A történelem ismétli önmagát? Az SARS-tól a H7N9-ig (új adatokkal frissített)

Kína sohasem fogja elfelejteni a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó SARS-járványt… egy évtizeddel ezelőtt nagy árat fizetett érte. A WHO szerint 2002 novembere és 2003 júliusa közötti időszakban a 7082, valószínűsíthetően SARS-betegből 648-an meghaltak, Kína és Hong Kong területén. A betegek nagy része egészségügyi dolgozó volt. Akkoriban, a SARS-járvány maga, valamint a kínai népegészségügyi rendszer elégtelen és nem hatékony reagálása jelentős mértékben romba döntötte a kínai kormány reputációját.

10 évvel később megint felbukkant a SARS időszakának fenyegető árnya: az új H7N9 altípusú influenza-A vírus fertőzés miatt. Amikor e cikk megjelenik, éppen 63 a bizonyított humán H7N9 fertőzöttek száma, 14 halálesettel, Kína számos területéről jelentették a fertőzéseket kelet- és észak-kínai tartományokat is beleértve. Elkerülhetetlen, hogy mindenki azon aggódik: a történelem ismétli-e önmagát ebben a tekintetben.

Az SARS coronavirus és a H7N9 mutat néhány hasonlóságot. Korábban egyik vírust sem azonosították emberben. Világviszonylatban megállapítható, hogy egyetlen korcsoport sem mutat /vagy csak igen gyenge/ immunitást e vírusok ellen, és globális járványveszélyt jelenthetnek. Mindkét vírusfertőzés súlyos megbetegedéshez vezet: magas láz, súlyos légúti rendellenességek és halálozás formájában. Ráadásul a humán fertőzések forrása még nem került azonosításra. Az SARS coronavirus valószínűleg állati vírus, rezervoárját még nem sikerült biztosan meghatározni, de valószínűsíthetően a denevérekről terjedt át más fajokra, pl. cibetmacskákra. Az első humán fertőzés 2002-en volt, Dél-Kínában. A H7N9 esetén pedig a baromfi a valószínű rezervoár. Azért csak valószínű, mert a humán fertőzöttek között nem mindegyik érintkezett előzőleg baromifval.

Az SARS coronavirus transzmissziótól eltérően, a H7N9 vírus esetén nem találtak eddig transzmisszióra utaló jelet. Aggasztó, hogy a H7N9 esetén felismert genetikai változások jelzik az emlősfajokra való adaptációt, és további adaptációra utaló adatok várhatóak még. A H7N9 vírus mutációja nem kontrollálható, de Kína törekvései a járvány követésére és kitörésének meggátlásra értékelendőek.

Az SARS-tapasztalatok alapján most a kínai egészségügy jobban felkészült a H7N9 támadásával szemben. A kormány reakciója gyorsabb és átláthatóbb volt, mint az SARS felbukkanásakor. A kínai egészségügy több forrásban részesül, mint annak idején, így meg tudta erősíteni a nemzeti surveillance-rendszerét a betegségek megelőzése és kontrollálása céljából, nőtt a laboratóriumi kapacitás is. Kína és a WHO között is szorosabbá vált a kapcsolat, és nemzetközi tudományos testületekkel szintén javult az együttműködés.

Természetesen még mindig sok az ellentmondásos pont e kérdésekben. Vitatják pl., hogy a Sanghajban talált H7N9-eseteket miért késve tették közzé a sajtóban. Az első fertőzést február 19-én azonosították, de csak március 31-én tették közzé. A kezelési stratégiák is erősen megkérdőjelezhetőek. A kínai kormány a banlangen nevű növény gyökerét (mely nem igazoltan hatásos) javasolta a H7N9 prevenció céljára… Emellett ajánlották még a peramivir injekció beadását, mely vírusellenes szer, de hatása még humán klinikai vizsgálatokban nem igazolódott, viszont gyorsított eljárással törzskönyvezésre került a kínai gyógyszerhatóság által, még április hónapban. A másik igen gyenge pont a kínai agrárminisztérium. Az emberi fertőzéstől eltérően, a fertőzött baromfiállományon jelentkező tünetek igen gyengék, így a kimutathatóság is kétes. Bár a humán esetek laboratóriumi azonosítása nagyon gyorsan megtörtént, de hogyan lehet az agrár-ágazat munkatársait erre rávenni a fentiek ismeretében?

Kína tehát ismét reflektorfénybe került a H7N9 járvány veszélye miatt, és ez nemcsak ezért érdekes és fontos egyben, hanem azért is, mert igazolhatja a kínai egészségügy, agrárszektor és az egész kínai politikai rendszer frissességét, nyitottságát. A H7N9-ügy rávilágíthat arra, hogy az ország milyen gyorsan reagál nemzetközi szinten az információk megosztásával, milyen a surveillance rendszere, és kutatási kapacitása.

http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2813%2960865-X/fulltext

friss hírünk: (MTI, 04.29.)

Vasárnap öt új madárinfluenza-fertőzésről érkezett hír Kína négy tartományából. Eddig 127 esetet jelentettek, amelyek közül 23 volt halálos.

A kínai sajtó beszámolói szerint a lakosság körében általánosan tapasztalható aggodalom ellenére a május elsejéhez kapcsolódó, hétfőn kezdődött három napos munkaszüneti időszakban csak korlátozott mértékben lesz hatással a belföldi turizmusra a vírus.

Az utazásszervezők ugyanakkor már nem ajánlják a madárvonulások megfigyelésére szervezett, korábban népszerű programokat, a madárvárták nem fogadnak vendégeket. A vidéki éttermek java része levette menüjéről a csirke- és kacsaételeket.

A szakemberek ugyanakkor egyrészt azt hangsúlyozzák, hogy a jól megfőzött baromfi nem jelenthet veszélyt, másrészt azt, hogy a H7N9 jelű vírus egyelőre bizonyíthatóan nem terjed emberről emberre. A közvéleményt viszont aggodalommal tölti el, hogy egyre több térségében jelenik meg a kór, ami korábban elsősorban a keleti országrészre volt jellemző.

Több, élő baromfit értékesítő városi piacot bezártak az után, hogy - mint legutóbb vasárnap, a déli Tungkuanban - az ott lévő szárnyasokat egytől egyig levágták, mert találtak egy fertőzött állatot.

Hongkong hatóságai a várható turistaáradat miatt a korábbinál is nagyobb készenlétben vannak, míg Tajvanon - miután ott is találtak egy beteget, aki előtte a kelet-kínai Szucsouban járt - azt fontolgatják, hogy a tervezettnél előbb bevezetik az élő baromfi piacon történő levágásának tilalmát.

Hszü Csian-kuo, a betegségmegelőzési központ kutatója Pekingben úgy nyilatkozott, továbbra is kevés az esélye annak, hogy járvány törjön ki, miközben nem vonta kétségbe a helyzet súlyosságát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tisztségviselője korábban azt nyilatkozta, hogy az emberek számára szokatlanul veszélyes vírusról van szó.

A kutatók a megelőzés legnagyobb problémáját abban látják, hogy nem ismerik a vírushordozó szárnyasok fellelhetőségi helyét, és nem tudnak következtetni mozgásuk irányaira.

A kínai kormányfő a hétvégén felkereste az országos betegségmegelőző központot, ahol a kérdésben pontos és időben szolgáltatott információkat ígért, illetve a lakosság félelmének eloszlatását. Li Ko-csiang a baromfiágazatban bevezetendő modern technológia szükségességére is felhívta a figyelmet.