AIDS, járványok, autizmus: korunk globális egészségügyi kihívásai

Michel Kazatchkine francia AIDS-szakértő, az ENSZ főtitkárának kelet-európai különmegbízottja, az AIDS, Malária és Tuberkulózis Elleni Globális Alapítvány korábbi igazgatója előadásában arról beszélt, hogy míg a világon mindenütt csökken a HIV-fertőzöttek száma, hét országban, köztük öt kelet-európai és közép-ázsiai államban (Ukrajnában, Oroszországban, Kazahsztánban, Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban) növekszik a morbiditás.

A tudósoknak össze kell fogniuk az egészség érdekében

Az okokat elemezve a szakértő kifejtette, hogy a fertőzöttek túlnyomó többsége a drogfüggők köréből kerül ki. Mivel az adott országokban igen szigorúak a narkotikumok fogyasztásával kapcsolatos jogszabályok, a kábítószeresek óvakodnak orvosi segítséget kérni, de a tűcsereprogramok is nehezen valósíthatók meg.

„Tudjuk, hogy mit kellene tenni a megelőzés érdekében, de túl sok nehézségbe ütközünk, s végső soron mindez rengeteg egyébként elkerülhető megbetegedést, emberi szenvedést okoz – hangoztatta Michel Kazatchkine, aki szerint a tudósoknak össze kell fogniuk az egészség érdekében. – Üzenetünk: Magasabb szintre kell emelni a segítségnyújtást, az egészség legyen a fő prioritás a politikában."

Egyre több középkorú amerikai fehér férfi hal meg

Wilson Compton, az amerikai Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NIDA) igazgatóhelyettese előadásában az Egyesült Államokban, a középkorú fehér férfiak körében tapasztalható növekvő halálozás okait taglalta. A Princeton Egyetem két tudósa, Angus Deaton, a közgazdasági Nobel-emlékdíj idei kitüntetettje és Anne Case közgazdászprofesszor november elején tette közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában a tanulmányát. Adataik szerint, míg a javuló egészségügyi ellátás és betegségmegelőzés eredményeként a lakosság minden rétegében javultak a halálozási mutatók, addig a 45-54 év közötti fehér férfiak körében nő a mortalitás.

Az amerikai szakértő szerint e növekedésben a kábítószerezés, az alkohol és az öngyilkosság mellett közrejátszhatott az is, hogy az 1990-es évek végétől napjainkig megháromszorozódott a receptre felírt ópiumszármazékokat tartalmazó fájdalomcsillapítók mennyisége.

Tudományos kutatások alapján kell szabályozni a marihuána gyógyászati alkalmazását

Winston Compton kitért a marihuána gyógyászati alkalmazására is, amit az USA egyes államaiban engedélyeztek. A NIDA igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta: egy nagyszabású új-zélandi vizsgálat a marihuánát fogyasztó tinédzsereknél a memóriakapacitás csökkenését mutatta ki. Ám nem ez a legfőbb veszély, hiszen a marihuána az agy jutalmazási központjára, az endokannabinoid rendszerre is kihat, mesterségesen szabadítva fel az örömhormont, a dopamint. Végső soron ez kiüresedéshez, alulmotiváltsághoz vezethet.

„A marihuána esetében ugyan nincs túladagolás okozta halálozás, és ezért sokan biztonságosnak tartják, de nem ismerjük alkalmazásának hosszú távú következményeit. Ráadásul ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, nem csupán a kockázatokat és károsodásokat kell felmérni, hanem elemezni kell a marihuána egészségügyi alkalmazásának esetleges pozitívumait is, ahogy a jelenlegi korlátozások lehetséges társadalmi kárát. A döntéshozóknak a kérdést tudományos kutatások alapján kell szabályozniuk" – fogalmazott Winston Compton.

Új stratégiákat kell kidolgozni a jövőbeli járványok kezelésére

Jean-Paul Gonzales, az amerikai METABIOTA kutatóintézet vezető szakértője a tavalyi Ebola-járvány tanulságait vonta le. A kórokozó 1976-os azonosítása óta a szakemberek részben felgöngyölítették az Ebola-vírus fejlődéstörténetét, megismerték, hogy mikor és hogyan vált fertőzővé az ember számára, és komoly erőfeszítéseket tettek az oltóanyagok kifejlesztése érdekében. Ennek eredményeként belátható időn belül elérhetővé válik a vakcina.

Mint elmondta, a 2014-es epidémia előtt 23 kisebb-nagyobb járvány tört ki, ám ezek gyökeresen különböztek a tavalyi történésektől. Korábban a megbetegedés Fekete-Afrika gyéren lakott, fejletlen közlekedési infrastruktúrájú vidékein, kis létszámú, elszigetelt közösségekben szedte áldozatait. A tavalyi járvány volt az első, amely Nyugat-Afrikában pusztított - Guineában kezdődött, ahonnan átterjedt Libériára és Sierra Leonéra. Az Ebola-járványok történetében első ízben váltak érintetté a nagyvárosok, és először fordult elő, hogy Afrikán kívül is megfertőződtek emberek.

„Ez volt az eddigi legsúlyosabb járvány, amelyben több mint 27 ezer ember betegedett meg, a halálos áldozatok száma pedig meghaladta a 11 ezret" – fogalmazott Jean-Paul Gonzales. A gyors terjedés okait boncolgatva az egészségügyi ellátás alacsony színvonaláról, a temetkezési szokásokról, a rendkívül rossz higiéniás viszonyokról, a helyi közösségek külföldi szakemberek iránti bizalmatlanságáról, valamint a korrupcióról beszélt.

„Új stratégiákat kell kidolgozni, felvilágosításra van szükség, és a nemzetközi segítségnyújtást a helyi egészségügyi vezetéssel szoros együttműködésben kell megszervezni, de mindenekelőtt pénzügyi válságalapokat kell létrehozni" – összegezte a jövőbeli járványokra való felkészülés feladatait Jean-Paul Gonzales.

A lehető legtöbb ember számára biztosítani kell a gyógyszerek elérhetőségét

Thaler György, a Richter Gedeon Nyrt. fejlesztési igazgatója előadásában azt fejtegette, hogy az új gyógyszermolekulák felfedezése hosszú, rendkívül költséges folyamat, amelyben a fejlesztők nagy kockázatot vállalnak. Amennyiben egy cég nem biztos a sikerben, abban, hogy vállalkozása nyereséges lesz, nem ruház be, azaz nem születnek új gyógyszerek.

A szakember kitért arra is, hogy a fejlett országokban a népesség elöregedésével párhuzamosan nő a gyógyszerfogyasztás. Mivel ezekben az államokban jelentős támogatással forgalmazzák a gyógyszereket, a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek abban érdekeltek, hogy minél alacsonyabb szinten tartsák az orvosságok árát. Ez csökkenti a gyártók nyereségét, következésképp a beruházási hajlandóságukat is. Végső soron mindez azt eredményezi, hogy nem jelennek meg új gyógyszerek.

Thaler György beszélt a világ legszegényebb régióinak egészségügyi problémáiról is, az e térségek népességét sújtó, úgynevezett mellőzött betegségekről, amelyek kezelésére kevés figyelmet fordítanak a gyógyszergyártók.

„Rendkívül fontos, hogy a döntéshozók a maga teljességében értsék meg ezt az összetett folyamatot, és olyan fenntartható rendszert hozzanak létre, amely a lehető legtöbb ember számára biztosítja a gyógyszerek elérhetőségét" – mondta Thaler György.

A védőoltások nem hozhatók összefüggésbe az autizmussal

Thomas Hartung toxikológus, a John Hopkins Egyetem professzora a már-már járványszerű mértéket öltő autizmusnak szentelte előadását.

„Az autizmus óriási egészségügyi és társadalmi problémát jelent. Az Egyesült Államokban minden 68. gyermek autista, a betegség gyakorisága tízévenként megduplázódik, drámai mértékű a növekedés" – fogalmazott az amerikai tudós.

Az okokat elemezve, Thomas Hartung beszélt a vegyszerekről. Mint elmondta, környezetünkben milliószámra vesznek körbe bennünket kémiai molekulák, a fogyasztási cikkekben körülbelül 100 ezer féle található. Bevizsgálásuk óriási forrásokat emészt fel, hiszen egyetlen új molekula tesztelése 1,4 millió dollárba kerül, és a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez 1400 kísérleti állat szükséges, miközben senki sem tudja, hogy valójában miként hatnak az emberi szervezetre, az emberi agyra. A környezeti okok mellett az autizmus kialakulásában genetikai okok és egyéb tényezők is közrejátszhatnak.

„Nem tudjuk, hogy genetikai, környezeti vagy más okai vannak-e az autizmus növekvő gyakoriságának. Egy biztos, a védőoltásoknak semmi szerepük nincs benne" – zárta előadását Thomas Hartung.

MTA