Antibiotikum-rezisztencia: hosszú távú megoldás szükséges!

Az antibiotikumokat illetően kritikus helyzet állt elő, a közeljövőben a 20. század csodának hitt gyógyszerei rövid időn belül elveszíthetik hatásosságukat. Előnyeik nem kérdésesek, alkalmazásuk jelentős mértékben hozzájárult az általános egészségi állapot javításához, növelte a várható élettartamot. Már annak idején Fleming is figyelmeztetett arra, hogy a rezisztencia problémát okozhat, az antibiotikumokat mégis számtalan olyan célra is alkalmaztuk feleslegesen (pl. vírusinfekciók, veteriner célra hozamfokozók gyanánt stb.) amely szinte hasonlóvá tette ezeket a köhögéscsillapítók felírási gyakoriságához…

A nagy-nagy "antibiotikum-leves" mára beterített mindannyiunkat. A teljes egészségügyet, a mezőgazdaságot, saját szervezetünket. A patogénekre ezáltal óriási nyomás nehezedik, kialakultak a rezisztens fajok, és most, 2013-ban ott tartunk, hogy bizonyos baktériumok ellen már szinte nem is rendelkezünk hatásos antibiotikumokkal. Az antibiotikumok aranykora véget ért, mára már csak történelem, és a gyógyszerfejlesztés utai, kútfői is elapadni látszanak e tekintetben.

A sötétnek tűnő jövő ellenére, talán inkább ennek megoldása céljából indult a héten a globális "Antibiotic Awareness Week", melynek fő célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet arra, visszaeshetünk az antibiotikumok korát megelőző időszak egészségügyi körülményei közé. Szaklapunk, a "Lancet Infectious Diseases" egy bizottságot hoz létre, amely az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos megoldásokat próbálja megtalálni. A bizottság célja nem az, hogy az olvasókat meggyőzze e kérdés fontosságáról, sokkal inkább az, hogy világszerte elharapózott problémára, krízishelyzetre keressünk megoldási alternatívákat.

Már az induláskor meghatároztuk mivel nem kívánunk foglalkozni: a Gram-negatív és Gram-pozitív baktériumok maradnak érdeklődésünk homlokterében, a tbc azonban nem. Ezzel a kérdéssel, a gyógyszer-rezisztens tbc-vel külön csoportnak érdemes majd foglalkoznia.

Egyben kiválasztottuk a legfontosabbnak ítélt tématerületeket. Az antibiotikum-rezisztencia kérdése egyaránt érinti az egészségügyet, a gyógyszeripart, a mezőgazdaságot és a humán populációt. A probléma multidiszciplináris jellege miatt érdemes ezt bizottsági szinten kezelni, mint egymástól elkülönült módon. A különböző ágazatok szakértőit felkerestük, és mindenki tanulmányt art arról, hogyan látja a problémát, és milyen megoldási módozatokat javasol. E tanulmányokat szakértői lektorálást követően egy közös dokumentumban egyesítettük. Természetesen voltak átfedések, a redundáns részek eltávolításra kerültek. Egyes kérdések viszont más-más aspektusból megvilágítva más fényben tűnnek fel. Lehetséges, hogy éppen itt adódnak az együttműködés – egyben a beavatkozás kulcspontjai.

A bizottság fontos szerepe még a cselekvésre való felhívás, a "call to action", ahol a rövid távú teendőket is felsorolják, nemcsak a hosszú távon megvalósítandó nagyobb célokat. Ilyenek pl.: a gondos kórházi antibiotikum-használat, a mezőgazdasági antibiotikum-alkalmazás jobb ellenőrzése, a gyengén fejlett egészségüggyel bíró országokban az antibiotikum-hozzáférhetőség, a lakosság, a betegek oktatása, tájékoztatása, és az antibiotikumokkal kapcsolatos környezeti hatások tanulmányozása. Más terület az innováció felgyorsítása, a gyökeresen friss kutatói gondolkodás támogatása. A klasszikus antibiotikum-osztályok mára kimerülni látszanak, új gyógyszerekre van égető szükségünk, más aspektusból kellene megközelíteni az antibakteriális hatást. Az akadémiai kutatás és a gyógyszeripari K+F nem nagyon foglalkozott evvel az elmúlt időszakban. Az ipar és a kutatás számára új vonzó incentivákat kell találni, az anyagi források, licenciák, szabadalmak terén is.

Úgy látjuk, hogy a bizottság lélektani pillanatban alakult meg, amikor az antibiotikum-kérdés egyre sürgetőbbé válik minden érintett fél oldaláról. Már most meg kell határoznunk a 2015 után időszak fő feladatait, céljait az antibiotikum-rezisztencia területén. A körkép nem túl biztató, de mindig van reménysugár.

http://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099%2813%2970290-1/fulltext