A Neurológus Világkongresszus margójára

Bécsben tartották a neurológusok világkongresszusát. A világ érzékelése, az érzékszervi benyomások feldolgozása mind az agyműködés függvénye, az agy egészsége így kiemelkedő jelentőségű a szervezet egészsége szempontjából - hangsúlyozták a neurológusok világkongresszusán.

A konferencián nyolcezer szakértő vitatta meg a legújabb trendeket és tudományos munkákat a neurológia területén. Vladimir Hackinski professzor, a Neurológusok Világszövetségének elnöke szerint a demográfiai fejlődéssel együtt növekszik a demencia és a stroke előfordulási gyakorisága. Míg 1950-ben a világ lakosságának csupán öt százaléka volt hatvan évnél idősebb, 2050-ben 17 százalék körüli lesz az arányuk. Ez hatalmas szakmai és társadalmi kihívást jelent, hiszen a demencia és a stroke előfordulása jelentős mértékben korfüggő.

Néhány részlet a Hachinski professzorral folytatott interjúból.

Miért lett Ön neurológus?

Számomram indig nagy kihívást jelentett az emberi agy, és neurológussá válásom mégis egy véletlennek köszönhető... Montreali tanulmányaim során egy radiológiai diagnosztikai intézetben dolgoztam. Valamiért a radiológusok éppen sztrájkoltak, és engem áthelyeztek a neurológiára. Akkor éreztem, hogy ezen a területen kell dolgoznom, ez a jövőm.

Mi a World Federation of Neurology küldetése és melyek jelenlegi prioritásai?

A WFN globális módon kívánja kezelni a neurológia kérdéskörét, világszerte a minőségi neurológiai diagnosztika és terápia, valamint az agy egészsége, annak megőrzése a célkitűzésünk.

Ennek elérése céljából hoztuk létre a World Brain Alliance szervezetet is. A szövetség három premisszán alapul: Első - az agy egészsége szorosan összefügg az egész szervezet egészségével. Második - az agy egészsége az anya-gyermek kapcsolattal kezdődik, és a gyermekneveléssel folytatódik. Harmadik - az agy a jövőnk. Tudásalapú táradalomban, a digitális korban magasabb szintű intellektuális kompetenciánk kell legyen a helyes életvezetéshez.

Melyek az idei WCN fontosabb kulcskérdései, a Társaság missziója hogyan nyilvánul meg a tudományos programban?

A XXI. WCN fő témája: neurológia a globalizáció korában. A tudományos program eköré épül, izgalmas szekcióülések és az idegtudományokkal kapcsolatos szervezetek hasznos kooperációi várhatóak.

Másik igen érdekesnek ígérkező ülés lesz az elnöki szimpózium, melynek fókuszában a globalizálódott neurológia és az agy egészsége áll. Eduard Auff professzor a WCN elnöke exponálja a témát, melyben magam is részt veszek előadóként a World Brain Alliance célkitűzéseinek bemutatásával.

Megemlítene-e néhány fontosabb témát és előadót még fentieken kívül?

Talán az egyik legnagyobb érdeklődésre az orvosi Nobel-díjas Eric Kandel professzor tarthat számot, aki a memória terén végzett munkásságáért részesült ebben a kitüntető díjban. Előadása "A bepillantás kora" igen elegáns módon mutatja be, hogy a 19. századi bécsi tudományos és filozófiai irányzatok elterjedése milyen komoly benyomást gyakorolt a fennálló tudományos paradigmákra, és hogyan jutottak el a betegségek leírásától az agy vizsgálatáig.

Van-e a neurológiában jelenleg olyan tudományos áttörés, amely éppen a kongresszus alkalmával kerül bemutatásra?

Úgy vélem, hogy a WCN az első, amely az emberi agyat emelte legfőbb prioritássá. Számos diszkusszió zajlik az agykutatók, az idegtudományi szakemberek és a klinikai neurológusok között, amelyek azért is gyümölcsözőek, mert megosztjuk egymással azt az információt, amelyet mindenki saját szakterületéről hozott a kongresszusra. Ez lehet a tudományos előrelépés igazi alapja.

http://www2.kenes.com/wcn/congress/Pages/Interview_WFN_President.aspx