Amerikai szakértői csoport ajánlása az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatban
Az amerikai elnök tudományos tanácsa rövidesen megjelenteti régóta várta ajánlásait a fenti kérdéskörben. Valójában mi várható mindettől? - ezt elemzi Susan Jaffe washingtoni riportja. A PCAST panel (President's Council of Advisors on Science and Technology) általában a legnehezebb tudományos jellegű problémákkal foglalkozik, mint pl. a klímaváltozás, vagy az internethasználat biztonságossága. Most került terítékre munkájuk során az antibiotikum-alkalmazás és a rezisztencia kérdésköre.
A panel egyik munkatársa szerint az USA-ban évi mintegy 23 ezer halálozás hozható összefüggése antibiotikum-rezisztens fertőzésekkel. Az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) becslése szerint az antibiotikumokra rezisztens fertőzések gazdasági hatása éves szinten 50 milliárd dollár, a közvetlen egészségügyi költségek és a munkából kiesett napok tekintetében.
A PCAST panel három stratégiai irányt határoz meg a bakteriális antibiotikum-rezisztencia kérdésében: 1. a hatásosabb antibiotikum-politika az alkalmazást illetően, 2. a rezisztens patogének hatékonyabb nyomon követése, és 3. új, és hatásosabb antibiotikumok fejlesztése.
John Rex (infektológiai kutatási igazgató, AstraZeneca) szerint az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta halálozás mértéke nagyjából egyenlő lenne azzal, ha minden héten egy jumbo jet légikatasztrófa történne a világon…
Ha nem cselekszünk kellő időben, a rezisztencia problémaköre miatt gyakorlatilag oda zuhanhatunk vissza, mint kb. 100 évvel ezelőtt, amikor a bakteriális fertőzések még szinte kezelhetetlenek voltak, és ez bizony elképesztő perspektíva.
Melyek a szakértői csoport várható ajánlásai?
1. A PCAST csoport úgy véli, hogy a Fehér Ház koordinálása mellett egy speciális, magas szintű kormányzati csoport létrehozása lenne szükséges az antibiotikum-rezisztencia kérdéskörével való foglalkozás felgyorsítására. Ők vennék gondozásba az antibiotikum-alkalmazás, az antibiotikum-politika kérdéskörét, nemzeti stratégiai terv készítésével, ahol kormányzaton kívül álló szakértői csoportoktól kapnának információkat, inputot.
2. A másik stratégiai kérdéskör a surveillance, a nyomon követés problémája. Fel kell gyorsítani és a lehetőség szerinti legkorszerűbb technológiák alkalmazásával követni, figyelni a rezisztenciát. Egy példa erre: ha azonos helyen lévő 3 beteg mondjuk carbapenemekre rezisztens baktériumfertőzésben szenved, nehéz megállapítani, hogy egymást fertőzték-e meg, ugyanott, vagy a fertőzés mindegyiknél külön, egymástól függetlenül alakult ki.
3. A leginkább ambíciózus – épp ezért a legnehezebb kérdés: az új, korábbinál hatékonyabb antibiotikumok fejlesztése. A jelentés részleteiben leírja majd, milyen módozatokat javasolnak a baktériumok defenzív mechanizmusainak még alaposabb megismerése céljából a kutatók számára.
Közismert azonban, hogy jelenleg (szinte bármely) új gyógyszer fejlesztése 10-20 évbe telik, és a gyógyszeripar eléggé húzódozik az ilyen várhatóan extrém költségekkel járó fejlesztések megkezdésétől. Az elmúlt 15 évben 22 cég "hullott el" antibiotikumok fejlesztése kapcsán…
Mindez tükröződik az FDA (amerikai gyógyszerhatóság) forgalomba hozatali tevékenységének számaiban is: míg 1980-84 között évente legalább 20 új antibiotikumot törzskönyveztek, 2005-2009 között már csak évi ötöt.
A gyógyszeripar célzott kutatás-fejlesztésének támogatására, és a gyógyszer-rezisztens járványok megelőzésére a 2015-ös amerikai költségvetés éves szinten 30 millió dollárt irányoz elő egy ötéves terv céljára, amely kimondottan az antibiotikum-rezisztencia lehetséges megoldására összpontosít.
A cikk további részletei itt olvashatóak:
http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2814%2961660-3/fulltext
