.1016/S1474-4422(26)00101-8.
