Arteriális embolizációval a vérző fekélyek ellen

Azon gyomorfekélyekben, ahol az endoszkópos beavatkozás nem képes kezelni a vérzést, az artérián keresztül végzett embolizáció lehet a biztonságos megoldás, mely csökkenti a műtétek szükségességét, és a halálozási arányt – olvasható a Gastrointestinal Endoscopy folyóirat legfrissebb számában.

hirdetés

A fekélybetegség súlyos szövődménye a vérzés. A beavatkozások, és endoszkópos lehetőségek ellenére a fekélybetegek mintegy 13 százalékában a vérzést nem lehet csillapítani, illetve kiújul. Ez sürgős sebészeti beavatkozást tesz szükségessé, azonban ennek halálozási aránya igen magas, mintegy 30 százalék körüli. A transzartériás embolizáció (TAE) nyújthatja a probléma alternatív megoldását.

A TAE során a verőerekben mesterségesen képeznek vérrögöket, ami elzárja a sérült eret, ezáltal szüntetve a vérzést. A speciális összetételű alvadásfokozó szer alkalmazásának hatásfoka 52-98 százalék, ismételt kezelésre csak az esetek 10-20 százalékában kerül sor. Tiffany Cho-Lam Wong és a Hong Kongi Egyetem munkatársai a TAE és a hagyományos sebészet eredményeit hasonlították össze: a TAE sikerrel csökkentette a sürgős műtétek számát anélkül, hogy a halálozási arány nőtt volna.

A munka során a Hong Kongi Egyetem Prince of Wales Kórházának archívumában szereplő felső emésztőtraktusi vérzéseket tanulmányozták, abból a szempontból, hogy a sikertelen endoszkópos beavatkozást követően TAE-ra, vagy műtétre került sor.

A vizsgált 24 órás követés esetén a halálozási arány, a vérzés kiújulása, az újabb beavatkozás szükségessége, és a szövődmények aránya szerepelt. A tanulmányozott esetek közül 32-nál alkalmaztak embolizációt, míg 56-an műtéten estek át. A TAE célpontja 25 betegnél a gyomor-nyombél artéria, 4-nél a bal gyomorartéria, 2-nél a jobb gyomorartéria, 1-nél a lépet ellátó verőér volt.

Vérzéskiújulás a TAE-csoportban 11 betegnél (34,4 százalék), a műtétes csoportban 7 betegnél (12,5 százalék) jelentkezett. A szövődmények aránya TAE esetén 40,6 százalékban, operáció esetén 67,9 százalékban jelentkeztek. A 30 napos halálozási arány a két módszerben nem mutatott számottevő különbséget (25, illetve 30,4 százalék).

Szintén hasonló volt a kórházban eltöltött napok száma (17,3, illetve 21,6 nap), valamint a vérátömlesztés szükségessége (15,5, illetve 14,2 százalék. A két csoport minden egyéb paraméterben (például: életkor, társbetegségek) hasonló eloszlást mutatott.

Szerző:

PHARMINDEX Online