A légszennyezés veszélye újabb intézkedéseket tesz szükségessé az Európai Unióban

A levegőben található finom porrészecskék (PM2.5) atherosclerosist, szülési szövődményeket és gyermekkori légúti betegségeket okozhatnak – ez áll a WHO napokban kiadott közleményében. A légszennyezésről készült tanulmány (REVIHAAP) valószínűsíti az összefüggést a légszennyezés és az idegrendszer valamint a kognitív funkció fejlődése ill. a diabetes kialakulása között, ezen túl megerősíti az oki összefüggést a PM2.5 és a cardiovascularis- ill. légúti betegség között. A kutatás az Európai Bizottság kérésére történt, célja az EU ez évi, légszennyezéssel kapcsolatos politikája alapelveinek megállapítása volt.

Az EU környezetvédelmi megbízottja, Janez Potočnik szerint: "Az EU légszennyezéssel kapcsolatos politikája a legújabb tudományos kutatáson kell alapuljon. Ezért kértük fel a WHO-t e kutatás elvégzésére. A légszennyezés és egyes betegségek közötti összefüggés tisztázása rávilágított arra, hogy a korábbinál sokkal hatékonyabb, erőteljesebb politikát kell folytatnuk e kérdéskörben."

"Néhány éve, a pontos evidenciák hiányában a légszennyezéssel kapcsolatos standardok és szabályozók nem voltak elegendőek a humán egészség megőrzésére" – magyarázza Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója.

Az európai népesség több, mint 80%-a esetén nagyobb a szálló por expozíció mértéke(PM) - mint azt a WHO 2005 Air Quality Guidelines (AQGs) előírta. Ez az expozíció minden lakos esetén kb. 8,6 hónappal csökkenti a várható élettartamot. Újabb vizsgálatok szerint a PM2.5 értékek és a mortalitás közötti összefüggésben az AQG szerint a standard érték 10 µg/m3 / év, ezért a WHO tanulmány javasolja 2015-re ezen AQG értékek revízióját. A tanulmány a továbbiakban javasolja az EU vonatkozó törvényének revízióját is, mivel a jelenlegi PM2.5 limitérték az EU levegőminőségi direktívájában 2x magasabb, mint az AQG által javasolt érték.

A WHO tanulmánya új evidenciát talált a hosszú távú ózon (O3) expozíció és a légúti eredetű-, valamint krónikus betegségek által prediszponált mortalitás értéke között. Ez utóbbi hozzájárul a fent felsorolt rövidtávú hatásokhoz. Az ózonnal kapcsolatban felmerült a kognitív fejlődésre és a humán reprodukcióra gyakorolt hatás, (pl. koraszülések száma). Javasolják az ózon esetén is az AQG értékek kidolgozását.

Az új AQG szerint már a nitrogén-dioxidot (NO2) is figyelembe veszik, mely toxikus gáz, a normál fűtés, hőerőművek gázkibocsátásának és járművek kipufogógázainak egyik eleme. Újabb vizsgálatok szerint a rövid- ill. hosszú távú NO2 –expozíció növelheti a mortalitást, a kórházi felvételek számát és a légúti betegségek gyakoriságát, még az EU elfogadott limitértékei alatti mennyiségekben is.