Antidepresszánsok hatásossága és a hatás lehetséges növelése

Sajnálatos módon azonban a klinikai tapasztalat ezt nem igazolja. A jelenleg érvényes konszenzus úgy nyilatkozik, hogy eltérő hatásmechanizmusuk ellenére is, a piacon lévő antidepresszánsok hatása nagy vonalakban hasonló. A terápiás irányelvek megvilágítják az antidepresszánsok funkcionális ekvivalenciáját, és értelemszerűen azt javasolják, hogy a költségesebb szereket csak limitált módon alkalmazzák. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a legtöbb pszichiáter nem a hatékonyság, hanem a gazdaságosság, gyógyszertámogatás alapján választ készítményt, így a mellékhatásprofil, egyes klinikai jellemzők (pl. a depresszió jellege: melankolikus, atípusos, anxietasos stb.) értelmezése, figyelembe vétele háttérbe szorul.

Hatékonyság, hatásosság (mi az értelmezési különbség?)

Az antidepresszánsok hatásosságát ún. "efficacy trial" keretében lehet igazán vizsgálni, értelmezni. Mire keresnek választ ilyenkor? Hogyan hat a gyógyszer közel optimális körülmények között. E vizsgálatok általában rövidek (6-8 hét) az intervenciók jelentős mértékben standardizáltak, a vizsgálatokban kevés a rugalmasság, ezek szolgálnak az FDA-törzskönyvezés, forgalomba hozatali engedélyezés céljára.

Az “effectiveness” műszó sokkal inkább a valós környezetben, tehát a normál klinikai gyakorlatban való hatásosságra, vagy épp hatástalanságra utal. A valódi "effectiveness study" (lásd fentebb a másikat) éppen arra keresi választ, hogyan hat a gyógyszer valós, hétköznapi körülmények között. E vizsgálatokban a populáció is jóval heterogénebb, beválasztanak komorbid állapotú betegeket is, szerhasználókat, egyéb pszichiátriai diagnózissal bíró személyeket, és az orvos a vizsgálat gyógyszer mellett egyéb terápiás alternatívákat is felkínálhat. Mindennek az az eredménye, hogy sokkal általánosabb képet kapnak egy populációval kapcsolatos (valódi) gyógyszerhatásról.

Meglepőnek hathat, hogy évtizedeken át folytatott antidepresszáns terápiát követően e szerek valós hatásosságával kapcsolatban kevés az ismeret, viszont az egészségügy kiadási e szektorban évről évre emelkednek. Több hangsúlyt kell fektetni az összehasonlító hatásvizsgálatokra, ahol valós körülmények között, egyéb terápiás alternatívákkal mérik össze az antidepresszánsok hatásosságát, mellékhatásait, költségvonzatait.

Valós körülmények között végzett hatásossági vizsgálatok

Ezek általában nagyméretűek, költségesek, és nem kis mértékben időrablónak is tűnnek. Egy élő példa: a mérföldkőnek számító STAR-D vizsgálat (Sequenced Treatment Alternatives to Relieve Depression). Ezt az NIMH támogatta, több mint 4000 betegen zajlott a háziorvosi és pszichátriai járóbetegellátás keretében. A betegek 12 héten át kaptak citalopram-kezelést, aki nem javult annál dózisemelést hajtottak végre, vagy más antidepresszánsra, illetve pszichoterápiára váltottak.

Az első lépcsőben a remissziós ráta alacsony maradt (28%) és ez később tovább csökkent. Kumulatív módon, a betegek remissziója legalább 4 lépcsőfokot vett igénybe. Az antidepresszánsok direkt hatásosságának összemérése nem volt lehetséges, mert nem történt randomizálás, és a vizsgálat nem bírt kellő statisztikai erővel. A vizsgálat eredeti célkitűzése nem teljesült: egyik antidepresszáns stratégia, vagy gyógyszerkombináció sem volt előnyösebb bármely másiknál.

A további hatásosság-vizsgálatok is hasonló eredménnyel zárultak. A 24-hetes randomizált sertraline / citalopram vizsgálat sem talált szignifikáns különbséget a csoportok között. Egy másik 24-hetes randomizált vizsgálatban 234 betegen szintén nem találtak különbséget a sertraline / fluoxetine terápia között. 2001-ben 573 beteget randomizáltak három SSRI-készÍtményre, 9 hónap időtartamra: a sertraline, paroxetine, és fluoxetine hasonló hatásúnak bizonyult. Lehetne tovább sorolni a vonatkozó adatokat… A valós körülmények között végzett hatásosságra irányuló vizsgálatok antidepresszánsokkal tehát azt igazolják, hogy az egyes szerek között nincsen szignifikáns különbség a terápiás hatást illetően.

További információ és forrás:

http://www.psychiatrictimes.com/psychopharmacology/assessing-and-enhancing-effectiveness-antidepressants?GUID=187214A8-7EF4-4352-8326-62367334DF3B&rememberme=1&ts=19062014#sthash.BlzIglrX.dpuf