Várandósság alatt szedett vitaminok és ásványi anyagok: csökkenthetik a gyermekkori autizmus kockázatát
Egy friss áttekintés szerint a terhesség alatti folsav- és multivitamin-pótlás akár 30–34 %-kal is mérsékelheti az utódnál kialakuló autizmus spektrum zavar (ASD) kockázatát.
Az egyik anyai táplálkozási tényező, amely csökkentheti az utódok ASD kockázatát, a prenatális folsav- és multivitamin-kiegészítés. A folsav támogatja a DNS-metilációt és az epigenetikai szabályozást, amelyek kritikus fontosságúak az idegrendszeri fejlődés szempontjából, és segítik a velőcső kialakulását, kivédve az idegrendszeri fejlődési rendellenességeket.
A multivitaminok, amelyek jellemzően esszenciális tápanyagokat tartalmaznak, mint például B12-vitamintt, D-vitamint és jódot, segítenek fenntartani az immunrendszer egyensúlyát, csökkentik a gyulladást, és támogatják az agyműködést azáltal, hogy biztosítják a megfelelő neurotranszmitter-szintézist és aminosav-anyagcserét. Ezek a tápanyagok hozzájárulnak az optimális magzati agyfejlődéshez, potenciálisan csökkentve az ASD kockázatát.
A korai megelőzés előnyösebb a kezelésnél, mivel egyetlen gyógyszer sem képes az autizmus spektrumzavar (ASD) alapvető tüneteit kezelni; a rendelkezésre álló kezelések az együttesen előforduló állapotok vagy tünetek kezelésére összpontosítanak. Az anyai folsav- és multivitamin-kiegészítés a terhesség előtt és alatt az egyik legkönnyebben elérhető és költséghatékonyabb megelőző stratégia.
A mai napig nyolc, 101 primer vizsgálatot felölelő szisztematikus áttekintés és metaanalízis (SRM) vizsgálta, hogy az anyai prenatális folsav-kiegészítés csökkenti-e az autizmus spektrumzavar (ASD) kockázatát az utódoknál. A korábbi áttekintések eredményei azonban továbbra sem egyértelműek.
Háttér
Korábbi metaanalízisek és szisztematikus áttekintések alátámasztják, hogy az anya terhesség előtti vagy alatti folsav- és multivitamin-bevitele befolyásolhatja gyermeke neurofejlődését. Az eredmények azonban vegyesek voltak – különbözött a vizsgálatok tervezése, a kiegészítők típusa, a dózis, az időzítés és az ASD-diagnózis módja. A most publikált áttekintés (umbrella review) célja az volt, hogy a témában elérhető magas szintű áttekintő munkákat egységesen értékelje és osztályozza a bizonyítékokat.
Módszertan
A vizsgálatba nyolc szisztematikus áttekintés és metaanalízis került bevonásra, összesen 101 primer tanulmányt és több mint 3 millió anya-utód párt vizsgálva. A kiegészítőket két kategóriába sorolták: csak folsav és multivitamin (amely gyakran B-vitaminokat, D-vitamint és jódot is tartalmaz). A statisztikai elemzés során a relatív kockázatokat (RR) és 95 %-os konfidencia‐intervallumokat (CI) számították.
Az anyai prenatális folsav- és multivitamin-kiegészítés hatása az utódok autizmus spektrumzavarára
A nyolc vizsgálat közül hatban találtak összefüggést a prenatális folsav és a multivitamin-kiegészítés, valamint az ASD csökkent kockázata között, míg a fennmaradó két vizsgálatban – egy folsavat, egy pedig multivitamint értékelő – nem találtak ilyen összefüggést.
A véletlenszerű hatású modellelemzés az autizmus spektrumzavar (ASD) 30%-kal alacsonyabb kockázatát (RR = 0,70; 95%-os CI: 0,62–0,78) mutatta ki azoknál az anyáknál, akik a terhesgondozás során folsavat és/vagy multivitamin-kiegészítést szedtek, azokhoz képest, akik nem. A kiegészítő típusa szerinti alcsoport-elemzés azt mutatta, hogy az anyai prenatális multivitamin-kiegészítés 34%-kal csökkentette az ASD kockázatát (RR = 0,66, 95%-os CI: 0,55–0,80; GRADE: erősen szuggesztív), míg a folsav-kiegészítés az ASD kockázatának 30%-os csökkenésével járt együtt (RR = 0,70, 95%-os CI: 0,60–0,83; GRADE: highly suggestive).
Eredmények az ASD kockázata kapcsán
- A multivitamin-kiegészítést alkalmazó édesanyák gyermekeinek körében 34%-os csökkenést találtak.
- A folsav-kiegészítés önmagában 30%-os kockázatcsökkentéssel volt kapcsolatban.
- A folsav és/vagy multivitamin együttes alkalmazása esetén is kb. 30%-os csökkenés figyelhető meg.
- A bizonyítékokat a szerzők „nagyon megalapozottnak” (GRADE: highly suggestive) értékelték.
- Érzékenységi („leave-one-out”) analízisek bizonyították, hogy az eredmények nem egyetlen áttekintés eredményétől függnek.
Értelmezés
Az eredmények arra utalnak, hogy a terhesség előtt és annak korai szakaszában alkalmazott multivitamin- és folsav-kiegészítés potenciálisan védelmet nyújthat az utódok autizmus spektrumzavarának kialakulása ellen.
Biológiai magyarázatként felmerül, hogy a folsav támogatja a DNS-metilációt és velőcső-záródást, míg a multivitaminok (pl. B12, D-vitamin, jód) hozzájárulhatnak az idegfejlődéshez, az immunfunkciókhoz és az oxidatív stressz mérsékléséhez.
Ezen kívül a folsav szerepet játszhat a gyulladás és az oxidatív stressz modulálásában, amelyek szerepet játszanak az ASD kialakulásában. A neurogenezis és a sejtmigráció során a legtöbb kérgi és kéreg alatti struktúrában nagy mennyiségű metildonorra van szükség.
Az anyai folsavbevitel időzítése kritikus tényezőnek tűnik; a gyermek autizmuskockázata csak akkor csökkent, ha a táplálékkiegészítőket a fogamzás előtti időszakban és a terhesség korai szakaszában szedték, konkrétan a terhesség kezdete előtti 4 hét és az azt követő 8 hét között.
Ugyanakkor a szerzők óvatosságra intenek: az eredmények nem bizonyítanak oksági kapcsolatot, és az alkalmazási időpont, dózis, illetve az egyéni kockázati tényezők befolyásolhatják az eredményt.
A jelenlegi áttekintés a terhesség alatti anyai multivitamin- és folsav-expozíciót, valamint annak az utódok autizmus spektrumzavarával (ASD) való összefüggését vizsgálta. Azonban továbbra is kihívást jelent a védőhatásért felelős konkrét összetevő(k) azonosítása, mivel a legtöbb tanulmány nem szolgáltatott részletes információkat a használt multivitaminokban található egyes vitaminok és ásványi anyagok összetételéről vagy mennyiségéről.
A tápanyagok létfontosságú környezeti tényezők, amelyek kulcsszerepet játszanak az embriogenezisben, a magzati növekedésben és a neurobiológiai fejlődésben. A multivitaminok a leggyakoribb étrend-kiegészítők közé tartoznak, jellemzően esszenciális vitaminok és ásványi anyagok kombinációját tartalmazzák. Ezek közül a B9-vitamin (folát) jól dokumentáltan kritikus szerepet játszik a neuronális differenciálódásban, érésben, neurotróf funkciókban és neuroprotekcióban, a kalcium- és foszfor-anyagcserében betöltött hagyományos funkciója mellett.
Ezek a tulajdonságok arra utalnak, hogy a folát jelentősen hozzájárulhat a megfigyelt védőhatásokhoz. Ezen kívül más tanulmányok arra utalnak, hogy bizonyos tápanyagok, például a cink és a D-vitamin, szintén szerepet játszhatnak az autizmus táplálkozási kezelésében.
A D-vitamin, a foláthoz hasonlóan, elengedhetetlen a neuronális differenciálódáshoz, éréshez, a neurotrop funkciókhoz és a neuroprotekcióhoz. Ezeken a szerepeken túl jól ismert a kalcium- és foszforszabályozásban betöltött szerepe. A cink, bár kevesebbet tárgyalják a multivitamin-kiegészítések kapcsán, elismert fontosságú az agy fejlődésében és működésében, így további kutatások lehetséges jelöltje lehet.
Bár az új bizonyítékok arra utalnak, hogy az anyai folsav-kiegészítés csökkentheti az autizmus spektrumzavar (ASD) kockázatát, további populáció alapú vizsgálatokra van szükség a leghatékonyabb időzítés és adagolás meghatározásához. Ezen tényezők megértése kulcsfontosságú a neurofejlődési rendellenességek megelőzésére irányuló célzott stratégiák kidolgozásához.
Ez az átfogó áttekintés a folsav- és a multivitamin-kiegészítés együttes elemzésével bővíti a szakirodalmat, átfogóbb szintézist nyújtva az autizmus spektrumzavar (ASD) kockázatára gyakorolt lehetséges hatásukról.
Klinikai és szakmapolitikai jelentőség
Az eredmények hangsúlyozzák a prenatális folsav- és multivitamin-kiegészítés fontosságát a rutinszerű anyai gondozás részeként az utódok ASD-jének kockázatának csökkentése érdekében. Az egészségügyi szolgáltatóknak ösztönözniük kell a nőket, hogy már a fogamzás előtti időszakban kezdjék el a kiegészítést, és folytassák a terhesség teljes ideje alatt. Ez a proaktív megközelítés integrálható a fogamzás előtti és a prenatális gondozási programokba az anya és a magzat egészségének elősegítése érdekében.
A döntéshozóknak prioritásként kell kezelniük a folsav és a multivitamin-kiegészítés beillesztését a nemzeti anyai egészségügyi irányelvekbe és a közegészségügyi kezdeményezésekbe. Társadalmi figyelemfelkeltő kampányokra van szükség, hogy felvilágosítsák a reproduktív korú nőket ezen kiegészítők lehetséges előnyeiről az autizmus spektrumzavar (ASD) kockázatának csökkentésében.
A jövőbeli kutatásoknak nagyszabású prospektív kohorszvizsgálatokra és randomizált, kontrollált vizsgálatokra kell összpontosítaniuk ezen eredmények megerősítése és kiterjesztése érdekében. A vizsgálat kulcsfontosságú területei közé tartozik a folsav és a multivitaminok autizmus spektrumzavarral (ASD) szembeni védőhatása mögött álló molekuláris mechanizmusok feltárása, az anyai táplálékkiegészítés optimális dózisának, időtartamának és időzítésének meghatározása a maximális kockázatcsökkentés érdekében, valamint bizonyos tápanyagok, például a D-vitamin, a cink és a folát szerepének felmérése az ASD kockázatának csökkentésében.
Következtetés és ajánlás
Ez az átfogó áttekintés megállapította, hogy az anyai prenatális folsav- vagy multivitamin-kiegészítés összefüggésben állt az autizmus spektrumzavar (ASD) kockázatának csökkenésével gyermekeknél. A GRADE-megközelítéssel értékelt bizonyítékok erősen szuggesztívek, és erősen alátámasztják ezen kiegészítők védő hatásait.
A fogamzás előtti és a korai terhességi időszakban ajánlott a prenatális multivitamin és folsav-kiegészítés beépítése az autizmus spektrumzavar (ASD) megelőzésére irányuló stratégiákba. További nagyszabású vizsgálatokra és randomizált, kontrollált vizsgálatokra van szükség védőhatásuk, a mögöttes mechanizmusok, valamint az ASD kockázatának csökkentése érdekében optimális adagolás, időzítés és időtartam tisztázása érdekében.
Abate BB, Tusa BS, Sendekie AK et al. *The association between maternal prenatal folic acid and multivitamin supplementation and autism spectrum disorders in offspring: An umbrella review.* PLoS One. 2025;20(11):e0334852.