A Magyar Kórházszövetség Kongresszusán tett bejelentések, szakértői előadások

A legfrissebb adatok alapján 1800-ra tehető azon magyar orvosok száma, akik ma külföldön dolgoznak: 800-an tartósan külföldön élnek, és ezren távoztak a közelmúltban – ismertette a magyar egészségügyben dolgozók körében végzett felmérés eredményeit az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes-államtitkára. Dr. Páva Hanna közölte: a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozó 106 ezer alkalmazott között mindössze 16 ezer orvos van, és számuk az elmúlt 5 évben 3000-rel csökkent.

Összességében 28 ezer orvost számoltak össze, valamint 2000 ún. külföldi kapcsolattal is rendelkező gyógyítót. Jelentős számú, 11800 az inaktív orvosok létszáma, ők főként a családtagjaik számára írnak receptet. Páva Hanna beszámolt arról, hogy a felmérés alapján 2000-re tehető azon egészségügyi szakdolgozók száma, akik az elmúlt másfél-két évben – elsősorban a béremelés hatására – visszatértek az ágazatba. A tárca emellett 1800 potenciális visszatérő orvossal számol. Béremelés idén is lesz – jelentette be a helyettes-államtitkár –, aki biztosra vehető intézkedésként nevezte meg az intézeti gyógyszerészek, a diplomás ápolók és a szakdolgozói bértábla alján ragadtak bérének emelését. Kormánydöntés szükséges még azonban az ügyeleti díjak és a nem egészségügyi szakképesítésű egészségügyi dolgozók fizetésének esetleges emeléséhez – tette hozzá az EMMI helyettes-államtitkára.

A GYEMSZI megkezdte az egységes külső kórház-felülvizsgálati rendszer kiépítését – osztotta meg a Kórházszövetség Kongresszusának résztvevőivel Belicza Éva, a GYEMSZI szakmai vezetője. Az egészségügyi törvény nyári módosítása nyomán bevezetendő akkreditációs rendszer 2015 januárjától működik majd élesben, az egységes standardok kidolgozására egy 25 tagú, gyakorló szakemberekből álló csapatot kértek fel. A rendszer alapjainak kialakítása már idén június végére megtörténik, az akkreditációt egyetlen felülvizsgálati szervezet fogja végezni. A GYEMSZI azt várja az új rendszertől, hogy nő az ellátók és az ellátás biztonsága, javul a szervezeti hatékonyság és az ágazat megítélése.

Lezajlott a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók felmérése a progresszivitási szintek meghatározása céljából – jelentette be Imre László, a GYEMSZI Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságának vezetője. A döntő tényezők között a szakmai tevékenységek tapasztalata, a műszerezettség, a szakembergárda jelenléte volt. A területi ellátási kötelezettség megállapításánál az utazási idő minimalizálása, a kórházak kiegyenlített terhelése és a szakmák közötti kompatibilitás kialakítása befolyásolta a döntést – erősítette meg Imre László. Megkerülhetetlennek minősítette a kapacitáselosztás folyamatos javítását, a rendszer finomhangolását.

A sürgősségi ellátás koncepciójának újragondolása történt meg a Rácz Jenő leköszönő elnök vezette Veszprém Megyei Kórházban. Dr. Dávid Gyula orvos-igazgató egy ún. sürgősségi osztály tapasztalatairól számolt be, amely egykapus rendszerben veszi fel és szükség esetén irányítja a megfelelő osztályokra a beérkező, halaszthatatlan ellátásra szorulókat. Magyarországon sok vitát váltott ki ez a modell a sürgősségi ellátás hagyományos, szakmánkénti szemlélete miatt, de az első tapasztalatok alapján az egykapus rendszer jól működhet a belgyógyászati bajok sürgős ellátásánál, ám felesleges (nem válik be) a traumatológiai, a szülészeti és a gyermekellátási gondok orvoslásánál. Megfontolandó azonban még az alapellátási ügyeletet felkeresők és a mentővel érkezők ellátásakor.

A Magyar Kórházszövetség Kongresszusának résztvevői pénteken az államtitkári fórummal és további szakértői előadásokkal folytatják a munkát.