ARB-k alkalmazása és a fokozottabb rákkockázat (Az EMA CHMP állásfoglalása)

Az EMA áttekintette az angiotensin-II-receptor antagonisták (ARB-k) alkalmazása, és a rosszindulatú daganatok kialakulása közötti lehetséges összefüggéssel kapcsolatos adatokat. A CHMP Bizottság (Humán Alkalmazásra Szánt Készítmények Bizottsága) úgy határozott, hogy ez a kockázat nem áll fenn, tehát ARB-k alkalmazása esetén a terápia várható előnyei továbbra is meghaladják a készítmények adásával járó kockázatokat.

Mi jellemzi az ARB-gyógyszereket?

Az ARB-típusú gyógyszerek, tehát az angiotensin-II-receptor antagonisták az Európai Unóban a 90-es évek közepén jelentek meg a terápiában, elsődleges indikációjuk a hypertonia kezelése. Emellett alkalmazhatóak az alábbi kórképekben: szívelégtelenség, 2-es típusú diabetest kísérő vesebetegség kezelése, valamint a stroke és a szívbetegség prevenciója.

Az EU-ban számos ARB-típusú gyógyszer került forgalomba(1), ezek közül három centrális eljárás keretében (az irbesartan, telmisartan, és valsartan). centrally. Napjainkban az ARB-k monoterápiában, kombinációk részeként és generikus gyógyszerként egyaránt alkalmazhatóak.

Az ARB-k farmakológiai hatásának lényege az angiotensin-II hormon receptorok blokkolása. E hormon a szervezet erős vazonkonstriktor anyaga, a blokkolás révén a hormon érszűkítő hatása megszűnik, következményesen tágulnak az erek, a vérnyomás csökken.

(1) Candesartan, eprosartan, irbesartan, losartan, olmesartan, telmisartan, valsartan.

Miért kellett az ARB-k alkalmazását áttekinteni?

Az ARB-review célja volt, hogy megvizsgálja, valóban fennáll-e összefüggés e gyógyszerek alkalmazása, és újonnan kialakuló rosszindulatú daganatos betegségek között. Ezt megelőzte egy tanulmány publikációja, amelyben ARB-k alkalmazása mellett enyhén emelkedett a az újonnan felismert daganatos betegségek száma (főként tüdőrák tekintetében), szemben a placebo, ill. egyéb kardiológiai szerek alkalmazásával (7.2% ill. 6%). A meta-analízis adatai (2) kilenc klinikai vizsgálatból származtak, mely összesen 95,000 betegen történt.

A CHMP formálisan az olasz gyógyszerhatóság kérelme alapján végezte a review-t, az értékelést a fenti probléma tekintetében.

(2)Sipahi I, Debanne SM, Rowland DY, Simon DI, Fang JC. Angiotensin-receptor blockade and risk of cancer: meta-analysis of randomised controlled trials. Lancet Oncol. 2010 Jul;11(7):627-36.

Milyen adatokat vizsgáltak?

A CHMP nemcsak a kilenc klinikai vizsgálat összesítésével készült meta-analízis adatait tekintette át, hanem egyéb klinikai vizsgálatok, és epidemiológiai vizsgálatok adatait, valamint az ARB-kkel kapcsolatos preklinikai dokumentációt is.

Melyek voltak a CHMP főbb megállapításai?

A CHMP Bizottság azon a véleményen volt, hogy a meta-analízisból származó evidencia gyengének bizonyult és számos probléma adódott:

• a vizsgálatokban szereplő betegek nyomonkövetése nem volt eléggé hosszútávú ahhoz, hogy az ARB-k alkalmazása és az újonnan kialakult daganatok között egyértelmű összefüggést lehessen megállapítani,

• a kezelés kezdete előtt a daganatos betegség kockázatáról nem találtak információt, és

• publikációval kapcsolatos hibák is adódtak, miután a vizsgálatok tanúsága szerint a meta-analízisbe inkább azok vizsgálatok kerültek be, ahol eleve jelentésre kerül a kezelés – és a daganatkockázat közötti összefüggés lehetősége.

Miután a CHMP Bizottság áttekintette az ARB-k alkalmazásával kapcsolatos egyéb elérhető adatokat is: nagy populációkon végzett klinikai vizsgálatok, egyéb meta-analízisek (fenti metodológiai problémáktól mentesen), az eredmények szerint nem igazolódott az ARB-k adása és az újonnan kialakuló daganatos betegségek közötti fokozottabb kockázat .

Mindezek alapján az EMA CHMP Bizottsága arra a megállapításra jutott, hogy a meglévő evidenciák szerint jelenleg nincs összefüggés az ARB-k klinikai alkalmazása és az újonnan kialakuló daganatok között, egyben úgy értékelték, hogy az alkalmazásból származó terápiás előnyök meghaladják a várható kockázatokat. Így a CHMP nem javasolta az ARB-készítmények alkalmazási előírásának ezirányú módosítását.

Milyen teendőt fogalmazott meg a Bizottság?

Mint minden forgalomba hozatalra került készítmény esetén, az ARB-gyógyszerek alkalmazásának biztonságosságát az EU országok törzskönyvezési hatóságai folyamatosan monitorozzák.