A jövő orvoslása: az öregedés és a "hosszú élet" genetikája

A konferencia fő témakörei

(1) az élettartamot meghosszabbító gyógyszerek molekuláris targetjei, (2) a száz év körüli emberek és a különösen hosszú ideig élő állatok protektív genotípusainak feltérképezése, (3) a genetikai determinánsok komplex szerepe, kölcsönhatásai, metabolizmus, a bél mikrobiótája, életmód és környezeti hatások az öregedés során, (4) biotechnológiai újítások: mesterséges növekedés, cryopreservatio, szervátültetés, (5) új technológiák: nanomedicina, mesterséges kromoszómák az öregedés ellen.

A kongresszus szervezője a Science for Life Extension Foundation valamint az orosz tudományos akadémia helyi szakbizottsága volt. 19 ország kutatói voltak jelen, biológusok, orvosok, informatikusok, genetikusok. Mindannyian egy célra törekszenek, az öregedési mechanizmusok jobb megértésére, lehetséges preventív metodikák kidolgozására, és a fogyatékosságok kialakulásának megfordítására.

A kongresszus néhány fontosabb konklúziója

1. Az öregedés genetikájának és biológiájának kutatásában már alkalmaznak számos fejlett technikát a szomatikus mutációk, DNS-károsodás, metabolikus profil és az öregedési biomarkerek tekintetében.

2. A humán és veteriner öregedéssel kapcsolatosan megbízható online adatbázisokat hoztak létre, ahol mesterséges intelligenciát is alkalmaznak az irodalmi adatok elemzésére.

3. Az élettartam változtatásával kapcsolatos gén-allélek, genetikai folyamatok, metabolizmusok és intestinalis baktériumtörzsek kerültek azonosításra, a hosszú élettartamot befolyásoló faktorok megértése, és megfelelő intervenciók kialakítása céljából.

4. A mesterséges szervekkel növesztésével és átültetésével, valamint sejt- és sejtorganellum specifikus gyógyszerekkel, non-viralis gén editinggel, és a mesterséges kromoszómák beültetésével kapcsolatos technológiák már kifejlesztésre kerültek, tesztelésük, javításaik megtörténtek, megkezdődhet a klinikai célú alkalmazás.

5. Rövidesen piacra kerülnek a várható élettartamot meghosszabbító gyógyszerek, mint pl. a nicotinamid ribozid, a szelektív TORC1-gátlók, metformin és IGF1R-blokoló antitestek. Bár még kevés e szerekkel a klinikai vizsgálati eredmény, tehát jelenleg nem állapítható meg, hogy az alkalmazásukkal járó előnyök meghaladják-e a várható kockázatokat, mindenesetre nagy reményeket fűznek bevezetésükhöz.

A kongresszus kerekasztal megbeszélései többek között az öregedéssel kapcsolatos teóriák közelítésére, a perszonalizált medicina alkalmazására, és az időskor kutatásával kapcsolatos tőkebefektetésekre irányultak.

A résztvevők megfogalmaztak egy levelet a WHO számára, melyben kérik, hogy a világszervezet gyűjtse be és integrálja az öregedéssel kapcsolatos (hossz- és keresztmetszeti) betegségincidenciát, mely adatokkal támogatni tudná a gyakori kockázati tényezők azonosítását.

További részletek itt olvashatóak.
http://ieet.org/index.php/IEET/more/konovalenko20140528