A modern orvostudomány nem törődik a közúti balesetekkel?

A tanulmány főbb gondolatai

• A közúti balesetek a magas fokú veszélyeztetés ellenére sem váltanak ki megkülönböztetett érdeklődést a klinikai medicina részéről, de az egészségügy más szereplői, vagy társadalmi fórumok részéről sem.

• A relatív negligencia ok részben a statisztikai adatok mellőzése, a közúti balesetek mindennapos volta, és egy jól elhatárolható érdekképviselet – azaz lobbicsoport hiánya.

• További klinikai tényezők: a túlélő személyek tévhite, a klinikai ellátás egységeinek egymástól való elkülönülése, a kutatás korlátozott volta, és a tudományos tradícióból adódó furcsaságok.

• Politikai jellegű, vagy állami szintű gátló tényezők gazdasági érdekütközések, fundamentális érdekek fontossága, társadalmi-kulturális különbségek.

• A közúti balesetek jobb elkerülhetőségével szinte egyidejűleg fog javulni a közúti biztonság állapota is.

Bevezetés

A közúti balesetek nem csekély részt képviselnek a mortalitásban: becslések szerint 2030-ra világszerte minden ötödik (!) halálozásnak baleseti oka lesz. Jelenleg az éves veszteség 1,2 millió halálozás, 20 millió fogyatékos túlélő, és 100 millió személy, akit a balesetek miatt anyagi veszteség ért. Meglepő módon, az orvosi szakkönyvekben a közúti balesetek magas veszélyeztetésük ellenére sem kapnak helyet, de még a a MEDLINE citációkban és az egészségügyi kutatóintézetek publikációiban sem. Rendkívül paradox az összefüggés a kérdés relatív fontossága – és relatív elhanyagoltsága között. A tanulmány e pontokra kíván rávilágítani miért lenne fontos a közúti balesetek morbiditásra és mortalitásra gyakorolt hatását pontosabban elemezni.

Nem vesszük figyelembe a statisztikát?

Miután a legtöbb gépkocsivezetés nem jár balesettel, úgy véljük, hogy ez igen biztonságos tevékenység, és a statisztikák csalnak. Még a több szabályt egyszerre áthágó tevékenység (sebességtúllépés, tiltott helyen való megfordulás, alkoholfogyasztás) is ritkán okoz balesetet. Így a vezető, akár autós, akár motoros, abban a tévhitben ringatja magát, hogy őt személy szerint ez a probléma nem érintheti. Ezt a balhitet természetesen tovább táplálják a filmek, videojátékok, és a hirdetésekben szereplő veszélyes vezetők, akiknek hajuk szála sem görbül… Ezzel szemben pl. az infarktus statisztikáit sokkal nagyobb alapossággal tanulmányozzuk, mert mindenki úgy érzi, hogy személy szerint érintheti őt is.

A mindennapos élet banalitásai

A közúti balesetek az össztársadalmat illetően annyira gyakoriak, hogy ez a probléma szinte banálisnak tekinthető (világszerte mintegy 80,000 közúti baleset naponta). Ezek társadalmi "lekezelése" teljes körű rutintevékenységgé vált, nincsen hírértéke. Számos esetben azért is, mert a vagyoni káron kívül nem történik humán sérülés. A statisztikai, vagy szemléleti nihilizmust az is alátámasztja, hogy ahol a baleset történt, ugyanazon a napon, ugyanazon az úton egy másik autós/motoros (a kontroll személy) nem okozott – vagy nem szenvedett el balesetet… Vegyük egy klinikai ellenpéldát: az Ebola vírus okozta halálozás azért igényel kényszercselekvést, mert ugyan kevés az esetszám, nem látható az eset súlyossága, viszont nincs is a fent leírtakhoz hasonló láthatatlan "kontroll".

Összefoglalás

Jövőre vonatkozó becsléseink mindig bizonytalanok, hiszen számos tényező nem előrelátható. Ha pl. Diana hercegnő esetét tekintjük (15 évvel ezelőtt), az ő halála sem váltott ki semmilyen jelentős változást a közúti közlekedés biztonságában. Alább felsorolunk néhány olyan tényezőt, amelyek figyelembe vétele javítaná a baleseti statisztikákat, és főleg az emberi életben okozott károkat.

1. Össztársadalmi tényezők a közúti közlekedés biztonságossá tételében

• A WHO és más egészségügyi szervezetek fektessenek nagyobb hangsúlyt a közúti balesetek okozta károk, problémák fontosságára való figyelemfelhívással.

• A gépjárművezetői viselkedés kismértékű megváltoztatása már jelentősen tudná csökkenteni a balesetek számát.

• A nagy autó- és motorgyártó cégeket jobban kellene ösztönözni emberbaráti akciókra, támogatásra.

• A balesetek okozta traumákkal kapcsolatos tudományos adatok közzététele közérthető módon, a nagyközönség számára.

2. Klinikai tényezők a közúti közlekedés biztonságossá tételében

• A görcsrohamok, syncope, mánia és egyéb (tudatszintet befolyásoló) állapotok preventív kezelése, amelyekkel megelőzhető lehet egy-egy közúti baleset

• Fokozott figyelemfelhívás azon gyógyszerek és orvosi beavatkozások esetén, amelyek rövid távon ronthatják a járművezetői képességet (pl. altatók, nyugtatók, agyi sugárterápia stb.)

• Egyéb állapotok és betegségek, amelyek mellett csökken a járművezetői képesség, pl. alkoholfogyasztás, alvási apnoe, néhány krónikus betegség.

• A gépjárművezetésre nem alkalmas személyek kiszűrése – az ilyen prevenciós stratégia azonban bizonytalan hatékonyságú.

• Súlyos baleseti sérülések után a reszuszcitációs protokoll szigorú betartása, amely segíthet a későbbiekben a trauma kiújulásának megelőzésében.

További részletek az eredeti cikkben:

http://www.plosmedicine.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pmed.1001463;jsessionid=9B7C6CB4DAE1F060B63D4E4D729E7D4C