Új kutatási adatok támasztják alá a lekanemab előnyös hatását korai Alzheimer-kórban
Az Alzheimer-kór kezelésében áttörést ígérő eredményekkel szolgál az Eisai legújabb tanulmánya, amely a Clarity AD vizsgálat négyéves adatait mutatja be.
Az Eisai új klinikai adatokat mutatott be, amelyek igazolják, hogy a korai Alzheimer-kórban szenvedő betegek továbbra is profitálnak a Leqembi-vel (lekanemab) végzett négyéves kezelésből. Az eredményeket a Alzheimer Társaság Nemzetközi Konferenciáján prezentálták.
A Clarity AD nyílt, kiterjesztett vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a lekanemab 1,75 ponttal lassította a klinikai hanyatlást a klinikai demenciaértékelési skálán, az ADNI kohorszban várható csökkenéshez képest. Ez a hatás minden apolipoprotein E ε4 genotípusnál megfigyelhető volt.
Az előny az idő múlásával nőtt. Három év elteltével a lekanemab 1,01 ponttal mérsékelte a hanyatlást az ADNI-hoz képest, ami négy év elteltével 1,75 pontra emelkedett. A BioFINDER kohorszhoz képest a csökkenés három év elteltével 1,40 pont, négy év elteltével pedig 2,17 pont volt.
A lekanemab egy amiloid-béta monoklonális antitest, amely a toxikus protofibrillákat célozza meg és távolítja el, valamint csökkenti az amiloid plakkokat. Ezek az aggregátumok az Alzheimer-kórban előforduló neuronális károsodással hozhatók összefüggésbe.
Az EU-ban és az Egyesült Királyságban a Leqembi olyan felnőtt betegek kezelésére javallott, akiknél klinikai diagnózissal enyhe kognitív károsodást és Alzheimer-kór okozta enyhe demenciát (korai Alzheimer-kór) állapítottak meg, és akik nem hordozzák az apolipoprotein E ε4 (ApoE ε4) gént vagy arra nézve heterozigóták, igazolt amiloid patológiával.
Összesen 478 beteg, akik befejezték a 18 hónapos Clarity AD alapvizsgálatot, folytatta a kezelést négy évig a kiterjesztett fázisban. Ebben az időszakban nem jelentettek új biztonságossági megállapításokat.
Az amiloiddal összefüggő képalkotó vizsgálatokban észlelt rendellenességek aránya az első év után csökkent, és a kezelés teljes időtartama alatt stabil maradt. A 3. fázisú vizsgálatban a leggyakoribb mellékhatások közé tartoztak az infúziós reakciók, az ARIA-H, az ARIA-E, a fejfájás és az elesés.