A vakcináció nem okoz autizmust. Eset-kontrollált és kohorsz vizsgálatokból származó evidenciák

A közlemény főbb megállapításai

• Az elvégzett és az elemzésbe bevont klinikai vizsgálatok: 5 kohorsz vizsgálat 1.256.407 gyermeken, és öt eset-kontrollált vizsgálat 9920 gyermeken.

• Az elemzés nem talált összefüggést a vakcináció ténye és az autizmus kialakulása között (OR: 0,99; 95% CI: 0,92 – 1,06).

• Nem volt összefüggés a vakcináció ténye és az ASD (autizmus-spektrum-zavar) között (OR: 0,91; 95% CI: 0,68 – 1,20).

• Nem volt összefüggés a multiplex oltással végzett (pl. MMR) vakcináció és az autizmus kialakulása között (OR: 0,84; 95% CI: 0,70 – 1,01).

• Nem volt összefüggés a vakcináció kimenetele és a thiomersal tartalom között (OR: 1,00; 95% CI: 0,77 – 1,31).

• Nem volt összefüggés a vakcináció kimenetele és a higanytartalom között sem (OR: 1,00; 95% CI: 0,93 – 1,07).

• A meta-analízis eredményei arra utalnak, hogy a vakcináció (ténye) nem áll összefüggésben az autizmus, és az autizmus-spektrum zavar kialakulásával.

****

Hatalmas vita övezi még napjainkban is a gyermekkori védőoltások és az autizmus kialakulása közötti potenciális kapcsolatot. Az utóbbi időben jelentős össztársadalmi kérdéssé vált védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek esetén a vakcinációtól való félelem, az autizmus kialakulásának potenciális veszélye miatt. A tanulmány szerzői által végzett meta-analízis összegzi a MEDLINE, PubMed, EMBASE, Google Scholar adatbázisok kohorsz-, és eset-kontrollált vizsgálatainak eredményeit, gyakorlatilag napjainkig bezárólag. (A vizsgálat zárása 2014 április).

A megfelelőnek értékelt, és beválasztott vizsgálatok elemezték a vakcinálás és a következményesen kialakuló autizmus vagy ASD közötti potenciális kapcsolatot. A fent ismertetett összbetegszám került elemzésre, tehát több mint 1 millió 260 ezer gyermek adatai. A fenti főbb megállapítások foglalják össze a meta-analízis eredményeit. Az is látható a felsoroltak alapján, hogy maga a vakcináció ténye nem függ össze a későbbi autizmus, vagy ASD kialakulásával. Ezen túl a vakcinák egyes komponensei (thiomersal vagy higanyvegyület segédanyagok) sem váltják ki e betegségeket, valamint a multiplex vakcinák, mint pl. az MMR alkalmazása sem okoz autizmust vagy ASD-t.

A vitákat kiváltó potenciális esetek főként az MMR vakcina, valamint a thiomersal-, ill. higanytartalmú vakcinák (pl. DPT, DT vakcina) kapcsán csúcsosodott ki. Az autizmus incidenciájával, prevalenciájával és az esetleges oki összefüggéssel kapcsolatos észrevételek növelték a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságot. A CDC (az USA Betegség- és Járványügyi Hivatala) 2011-ben 17 morbilli esetet jelentett, ezzel egyidejűleg az ausztrál egészségügyi hatóság is észrevételezte, hogy nőtt 2011-12-ben a morbilli esetek száma. A védőoltások révén megelőzhető fertőző betegségek modern társadalmunkban is jelen vannak, ezért is jelent komoly dilemmát a vakcináció elhárítása az autizmussal való feltételezett kapcsolat miatt. Evidencia-vizsgálatok nélkül ebben nem lehet megbízhatóan állást foglalni. Jelen tanulmányt megelőzően nem volt kvantitatív evidencia e kérdéskört illetően.

A vizsgálati protokoll az ún. PRISMA (Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses ajánlást követte. Az ajánlás a szisztémás review elemzések standardizálására törekszik, 27 itemből álló kérdéslistával készít transzparens jelentést az eredmények interpretálása céljából. A meta-analízis áttekintette a Medline (1950-), PubMed (1946-), Embase (1949-), és a Google Scholar (1990-) adatbázisok vonatkozó tartalmait 2014 március végéig. A következő kulcsszavakra történt a keresés (angol nyelven): vaccine; immunise; immunisation; autism; autistic; Asperger; pervasive developmental disorder, PDD.

Az eredeti közlemény 1-2. sz. táblázata: a kohorsz és eset-kontrollált vizsgálatok főbb adatai

Jelen meta-analízis öt kohorsz és öt eset-kontrollált vizsgálat elemzése alapján nem talált evidenciát a vakcináció ténye és az autizmus vagy ASD kialakulásának összefüggésére. Az alcsoporti elemzés specifikusan az MMR-vakcina alkalmazására, a higany- és thiomersal expozícióra irányult. Egyik esetben sem lehetett kimutatni a védőoltás és a potenciálisan következményes autizmus közötti kapcsolatot.

Az öt kohorsz vizsgálat közül négy igen nagyszámú populáción készült, és igen alapos metodológiával.

Az irodalomkutatásnál 12 szisztémás review elemzést azonosítottak, amelyek egyéb adatokat is tartalmaztak. [24], [25], [26], [27], [28], [29], [30], [31], [32], [33], [34], [35]. A review tanulmányok közül egyetlen volt, Ratajczak közleménye [32] amely azt jelezte, hogy az autizmus multifaktoriális betegség, melyben genetikai, az agyállomány gyulladásával járó, és környezeti tényezők egyaránt oki szerepet kapnak. Ezek között az egyik környezeti faktor a higany jelenléte lehet.

.

Irodalom

[1] Center for Disease Control and Prevention. Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR). Measles- United States, 2011. Available at: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm6115a1.htm?s_cid=mm6115a1_w#fig1. Accessibility verified October 30, 2013.

[2] NSW Government Health. Measles Notifications in NSW Residents. Available at: http://www0.health.nsw.gov.au/data/diseases/measles.asp. Accessibility verified October 30, 2013.

[3] D. Moher, A. Liberati, J. Tetzlaff, D.G. Altman

Preferred reporting items for systematic reviews and meta-analyses: the PRISMA statement

BMJ, 339 (2009), p. b2535

[4] A. Liberati, D.G. Altman, J. Tetzlaff et al.

The PRISMA statement for reporting systematic reviews and meta-analyses of studies that evaluate healthcare interventions: explanation and elaboration

BMJ, 339 (2009), p. b2700

[5] F. Varricchio, J. Iskander, F. Destefano, R. Ball, R. Pless, M. Braun, R.T. Chen

Understanding vaccine safety information from the Vaccine Adverse Event Reporting System

Pediatr Infect Dis J, 23 (2004), pp. 287–294

[6] M.J. Goodman, J. Nordin

Vaccine Adverse Event Reporting System reporting source: a possible source of bias in longitudinal studies

Pediatrics, 117 (2006), pp. 387–390

[7] Wells GA, Shea B, O’Connell D, Peterson J, Welch V, Losos M, Tugwell P. The Newcastle-Ottawa Scale (NOS) for Assessing the Quality of Non Randomised Studies in Meta-Analyses, Available from http://www.ohri.ca/programs/clinical_epidemiology/oxford.asp, (accessed July 16, 2013).

[8] R. DerSimonian, N. Laird

Meta-analysis in clinical trials

Controlled Clin Trials, 7 (1986), pp. 177–188

[9] J.P. Higgins, S.G. Thompson, J.J. Deeks et al.

Measuring inconsistency in meta-analyses

BMJ, 327 (2003), pp. 557–560

[10] M. Egger, Smith G. Davey, M. Schneider, C. Minder

Bias in meta-analysis detected by a simple, graphical test

Br Med J, 315 (1997), pp. 629–634

[11] R. Rosenthal

The file drawer problem and tolerance for null results

Psychol Bull, 85 (1979), pp. 638–641

[12] K.M. Madsen, A. Hviid, M. Vestergaard et al.

A population-based study of measles, mumps, and rubella vaccination and autism

N Engl J Med, 347 (19) (2002), pp. 1477–1482

[13] T. Uchiyama, M. Kurosawa, Y. Inaba

MMR-vaccine and regression in autism spectrum disorders: negative results presented from Japan

J Autism Dev Disord, 37 (2007), pp. 210–217

[14] N. Andrews, E. Miller, A. Grant, J. Stowe, V. Osborne, B. Taylor

Thimerosal exposure in infants and developmental disorders: a retrospective cohort study in the United Kingdom does not support a causal association

Pediatrics, 114 (3) (2004), pp. 584–591

[15] T. Verstraeten, R.L. Davis, F. DeStefano et al.

Safety of thimerosal-containing vaccines: a two-phased study of computerized health maintenance organization databases

Pediatrics, 112 (5) (2003), pp. 1039–1048

[16] A. Hviid, M. Stellfeld, J. Wohlfahrt, M. Melbye

Association between thimerosal-containing vaccine and autism

JAMA, 290 (13) (2003), pp. 1763–1766

[17] F. DeStefano, T.K. Bhasin, W.W. Thompson, M. Yeargin-Allsopp, C. Boyle

Age at first measles–mumps–rubella vaccination in children with autism and school-matched control subjects: a population-based study in metropolitan Atlanta

Pediatrics, 113 (2) (2004), pp. 259–266

[18] D. Mrożek-Budzyn, A. Kiełtyka, R. Majewska

Lack of association between measles–mumps–rubella vaccination and autism in children: a case-control study

Pediatr Infect Dis J, 29 (5) (2010), pp. 397–400

[19] L. Smeeth, C. Cook, E. Fombonne, L. Heavey, L.C. Rodrigues, P.G. Smith, A.J. Hall

MMR vaccination and pervasive developmental disorders: a case-control study

Lancet, 364 (2004), pp. 963–969

[20] L. Smeeth, A.J. Hall, E. Fombonne, L.C. Rodrigues, X. Huang, P.G. Smith

A case-control study of autism and mumps–measles–rubella vaccination using the general practice research database: design and methodology

BMC Public Health, 1 (2001), p. 2

[21] Y. Uno, T. Uchiyama, M. Kurosawa, B. Aleksic, N. Ozaki

The combined measles, mumps, and rubella vaccines and the total number of vaccines are not associated with development of autism spectrum disorder: the first case-control study in Asia

Vaccine, 30 (2012), pp. 4292–4298

[22] C.S. Price, W.W. Thompson, B. Goodson et al.

Prenatal and infant exposure to thimerosal from vaccines and immunoglobulins and risk of autism

Pediatrics, 126 (4) (2010), pp. 656–664

[23] C.B. Begg, M. Mazumdar

Operating characteristics of a rank correlation test for publication bias

Biometrics, 50 (4) (1994), pp. 1088–1101

[24] A.M. Almazrou

MMR vaccine and autism: is there a link?

Curr Pediatr Res, 10 (1–2) (2006), pp. 5–8

[25] V. Demicheli, A. Rivetti, M.G. Debalini, C. Di Pietrantonj

Vaccines for measles, mumps and rubella in children (review)

Cochrane Database Syst Rev, 2 (2012), p. CD004407 http://dx.doi.org/10.1002/14651858.CD004407.pub3

[26] T. Jefferson, D. Price, V. Demicheli, E. Bianco

Unintended events following immunization with MMR: a systematic review

Vaccine, 21 (25–26) (2003), pp. 3954–3960

[27] S.R. Kimmel, I.T. Burns, R.M. Wolfe, R.K. Zimmerman

Addressing immunization barriers, benefits, and risks

J Fam Pract, 56 (Suppl. 2 vaccines) (2007), pp. S61–S69

[28] K.C. Klein, E.B. Diehl

Relationship between MMR vaccine and autism

Ann Pharmacother, 38 (7–8) (2004), pp. 1297–1300

[29] J. Mutter, J. Naumann, R. Schneider, H. Walach, B. Haley

Mercury and autism: accelerating evidence?

Neuro Endocrinol Lett, 26 (5) (2005), pp. 439–446

[30] ?. Örtqvist, M. Blennow, R.-M. Carlsson et al.

Vaccination of children—a systematic review

Acta Paediatr, 99 (461) (2010), pp. 1–192

[31] S.K. Parker, B. Schwartz, J. Todd, L.K. Pickering

Thimerosal-containing vaccines and autistic spectrum disorder: a critical review of published original data

Pediatrics, 114 (3) (2004), pp. 793–804

[32] H.V. Ratajczak

Theoretical aspects of autism: causes—a review

J Immunotoxicol, 8 (1) (2011), pp. 68–79

[33] M. Rutter

Aetiology of autism: findings and questions

J Intellect Disabil Res, 49 (4) (2005), pp. 231–238

[34] N. Sengupta, H. Bedford, D. Elliman, R. Booy

Does the MMR triple vaccine cause autism?

Evid Based Healthc Public Health, 8 (2004), pp. 239–245

[35] K. Wilson, E. Mills, C. Ross, J. McGowan, A. Jadad

Association of autistic spectrum disorder and the measles, mumps, and rubella vaccine: a systematic review of current epidemiological evidence

Arch Pediatr Adolesc Med, 157 (7) (2003), pp. 628–634

[36] B. Taylor, E. Miller, L. Lingram, N. Andrews, A. Simmons, J. Stowe

Measles, mumps, and rubella vaccination and bowel problems or developmental regression in children with autism: population study

BMJ, 324 (2002), pp. 393–396