Béremelési követelések az egészségügyben: sztrájkkészültségben a szakdolgozók

FESZ követelések: inflációkövetés és teljesítményösztönzés

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) 2025-re 13%-os béremelést követel az egészségügyi szakdolgozóknak. A szakszervezet elnöke, Soós Adrianna hangsúlyozta, hogy a béremelés célja kettős: egyrészt az infláció követése, másrészt pedig a teljesítményösztönzés révén a szakdolgozók munkájának méltó elismerése. A FESZ már szeptemberben nyújtotta be kezdeményezését, amelyre a Kormány Takács Péter egészségügyi államtitkárt jelölte ki tárgyalópartnerül.

Bérek és adatok: különbségek a kormányzati és szakszervezeti átlagok között

A szakdolgozói bérek kérdésében eltérő álláspontok ütköznek. Takács Péter államtitkár korábbi nyilatkozatai szerint az ápolók bruttó átlagbére a műszakpótlékokkal együtt közelíti a 800 ezer forintot. Ezzel szemben Soós Adrianna a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024. decemberi adataira hivatkozva érvel: a szakdolgozók bruttó átlagkeresete ekkor 739 277 forint volt. A szakszervezet vezetője szerint ez az összeg is csak akkor érhető el, ha beleszámolják a havi 20 óra többletmunkát is. Összehasonlításként a KSH adatai szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2024 decemberében 727 700 forintot tett ki.

Korábbi béremelések és a sávos rendszer

Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztése egy korábbi, több ütemben megvalósuló kormányzati program része: 2023. július 1-től: egységesen 18%-os alapbéremelés történt. 2024. március 1-től: átlagosan 20%-os alapbéremeléssel folytatódott a bérfejlesztés. Célkitűzés: a 2024. március 1-jei emelést követően az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére az orvosi átlag alapbér 37%-át érje el. Ezzel egyidejűleg új, sávos bérezési rendszer került bevezetésre, amely 5 fizetési osztályt tartalmaz. A béremelés mértékét ezen sávokon belül a munkáltató állapítja meg.

Munkaerőhiány és ellátásbiztonság

A szakszervezeti fellépés hátterében az ágazat kritikus állapota, azon belül is a súlyos munkaerőhiány áll. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a 2024-es évre vonatkozó becslések alapján úgy nyilatkozott, hogy az OECD átlagához képest több mint 40 ezer ápoló hiányozhat a magyar ellátórendszerből. A szakember szerint egyes kórházakban már kórtermeket kénytelenek lezárni a szakdolgozóhiány miatt. A FESZ vezetője a bér- és munkafeltételek javítását elsődleges fontosságúnak tartja a munkaerő megtartása és az ágazat fenntarthatósága érdekében. Amennyiben a most indult tárgyalások nem hoznak eredményt, a szakszervezet fenntartja a sztrájk lehetőségét, mint a követelések érvényesítésének utolsó eszközét.