A klinikai vizsgálati adatok hozzáférhetővé tétele – áldás a gyógyszerfejlesztők számára?

A NEJM új közleményét az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) munkatársai, többek között a főigazgató, és az orvosigazgató jegyzik. A téma, a transzparencia igen izgalmas kérdés, amelyet már évek óta járnak körül hatóságok, gyártók, és a szakmai közvélemény egyaránt.

A klinikai vizsgálatok adataihoz, eredményeihez való hozzáférés igen sok vitát váltott ki az elmúlt években, egyre nő azok hangja, akik követelnék az adatokhoz való hozzáférést, a transzparenciát. Ezt azzal indokolják, hogy fontos a betegek iránt tanúsított altruizmus, a népegészségügyi érdekek szemmel tartása, és megnőne a publikált klinikai vizsgálatok iránti bizalom is. (1)

Az EMA munkatársai igen aktívan vesznek részt ebbe a vitában, és a közelmúltban jelentettek meg egy tervezetet a fenti kérdéskörrel kapcsolatosan. Az egyik legfontosabb kérdés a vizsgálatban részt vevő betegek személyi adatainak védelme, összhangban az adatvédelmi törvények rendelkezéseivel. (2)

A gyógyszeripar cégek, szervezetek fenntartásuknak adtak hangot, mivel számukra igen fontos probléma és kockázat az innováció és a fejlesztés kérdésében a lehetséges kompetitorok kizárása, iparjogi kérdések merülnek fel, nem tartják megengedhetőnek az innovációk "szabad rablását", és aggályosnak látják, hogy ilyen körülmények között mi lesz a cégek orvostudományi irányú kutatásaival.(3)

Az ipari véleményvezetők úgy látják, hogy a jelenlegi gyógyszerfejlesztési – és üzleti modell nem tartható. A klinikai gyógyszerfejlesztés tartama és költsége egyre nő, és a fejlesztésbe invesztált tárgyi beruházások amortizációja is igen magas. Az egészségügyi döntéshozók részéről is egyre nagyobb az igény a gyógyszerfogyasztás korlátozására, tehát csak azok gyógyszerköltségeit állná az "állam", a biztosítók, akiknél valóban várható, hogy adott gyógyszer hatásos, és amely kezelés, beavatkozás egyben költség hatékonynak bizonyul.

A gyártók, az ipar aggályainak növelésére a gyógyszerhatóságok igen nagy hangsúllyal támogatják (a természetesen személyesen anonim) klinikai vizsgálati betegadatok teljeskörű közzétételét, és úgy vélik, hogy ez a gyártók-fejlesztők hasznára válna. Hatékonyabb lenne maga a gyógyszerfejlesztés, javulna a költséghatékonyság, és csökkenne a vizsgálati szponzorok fölös erőfeszítése azonos célirányú vizsgálatok támogatására.

A befejezett vizsgálatok adataihoz való teljeskörű hozzáféréssel javulna az azt követő vizsgálatok tervezése és elemzése is, pl. a prognosztikai tényezők változóinak azonosítása, validálása. A releváns és validált prognosztikai faktorok segítségével a követő vizsgálatok helyes stratifikálása csökkentené az ún. I és II típusú variabilitási hibákat, segítené a statisztikai modellek kidolgozását, az alcsoporti analíziseket. E faktorok azonosításával bejósolható lenne a követő vizsgálatok eredményessége, az ún. active sampling révén elkerülhetnék a nem célzott ("hígitott) populációban való vizsgálatokat, a betegdúsítással könnyebbé és célzottabbá válna a valóban reagálókon történő vizsgálódás, kevesebb lenne a kiszűrendő hiba.

A betegadatok hozzáférhetősége komprehenzív, minőségellenőrzött adatbázisokat eredményezne, amelyek fontos adatokat biztosítanak – ahogy már említettük – a további tervezés, vizsgálatok számára. A betegadatok meta-analízise oda vezethet, hogy egy adott vizsgálatot felesleges elvégezni, mert elég a meglévő evidencia ereje. Ilyen lehet pl. a másodlagos /helyettesítő klinikai végpontok validálása, a klinikai vizsgálatok felgyorsítása. Ez pl. a HIV-et és a vastagbélrákot érintő klinikai vizsgálatok esetén alapvető igény lenne, csökkenne a daganatkutatással kapcsolatos vakvizsgálatok száma, vagy pl. skizofrénia vizsgálatakor időben lerövidülhetnének a hatásvizsgálati tanulmányok. (4) Az adat-hozzáférhetőség megengedné a jól definiált történeti kontrollok alkalmazását is a gyógyszerfejlesztésben, amikor pl. randomizált, kontrollált vizsgálatok azért nem elérhetőek, mert egy ritka betegségről beszélünk.

A korábbi vizsgálatok heterogenitásából származó tanulságok nemcsak a gyógyszerfejlesztést segítenék, hanem egy gyógyszer valódi piaci szerepét is támogatnák. Ha olyan populáció kerül azonosításra, akinek kezelése megoldatlan, és ez a probléma egy új terápiával költséghatékonyan megoldható, ez jelentős érv lehet a biztosítókkal történő megállapodások esetén.

Mivel egy adott betegség, állapot kezelésére általában számos alternatívával rendelkezünk, a betegek, a gyógyszert rendelő orvosok és a támogatók számára igen fontosak az összehasonlító hatékonysággal kapcsolatos információk, a készítmények pozicionálása. Jelenleg a randomizált kontrollált (RCT) vizsgálatokat tekintjük az összehasonlító hatékonyság standardjának. Ha azonban adott területen kevés e vizsgálatok száma, megnő az indirekt összehasonlítás aránya, amely viszont placebo-kontrollos tanulmányokon alapul. Az egyéni betegadatok alkalmazása viszont enyhítheti ezt az ínséget: a betegségkimenetelt és a kovariánsokat illetően, valamint a heterogenitás és a hatás konzisztens voltának értékelését tekintve. A betegadatok ismerete a szponzorok számára is előnyös lenne, mivel robusztus összehasonlító hatásossági információhoz jutnának – szinte közvetlenül a törzskönyvezés után, és csekélyebb költséggel, mint amit számos további RCT végzése jelenthet.

Nem kevésbé fontos a vizsgálatok felesleges ismétlésének kiküszöbölése. Amíg a betegadatok titkosak, az ismételt vizsgálatokat (más) fejlesztő cégek kényszerűségből el kell végezzék, hiába bizonyult egy másik cég másik vizsgálatában hatásosnak adott készítmény. A befejezett vizsgálatok trnaszparens betegadatai jelentősen csökkentenék a későbbi vizsgálati alanyok egészségügyi kockázatait, és akár milliárdos szintű költségmegtakarítást eredményeznének a cégek számára is. (5) A kutatásra fordítható összegek korlátozása – és a növekvő betegkockázatok korában nehéz indokolni, miért is fontos a gyártók/fejlesztők titoktartása a betegadatokat illetően.

Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy mérlegelni kell a szellemi termékek és a beruházások jogvédelmét – szemben egyéb jogokkal, mint pl. a klinikai vizsgálatokból származó adatok transzparenciája, és az egészség védelme. A válasz egyértelmű: a kérdésben érintett valamennyi fél egyenrangú bevonása révén meg kell találni az érdekek helyes egyensúlyát.

Irodalom

1 Zarin DA. Participant-level data and the new frontier in trial transparency. N Engl J Med 2013;369:468-469

Full Text | Web of Science | Medline

2 European Medicines Agency. Publication and access to clinical-trial data: draft policy 0070. June 24, 2013 (http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Other/2013/06/WC500144730.pdf).

3 Pharmaceutical Research and Manufacturers of America, European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations. Principles for responsible clinical trial data sharing (http://phrma.org/image/upload/pdf/PhRMAPrinciplesForResponsibleClinicalTrialDataSharing.pdf).

4 Rabinowitz J, Werbeloff N, Stauffer V, Mandel F, Kapur S. More efficient drug discovery trials in schizophrenia: insights from 29 placebo-controlled randomised controlled trials (RCTs) from the NEWMEDS repository. Presented at the 24th Congress of the European College of Neuropsychopharmacology, Paris, September 3–7, 2011 (http://conferenceservices.elsevier.nl/11ecnp/index.cfm?fuseaction=CIS2002&hoofdnav=Search&content=zk.results_all&topicselected=*&searchtext=rabinowitz&what=FREE%20TEXT&selection=ALL&abstrnbr=S.11.03).

5 Catalyzing the transformation of healthcare innovation: a working paper from the MIT Center for Biomedical Innovation. Cambridge: Massachusetts Institute of Technology, January 2010 (http://cbi.mit.edu/wp-content/uploads/2011/04/MIT-NewDigs-White-Paper-20100118.pdf).

forrás: http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMp1310771